Közösség

Nők a punkban

4000

...vagy punk a nőkben. Történeti áttekintés a műfaj kezdeteinek legendás hölgyképviselőiről.

Patti Smith

Bár nem tartozott semmilyen politikai feminista csoporthoz, „a punk keresztanyja”, a New York-i CBGB klub állandó fellépője a kezdetektől, 1975-től erősen társadalomkritikus dalokkal jelentkezett. Patti fizikai megjelenésére nézve abban jelentett különlegességet, hogy egyáltalán nem szépségével hódította meg rajongóit - többnyire a kelleténél három számmal nagyobb zakóban vagy mellényben lépett fel, beesett arccal -, hanem szuggesztív előadásmódjával, intelligens zenei- és szövegvilágával. (Máig aktív, a tavalyi Nirvana-feldolgozását bizonyára többen hallottátok már a rádióban.)

Debbie Harry (Blondie)

Szintén a CBGB klubban kezdte pályáját Debbie Harry, a későbbi Blondie zenekar énekesnője. A banda megalakulásáig Debbie a koncerthelyszín attraktív háziasszonya, afféle konferanszié volt. A Blondie a többi ottani fellépőhöz hasonlóan eleinte szintén zajos punkrockot játszott, majd 1977-ben átváltott piacképesebb reggae-diszkó-pop-rock egyvelegre (lásd a mostanság Lilly Allen által játszott főslágert, a Heart of Glass-t). A váltás bejött, a zenekar bekerült a média fősodrába, Debbie pedig nemsokára a kor egyik szexszimbólumává vált.

The Slits  

Az angol punklányok a Clash kísérőzenekaraként kezdték pályájukat 1977-ben. Mocskos punkrockot játszottak, és hamarosan ők is országos népszerűségre tettek szert, érdekes módon azonban 1979-es debütalbumukon már túlléptek a punk egyszerű zenei formáin. A reggae és dub felé mozdultak el, a nyolcvanas években pedig egyre kísérletibb hangzásvilággal jelentkeztek. Szívesen és természetesen provokatív módon forgatták ki a sztereotip női szerepeket. Typical Girls című számuk vitriolos kritika a divat által irányított nőneműekről, de ezekhez a szerepekhez való viszonyukról árulkodik színpadi megjelenésük is: karrierjük kezdetén bőrnadrágra húzott bugyiban léptek fel. (Az énekesnő Ari Up anyukája egyébként a Sex Pistols frontember, Johnny Rotten felesége, tizennégy évnyi korkülönbséggel.) A klip kétes minőségéért elnézést...

Poly Styrene (X-Ray Spex)

Ugyanebben a brit közegben és időszakban képviselte a feminista punkvonulatot teljes mellszélességgel az X-Ray Spex. Énekesnőjük, a megjelenésében is vérbeli antisztár, fogszabályzós Poly Styrene (született Marianne Joan Elliot) szövegei nagyrészt a műanyag konzumvilág, az elidegenedés, a szexuális kiszolgáltatottság körül forogtak. Az együttes egyetlen, ám maradandó nagylemez után feloszlott. Poly Styrene még készített pár jóval mérsékeltebb hangvételű és sikerű szólóalbumot, végül krisnásnak állt.

Siouxsie Sioux (and the Banshees)

Az ikonikus punklányok közül kihagyhatatlan Siouxsie Sioux (született Susan Janet Ballion).Ő már zenekarának, a Siouxsie & the Banshees-nak megalakulása előtt is elévülhetetlen érdemeket szerzett a punk mozgalomban. A Sex Pistols-t például minden turnéjára elkísérte, mint rajongó, és már a banda első, országos botrányt kirobbantó TV-interjújában is szőkített hajjal és nadrágtartóban álldogál a zenészek mögött, sőt, az első trágár szavak akkor hagyták el a fiúk ajkait, amikor a műsorvezető Bill Grundy poénkodva flörtölni akart Siouxsie-val. Ugyanabban az évben Miss Ballion aztán meg is alapította saját együttesét, melynek első dobosa Sid Vicious, a későbbi punkmártírrá vált Pistols-basszer volt. Zenéjük a nyolcvanas években inkább a new wave, majd az énekesnő szólókarrierje során a goth-rock irányába mozdult el. Mindenesetre Siouxsie feketére húzott szemeivel és halálfehérre sminkelt arcával továbbra is tipikus női punkikon, egyúttal a dark és goth szubkultúra vizuális előképe maradt. (Alant egy Iggy Pop-klasszikus feldolgozása látható)

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások