Mi ez?

Mi ez? Kánikula

4216

A kánikula az egyik olyan szavak egyike, amellyel gyermekként meg kellett küzdenem, hogy ki tudjam mondani. Nem magyar szóról beszélünk! És még csak köze sincs a hőséghez, de mi mégis ennek a kifejezésére használjuk. Ha ezt a szót vizsgáljuk, hogy kánikula, akkor az ókori Rómáig kell visszamennünk. Az akkori csillagászok megfigyelték, hogy a Nagy Kutya csillagkép egyik csillaga, amelyik a legfényesebb, nyár közepén - júliusban - egyszerre kel a Nappal, ez a csillag a Szíriusz. Akkoriban úgy vélték, hogy ennek a csillagnak, amit neveznek Kutyacsillagnak és Caniculanak is, köszönhető a nagy hőség nyáron, mivel ilyenkor nagyon fényes, meg a Nappal együtt kel, akár még logikus gondolatnak is tekinthető. 

Mivel a Szíriusz 80 trillió kilométerrel van a Földtől, ezért nem befolyásolja annak az időjárását. Viszont a latin neve, tehát a Canicula, megmaradt kifejezésnek a hőségre. A kánikula szót először Heltai Gáspár használta: „Caniculában, mellyet hew hólnapnac nevezünc.” (Kánikulában, melyet hév hónapnak nevezünk.) Sok más európai nyelvben is ezt a szóta használják, van tükörfordítását. A oroszok kanyíkulü-znek, az olaszok canicola-znak, az angolok pedig "dog days"-nek nevezik a forró napokat, megtartva a kutya elnevezést a csillagképből.

Az elkövetkezendő napokban, akár negyven Celsius fokig is felkúszhat a hőmérő higanyszála, így érdemes lesz sok-sok folyadékot magunkba önteni, nagyon keveset tartózkodni a napon, és védeni a bőrünket, kobakunkat.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások