Közösség

Méltányos kortyok

4291

A mindennapi fogyasztás, vásárlás során a legtöbbek - s ez kiváltképp Magyarországra igaz - elsődleges szempontja többnyire az, hogy az adott terméket minél olcsóbban sikerüljön beszerezni. Így azonban sokszor közvetve jóval nagyobb árat fizetünk, legalábbis hosszú távon. Fogyasztási lázunk hatalmas méreteket öltött, ezerszer megbeszéltük már, s ennek kiszolgálása érdekében a jómódú társadalmak kirabolják a nemfogyasztó világ nyersanyagait, kirabolják munkaerejüket, hogy mindezek felhasználásával végeredményképpen olykor mérgező, toxikus anyagokkal teli árucikkeket és élelmiszereket állítsanak elő, s adjanak el nekünk, amik kilencvenkilenc százalékára semmi, de semmi szükségünk, mégis megvásároljuk. Persze az élelmiszer más, de adódik a kérdés, valóban létfontosságú-e banánt és avokádót ennünk.

A fölösleges fogyasztás és a termelők, kézművesek kizsákmányolás ellen jött létre a Fair Trade, azaz a méltányos kereskedelem. A Fair Trade üzletekben a fentiek értelmében semmilyen felesleges luxuscikket nem találunk, csak olyan élelmiszeripari termékeket és ékszereket, hagyományos dísztrágyákat, mik igen kelendőek a fejlett világban, ám a kialakult árverseny következtében rossz minőségű, és a termelőket kizsákmányoló módon kerülnek a polcokra. Legtöbbször utána sem nézünk, az akciósan megvásárolt kávé vagy csokoládé milyen összetevőket tartalmaz, honnan származik, köveztetésképpen bele sem gondolunk, hogy bár szóban és elvben megvetjük a gyermekmunkát vagy a más jellegű kizsákmányolást, a gyakorlatban sokszor mégis hozzájárulunk ezek fennmaradásához.

Egy-egy Fair Trade boltban vagy egy-egy méltányos kereskedelemből származó termék láttán mindenki elgondolkodhat, értékrendje helyén van-e, hogy valóban éhenhalnánk-e, ha nem a multi kávéját vennénk meg, hanem azt, ami tisztességes módon kerül hozzánk, s aminek mellesleg döbbenetes módon isteni kávéíze van? Közelebbről megismerkedve a méltányos kereskedelem által felkarolt emberek helyzetével, akár még el is szégyellhetjük magunkat sokszor torzuló értékrendünk miatt. Igényrendszerünk bizarr fordulatot vett, miközben a világ nagy részén a fedő a fej fölé, a falatnyi étel, a kortynyi víz megszerzése mindennapi küzdelmet jelent.

A fejlődő országok, Latin-Amerika, Afrika és Dél-Ázsia lakosai egészségtelen gazdasági függésben élnek a nagy fogyasztó Egyesült Államoktól és az Európai Unió országaitól, ám sokszor ez a kizsákmányoláson alapuló kapcsolat az, ami azt a falat kenyeret biztosítja számukra. A méltányos kereskedelem ezen igyekszik enyhíteni, a Fair Trade képviselői és vásárlói szakítani óhajtanak azzal a szokással, hogy a termelő éhbérért dolgozzon, hogy a vállalatok elképzelhetetlen profitra tegyenek szert, s hogy termelő és vevő között fölösleges, csak pénzt elnyelő lépcsőfokok álljanak.

Alapgondolat, hogy a fejlődő országokban előállított termékekért reális árat kell fizetni, be kell fejezni a kizsákmányolást, a termelők méltányos árat kapjanak terményeikért, a vevők pedig méltányos áron vásárolhassák meg a termékeket - annyiért, amennyit azok érnek, amennyibe előállításuk került. Ez az ár sokszor magasabbnak tűnik, mint a boltban hagyományosan megszokott, nyomott árak, de ha hozzátesszük, hogy ezek a teák, kávék, csokoládék, gabonafélék, gyógynövények vegyszermentesen növekedtek, tehát ökogazdaságokból származnak, hogy semmilyen mesterséges adalékanyag, színezék, aroma, tartósítószer nem kerül beléjük, máris megérik az árukat. Aki még nem kóstolt méltányos kereskedelemből származó kávét, nem is tudja, milyen a kávé valódi íze. Aki még nem vásárolt méltányos kereskedelemből származó kakaót, nem tud semmit annak igazi varázsáról.

A Fair Trade az 1950-es években alakult ki, ám Magyarországra való eljutásához jó fél évszázad kellett, 2002 volt annak az éve, hogy civil szervezetek összefogásával megalakulhasson a Fair Világ Szövetség, melynek kezdetben még boltja is volt a belvárosban, ám ma már sajnos csak netes kereskedésként működnek. Rajtuk kívül is egyre több bolt van azonban, ahol egy-egy méltányos termék beszerezhető. Minden terméken szerepel a jelzés, mi jelöli, az adott termék, a kávé, a csokoládé, a szappan vagy pénztárca kézzel készült, esetleg ökológiai gazdálkodásból származik, s a méltányos kereskedelem jegyében jutott a fogyasztóhoz.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások