Mi ez?

Félelmetes napok

4157

Az elmúlt hetekben jó sokszor ámultunk a szerkesztőségben kuporogva az időjárás jelenségein. Volt, hogy azt néztük, mekkora méretűek a jégdarabok amelyek aláhullanak, volt, hogy a szemközti Dunát szemléltük, vajon a felette gomolygó párából mikor mászik ki egy aligátor. Voltak nagy szelek, nagyon sötét nappalok és világvége érzetünk.

Beszélgetéseink újraélesztett témái közé tartozik a klímaváltozás, a szélsőséges időjárási megnyilvánulások. Most épp az árvíz miatt vagyunk készen. Bár bevalljuk, hogy tetszik az üres rakpart, meg az élő Duna látványa a városban. Persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a rengeteg halottat, akik az árvíz miatt veszítették el otthonukat vagy életüket, és azt az iszonyúan sok anyagi kárt, amit szintén a víz okozott. A természet még mindig erősebb az embernél, és ez valahol jó érzéssel tölt el bennünket, de ugyanakkor rettegést is hoz, amikor meglátunk a Batthyány térnél egy döglött lovat úszni a folyón.

Lehet, hogy néhány év esetleg egy évtized múlva csak azért nem engedem le a gyereket vidékre táborozni, mert mi van ha megöli egy szupercellából eredő jégdarab? Vagy elviszi a szél? Vagy elsodorja az ár? Valós az a félelmünk, hogy óriási problémák várnak ránk Magyarország időjárást tekintve, vagy mindig is ilyen változékony volt ez, csak épp nem foglalkoztunk ennyit ezzel? 

Találtam egy tesztet, amelyet meteorológus hallgató írt meg, valami vizsga lehetett, de nagyon érdekes információkkal van tele! Ebből választ is kapunk arra a kérdésre, hogy miért ilyen szélsőséges hazánkban az időjárás. Hazánkat háromféle éghajlati terület határolja. Tőlünk nyugatra az atlanti jellegű éghajlat uralkodik, amelyet a gyakori Nyugati szél, az enyhe tél és a hűvös nyár jellemez. Délre a Földközi-tengeri éghajlat a jellemző, amelyben enyhe a tél, igen meleg a nyár és a csapadék a téli félévre összpontosul. Keletre a szárazföldi, kontinentális éghajlat van uralmon, ahol a tél rendívül hideg, a nyár nagyon meleg, és a csapadék aránylag kis mennyiségű. Hazánkra a három éghajlati hatás nem érvényesül egyformán, és nem is váltogatják sűrűn egymást. Az esztendő legnagyobb részében a Nyugati szelek és a velük járó atlanti behatások uralkodnak. A földközi-tengeri és a kelet-európai éghajlat ritkán és rövid időtartamra érvényesül. Az atlanti típusú időjárásnak azonban jellemző vonása a változékonyság. Az évszakos irányváltást mutató szélrendszereket monszunnak nevezzük. Nálunk viszont nincs meg a legalább 120°-os irányváltás, ezért igazi monszun sincs, Medárd-nap hiedelme ellenére. Hazánk az Északi félgömb Nyugati szél övezetébe tartozik, amelyre az jellemző, hogy túlsúlyban vannak a Nyugati, Délnyugati és Északnyugati szelek, és ezek idézik elő az egymásután gyorsan felvonuló időváltozásokat. Nagy időközönként, az is megtörténik, hogy az Atlanti-típusú időjárást megszakítja a Földközi tengeri, illetve a Kelet-Európai hatás. Ilyenkor időjárásunk lényegesen átalakul, egy nagyobb időváltozás jön létre. Lehet hőség, nagy szél, és vihar.

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia körülbelül egy éve jött ki. Ebben nagyon súlyos eseményeket jeleznek előre hazánk klímájának változásával, illetve annak következményeivel kapcsolatban. "Az egyre melegebb nyarak és enyhébb telek miatt a vírusok, baktériumok, kórokozók elterjedése, populációja lényegesen megnőhet. A Tudományos Akadémia szakemberei által készített előrejelzés szerint egyre többször dől meg majd a meleg rekord, és gyakrabban változik szélsőségesen az időjárás."

Emlékszem, úgy 1988-89 környékén, tehát már húsz éve, hogy nagyszüleim dinnyeföldjét, közel két hektárt, augusztus elején, olyan jégkár érte, hogy az érett, épp leszedés előtt álló görögdinnyék vérvörösre festették a parcellát. Pedig húsz éve még közel sem volt ilyen beteg a klímánk, mint most. Akkor mi van? Tényleg változik, rossz irányba az időjárás vagy Magyarországon mindig is ilyen hektikus volt a rendszer?

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások