Divat

Divatos krokodilok

4187

Az összes nagy divatház táskakollekciójában találhatunk olyan exkluzív darabokat, amik krokodilbőrből készültek. Az Yves Saint Laurent-től, a Burberry-től és például a Chaneltól is vehetünk aligátorbőr retikült, a Louis Vuitton férfiaknak készült kabátjáról már nem is szólva. Sőt, vannak olyan online boltok, ahol kizárólag csak krokodilbőr holmikat árulnak. Ezeknek a kiegészítőknek az ára a csillagos égig is rúghat, de a luxus mindig is kelendő volt, és akik megengedhetik maguknak, azok megvásárolják, mit sem törődve az állatok kizsákmányolásával.

A krokodilokról

A krokodilok mintegy kétszáz millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, és ez idő alatt a többi fajhoz képest szinte semmit nem változott a testük, persze a korábbi inkább szárazföldi életmódot felváltotta az inkább vízi lét. Csodálatos, hogy ezek az élőlények túlélték a dinoszauruszokat, és még mindig itt vannak.

Az aligátor és a krokodil szót sokszor használjuk rokonértelmű kifejezésként, ami helyes, de fontos tudni, hogy a két szó azért két külön fajt jelöl. Mindkét faj a krokodilok osztályába tartozik, de míg az egyik az aligátorfélék családjába, addig a másik a krokodilfélékébe. Tehát minden aligátor krokodil, de nem minden krokodil aligátor. Vannak a nílusi-krokodilok, amelynek számos alfaja van, és vannak a mississippi aligátorok, amiket másképpen csukaorrú aligátoroknak neveznek.

Sajnos a huszadik század első felében a lőfegyverek terjedésével, és az aligátorbőr cuccok népszerűségének növekedésével számos fajta a kihalás szélére került. Dél-Amerikában állítólag volt olyan év, hogy egy millió példányt lőttek ki, Tazmániában 1950-ben pedig tizenkétezer bőr talált gazdára. 

Ekkor a politikusok és az állatvédők elkezdték cselekedni, 1970-ben Ausztráliában például vadászati tilalmat vezettek be a krokodilokra. Olyan sikeres volt ez a rendelet, hogy ma már a fajta túlszaporodásáról beszélhetünk, éppen ezért most harmincötezerről ötvenezerre szeretné emelni a kormány a begyűjthető tojások számát, de a lakosság a vadászati tilalom eltörlését követeli, ami azért hosszú távon biztos nem lenne helyes döntés. Egy kihalás szélére került indiai fajtát a befogott és fogságban tartott állatok tenyésztésével sikerült megmenteni, és ma már mintegy kétezer ötszáz példány él belőlük.

A krokodilok élettere is folyamatosan csökken, mert egyre több csatornát építenek ezeken a részeken, hogy még több művelhető földhöz jussanak az emberek. Az esőerdők kivágásával is szárazabbá válik az élettér, ami hamarosan élhetetlenné válik. A másik fő gond a hatalmas szegénység, amely ezekben az országokban uralkodik, így nemre és korra való tekintet nélkül a családok az életük kockáztatásával fogják el és ölik le a krokodilokat a pénz reményében.

A krokodilok és a divat

A nagy divatmárkáknak ma már hatalmas saját krokodilfarmjaik vannak, amelyeken a táskák és cipők alapanyagaiul szolgáló állatokat tenyésztik. A Birkin táskájáról híres Hermes divatház évente mintegy háromezer darab krokodilbőr retikült készít, egy-egy darab ára majdnem eléri a tíz millió forintot. A modellek olyan kelendőek, hogy az idén a cég saját krokodilfarmot hozott létre, hogy onnan fedezze a retikülökhöz szükséges alapanyag-szükségletet. 

Ez a megoldás valamilyen szempontból jobb, mint a vadászat, hiszen világszerte tartanak más használlatokat is farmokon... Bár tény, hogy csirkét, disznót vagy szarvasmarhát az emberek élelmezése miatt tenyésztenek, tehát ez úgymond az emberek létszükséglete, míg krokodilbőr táskák és cipők nélkül képesek lennénk élni, és életminőségünk semmilyen szinten nem lenne rosszabb.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások