Lélek

Újrahasznosított szerelmek

4267

Minap sétáltunk a barátnőmmel a belvárosban, itt-ott leültünk egy kávéra, amolyan igazi csajos, beszélgetős kora estét tartottunk. Mivel a téma már tizenéve nem változik, a régi kapcsolatainkról, a csalódásainkról, a nagy érzelmeinkről volt szó. Egyszer csak a barátnőm felteszi a kérdést: "Szerinted, miért van az, hogy nekem egy volt pasimmal sincs kapcsolatom?" Elgondolkodtam.

Én szöges ellentéte vagyok neki, hiába születtünk mindketten a Bak jegyben, sőt még ugyanabban a dekádban is. Amíg ő a hosszú játékok híve, addig én durr bele vágok a közepébe, az én érzelmi kitöréseim lecsengnek néhány nap alatt, míg ő hosszú hónapok alatt éli át csak. Sorolhatnám ég az ellentétes tulajdonságainkat, szokásainkat, mégis több mint tíz éve barátnők vagyunk. Épp ezért szinte úgy ismerjük egymást, mint saját magunkat, tehát egy ilyen kérdésre, ami szigorúan rá vonatkozik, akár én is tudok válaszolni. 

A kérdés takarhatja azt, hogy miért nem maradtak kapcsolatban, "barátságban", vagy épp arra is vonatkozhat, hogy miért nem kezdi újra soha egyik régi pasijával se a kapcsolatot. Nagy szerelmekről van szó, akár úgy is dönthetnének, de nem. Nem keresik többet az ő társaságát, ő is mindent megtesz, hogy elkerülje az exeket, néha persze jönnek hírek, hogy ki kivel jár, kit akar feleségül venni, esetleg miként változott az élete. De ezekről soha nem ők beszélnek, hanem a közös ismerősök, félismerősök beszélik el, mintegy mellékesen. Nyilván ez egy oda-vissza játék.

A barátság az exek között talán azért nem jön össze néha-néha, mert akkora érzelmek, és olyan típusú viszonyuk volt, ami egy barátságba nem torkolhat, mert vagy több annál, vagy kevesebb. Sok olyan egoista embert ismerek, akik sértve érzik magukat és azért kerülik a kommunikációt. Meggyőződésem, hogy a kapcsolat befejezte után túl aktív kontaktust nem jó fenntartani, mert baromira fárasztó a lelkünknek. Akaratlanul is előjönnek azok a témák, amelyek egy párkapcsolatban megfértek, de egy barátságba már nem. Mondjuk az esetleges szex lehetősége, mert miért ne? Vagy épp az a kedvelt és egyben irtóztató beszélgetés részlet, ami azt taglalja, hogy vajon mit rontottunk el. És, ezekből következik, „A mi lenne, ha...”? Nagy átverés, mindkét fél részéről, és nem csak egymásé, hanem saját magunké is.

A másik eshetőség, hogy a női férfi szerepek nagyon klasszikusak voltak - és épp úgy, mint nagyanyáink korában sem - nem lehet barátságot kialakítani. Mert az méltatlan lenne hozzájuk, a személyiségükhöz. A barátnőm nagyon nagy dózisban kapta és viseli büszkén a nőiségét, így egy pasinak igen csak meg kell felelnie az ő elvárásainak, amelyeket nem a barátnőm, egyszerűen a habitusa követel meg. Talán ő csinálja jól, mégis panaszkodva tette fel a kérdést, hogy miért nem kezd semmit az volt szerelmeivel és ők miért nem keresik. Talán ez így van rendjén.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások