Test

Izgat az illatod

4417

Már a négy éves kisgyerekek is határozott véleménnyel vannak arról, hogy egy illat jó avagy rossz. Ez persze egyéni döntés, hiszen van, akinek bejön a DKNY Be Delicious parfüm és van, akinek egyáltalán nem, de nem ez a legfontosabb. Már pár napos csecsemők is megkülönböztetnek szagokat, illatokat, azokat személyekhez kötik, persze nem tudatosan, de mégis agymunkával. A szaglás a legősibb érzékszervünk, s bár sokáig csak igen keveset tudtunk róla, jobban hat ránk, mint gondolnánk. A különböző szagingerek viselkedésünket úgy befolyásolják, hogy nem is tudatosul bennünk, mindennek mi az oka. Ezen különösen nem is kell csodálkoznunk, ha tisztában vagyunk azzal, hogy nagyjából tízezer illatot vagyunk képesek megkülönböztetni. Azt, hogy milyen szagot, illatot érzünk egyetlen molekulában végbemenő etil-csoport áthelyeződés képes befolyásolni. Nyilvánvaló, hogy az orrunkkal szaglászunk, tudhatjuk ezt onnan is, hogy amikor náthásak vagyunk, semmit nem érzünk, legyen az bármilyen szúrós, erőteljes is. Az orrunk hátsó részén, fent található egy-egy szaglóhám, ezek területe körülbelül kettő és fél négyzetcentiméter. Mindkét orrüregben megtalálható, nyálka borítja a felületét, receptorai pedig egy-egy illat hatására aktiválódnak - feltehetően. Erre reagál a kapott információk alapján az agy, ami beazonosítja, és különböző reakcióra ösztökél bennünket.

Nobel- díjat!

Rengeteg kutatást végeztek a szaglással kapcsolatban, az elmúlt évtizedekben. Sőt, 2004-ben az orvosi Nobel-díjat anak a kutató párosnak ítélték, akik kiderítették, az emberek miként képesek ilyen sok - közel tízezer - szagot megkülönböztetni. Még 1991-ben nyilvánosságra hoztak egy tanulmányt, amelyben közölték, a szaglásban szerepet játszó receptorok, közel ezer gén kapcsolódik, ami azért különösen érdekes, mert ez génállományunk három százaléka! Természetesen az evolúció, a városiasodás, illetve a modern kor sajátosságai miatt a szaglásunkra kevésbé van szükség, ezért sok ilyen gént elveszítettünk, így sajnos receptoraink száma is csökkent. A szaglásunkkal kapcsolatos mechanizmusok megértése azért nagyon fontos, mert agyunk működésének bővebb ismeretét segíti elő. 

Az utóbbi évtizedekben nagyon sok kutatás tárt fel érdekes viselkedést, reakciót a szaglással kapcsolatban. Végeztek olyan kísérleteket, amikor nyolchetes csecsemők egyik oldalára az anyjuk tejével átitatott kendőt tettek, a másikra pedig egy idegen nő anyatejétől illatozót. A kisbabák kivétel nélkül arra fordultak, amerre a saját édesanyjuk illatát vélték felfedezni, sőt még szopási reflexük is beindult. William James XIX. század végén megjelent, A pszichológia alapelvei című munkájában emlegeti a vak mosónő esetét: az asszony úgy válogatta szét kuncsaftjai ruháit, hogy megszagolta őket, így az illatminta alapján tudta, melyik ruhadarab kié. Majdnem egy évszázaddal később ez az eset ihlette meg Michael Russel farmakológiai kutatót, hogy elvégezzen egy igen érdekes kísérletet. Alanyainak kiosztott egy-egy fehér, szagmentesített pamutpóló, és arra kérte őket, viseljék azt egy teljes napon keresztül úgy, hogy nem használnak közben semmilyen illatosítót - dezodort, szappant, parfümöt -, ne egyenek fűszeres ételt, ne igyanak alkoholt, ne sportoljanak, tehát semmilyen olyat ne tegyenek, ami szagképződéssel járhat. Miután letelt a huszonnégy óra, a ruhadarabokat egy zacskóba tették, majd minden kísérleti alany kapott három pólót. Az egyik a sajátjuk volt, a másik egy idegen ellenkező neműé, a harmadik egy idegen nőé, s ezek közül kellett kiválasztaniuk sajátjukat, illetve az ellenkező nemű által viseltet. A kísérletben résztvevők hetvenöt százaléka tökéletesen hajtotta végre a feladatot.

Szagoljuk ki a szexet!

Szexuális viselkedésünkben játszik talán a legnagyobb szerepet az illatok érzékelése. Állítólag egy lány, ha együtt él az apjával, egészen addig nem kezd menstruálni - tehát nemileg éretlen marad -, amíg érzékenyen reagál az apja által termelt feromonokra. Talán ez nem véletlen, hiszen az evolúció így szó szerint meggátolja az apa és lánya között esetlegesen létrejövő inceszt-kapcsolatot. A nemi érés során egyre kevésbé leszünk fogékonyak apáink illatára, így elkezdhetünk pasizni génfrissítés céljából. Első szerelmünk illata életünk végéig elkísér minket, ha ezt megérezzük egyértelműen - EEG-n kimutathatóan - izgalomba jövünk. Gondoljunk arra, hogy amikor valakit megutálunk, szakítani akarunk vele, elmúlt a szerelmünk iránta, sokszor mondjuk azt: "A szagát sem bírom!" Jelentőségteljes kifejeződése ez a szakítás előszelének. Mivel a szaglás és az érzelmek is az agy limbikus rendszerében jönnek létre, ezért egy-egy illat hatására az érzelmekért felelős rendszer is be-beindul.

Maradjunk még mindig a szageregetés és a szexualitás kapcsolatánál. Tapasztaljuk mi is, hogy azok a csajok, akik együtt dolgoznak, mindennap ugyanabban a közösségben töltenek huzamosabb időt, hatással vannak egymás menstruációjára: megközelítőleg ugyanabban az időben kezdenek menstruálni egy idő után. Kutatások szerint ez azért van, mert a domináns szaganyagokkal rendelkező nők befolyásolják a gyengébb szagú csajokat, kiknek ciklusa az övéhez igazodnik. Sajnos a fogamzásgátlóval ebbe a természetes rendbe erőteljesen belepiszkálunk. Amikor a ciklusunk felénél tartunk, tehát két menzesz között félúton, peteérés idején olyan illatanyagokat bocsátunk ki, ami a férfiakat szexre ösztökéli, amikor pedig közeledik vérnéni, beüt a PMS, még a szagunk is taszítja a férfiakat. Azok a nők, akik fogamzásgátló tablettát szednek, folyamatosan úgy működnek, mintha terhesek lennének, nem érlelnek petesejtet, nem termelnek "olyan" szagokat, ami el tudná csábítani a hímeket. 

Állati ösztönök

Az állatok nagyságrendileg több szagot képesek megkülönböztetni, ami nem is csoda, hiszen ők még mindig erősen támaszkodnak ilyen képességeikre. Tudjuk, hallottuk, és be is bizonyosodott, hogy kutyák és lovak valóban képesek megkülönböztetni csupán a kibocsátott szag alapján, hogy egy ember fél vagy nem közelükben. Ezzel magyarázható, hogy amennyiben megérzik a félelmünket támadnak, amolyan megelőző védekezésként. Szintén kutyás kísérletekkel bizonyították, hogy minden ember különböző szagnyommal rendelkezik. Az ebek képesek azonosítani egy-egy ember illatát, viszont az egypetéjű ikrekét nem, mert az ő genetikai állományuk megegyezik.

Az evolúció által kitalált képességünk nagyon fontos szerepet játszik mindennapi életünkben, a párválasztásban, korábban pedig a túlélési képességeinket javította. És, hogy miért kezdtünk el illatosítani, ha ilyen hasznos a szaglás? Egyes kutatók ezt is megmagyarázták. A nagyvárosok megjelenésével esik egybe a parfümök használata, amire szükség volt, az ember alapvető territoriális magatartása miatt. Mivel rengeteg ember zsúfolódott össze egy-egy városban, így agressziót válthatott volna ki, ha a területjelző illatanyagokat érzékelték volna, ezért ennek elfedésére komoly szükségünk volt.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások