Szépség

A szoli mint a mustárgáz

4364

Amikor évekkel ezelőtt bejött a szolárium, minden barnulni vágyó lány rohant, hiszen gyönyörű színt ígértek, valamint az újdonság varázsa is sokakat becsábított a szolikba. A nap sugarai, ha nem is ennyire, mint most, de károsak voltak, így mindenki azt mondta, hogy egészségesebb a szoliban lebarnulni öt-tíz perc alatt, mint óráig süttetni magunkat a napon. Az, hogy ebből mi volt igaz, csak most kezd kiderülni. Sokan már akkor is kongatták a vészharangot, de sokáig nem tudták bizonyítani a feltevéseket. Most, a szolárium fénykora utáni időben, egyre több vizsgálati eredmény kerül napvilágra, ami igazolja a barnító masina negatív hatásait.

Vannak olyan oldalak, amik kissé túlozva, egyenesen a mustárgázhoz hasonlítják a szoláriumok egészségre gyakorolt hatását. A legújabb kutatások azt mondják, hogy akik harmincéves koruk alatt használtak szoláriumot, azoknak hetvenöt százalékkal nő meg az esélyük a bőrrákra. A bőr mellett a szem megbetegedését is okozhatja a mesterséges barnulás ezen formája: a szürke hályog kialakulásához bizonyítottan hozzájárul. A védőszemüveg használata tehát elengedhetetlen, ha mégis szoliban akarjuk megszerezni az áhított barna színt.

Tehát szoliban heverészni harminc éves kor alatt különösen veszélyes, és az a szomorú, hogy a felmérések szerint a szalonokat nagyrészt húsz év alattiak használják. Angliában a vezető rákos megbetegedés a nőknél ma már a bőrrák, éppen ezért akarják több helyen is törvényileg szabályozni, a tizennyolc éven aluliak mesterséges barnulását.

Még ha nem is lesz mindenki bőrrákos a nagy mennyiségű szoláriumozástól, a bőr akkor is ráncosabb lesz, rugalmassága csökken, és a sejtek veszítenek vízmegkötő képességükből, így szárazabb lesz a bőre felszíne, egyszóval idő előtt elöregedik.

Sokan téli depresszió, a zsíros bőr, a pattanásosság, az ekcéma és a pikkelysömör ellenszerét látják a szoláriumokban, de ez az orvosok szerint nem helytálló. Bár tény, hogy a fény fokozza a D-vitamin termelést, mégis a kutatók azt mondják, hogy egy séta alkalmával is elegendő D-vitamin előállításához szükséges fényhez juthatunk, felesleges ezért nagyfokú mesterséges sugárzásnak kitenni magunkat.

Számos ellentétes véleménnyel találkozhatunk: míg a bőrgyógyász szakemberek ellenzik a szolizást, addig például a magas vérnyomást csökkentő és a csontritkulást megelőző jótékony hatását, elgondolkodtató módon csak szoláriumok, és a gyártó cégek hangsúlyozzák.

Az új kutatások szerint a szolárium még a napnál is károsabb, mert kevesebb mennyiségű UV-B sugarat tartalmaz. Bár korábban pont ezért tartották egészségesebbnek a természetes napozásnál, mára azonban igazolták, hogy az UV-A sugárzás is hozzájárul a rákos megbetegedéshez, a kis mennyiségű B pedig szintén káros lehet. Hogy miért? A legfrissebb eredmények szerint az UV-B sugárzás csak a bőr felső rétegeibe képes behatolni, és bár gyulladást okoz, mégis elengedhetetlen, hiszen ez segíti a bőr védekezését. Hozzájárul a vastagabb bőrréteg kialakulásához, és fokozza a melaninnak nevezett festékanyag termelést is, így csökken a bőr mélyebb rétegeibe bejutó UV-A sugarak mennyisége. A szoláriumban gyorsabban barnulunk, és kisebb az UV-B sugárzás, így bőrünk szinte védtelen a gyilkos UV-A sugarakkal szemben. Fokozottan veszélyeztetjük az egészségünket, ha régi csövekkel felszerelt gépbe fekszünk, hiszen minél elhasználtabb a cső, annál inkább nő a gépek káros sugárzási tartományba eső fénykibocsájtása.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások