Lélek

Vajon tényleg szeretlek??

3943

Hogy kérdezhetsz ilyet? Vagy érzed, vagy nem, nem igaz? Nem biztos. Rárakódik az idő, a gondok, a sérelmek, és az önfeladás és kérges rétegként ülnek rajta, majd átveszik az irányítást.

Ragaszkodás

Vele akarom tölteni minden percem. Vele érzem magam igazán saját magamnak. Ez szép dolog az elején, viszont hosszú távon könnyen átcsaphat társfüggőségbe. Főleg azoknál fordul elő, akik nem biztosak saját magukban, akiknek nincs elég önbizalmuk ahhoz, hogy egyedül is jól merjék érezni magukat. És már indul is a nyávogás, hogy "eelmész a barátaiddal és engem itthagysz?" Ha a partner eléggé konfliktuskerülő, inkább leül a csaj mellé, és kényszeredetten ütik el az időt együtt. A társfüggők nem csak azt nem tudják elképzelni, hogy a másik nélkül létezzenek, de azt sem, hogy a másik nélküle is jól érezheti magát. Egy-egy jól sikerült buli után, amikor a kedves vigyorogva jön haza, úrrá lesz rajtuk a csalódottság, és nem tudnak örülni az örömének. Ezt persze megmagyarázzák, hiszen ők olyan szerelmesek, hogy a másik nélkül semmit nem érne az életük. Ez azért baj, mert nem él önálló életet az illető. Azért adatott nekünk két láb, hogy biztonsággal megálljunk rajta, ne kelljen a másikra feltétlenül támaszkodni. Ha nem tartjuk karban saját magunkat, mi szerethetőt találhat bennünk egy másik ember? Két egész ember alkot egy párt, és nem akkor haladnak előre, ha egymást nézik, hanem ha mindketten egy irányba tekintenek. Sokan hajlamosak a forró vízben ülve elkényelmesedni, és hagyni, hogy kihűljön, a langyosból meg már nem állnak fel, hogy újabb adag melegvizet engedjenek a kádba, mert a levegő hideg…

Álmaim férfija…

Popper Péter szerint a vágyhoz való ragaszkodás az egyik nagy gátja az önfejlesztésnek és a továbblépésnek. Amikor már nem is egy adott dologra vágyakozunk, hanem egy álomképhez ragaszkodunk, amely köszönőviszonyban sincs a valósággal. Két lépés távolságról könnyebben meg lehet állapítani, hogy valóban abba az emberbe vagyunk-e szerelmesek, aki mellettünk van. Ha két listát készítünk, az egyiket azokról a tulajdonságairól, amiket a kapcsolat első időszakában észleltünk, és egyet a jelenről, megdöbbentő különbségekre bukkanhatunk. A szembesülés okozta sokk után pedig lehet mérlegelni, hogy társunk lehet-e az illető az új felállásban is. Ha elmondjuk, indulat nélkül, hogy mely viselkedésekkel bánt meg minket, a partner dolga eldönteni, hogy kíván-e azokon változtatni. A mienk pedig az, hogy maradunk-e vagy szedjük a sátorfánkat. Következetesség nélkül, ha fáj is, az ember csak egyhelyben topog, utána meg sajnálkozik a saját töketlenségén.
Az enyém vagy!

Szintén Popper Péter emlegeti sokszor, a Bibliára hivatkozva, hogy Isten az embereknek hatalmat adott minden élőlény felett, kivéve magukat az embereket. Emberi lelket birtokolni bűn, mégis sokan csinálják büntetlenül, mert azt hiszik, nem jön rá a másik, sőt, maguknak sem vallanák be. Holott elveszed a titkait, a vágyait, az önálló létre való igényét. Ez már kőkemény játszmák sorozata, ördögi kör, amelybe beleesni egyszerű, kilépni annál nehezebb. Lelki terror, túlzott ragaszkodás, a másik ember bűnbakként való kezelése, nagymonológok, önsajnálat, meddő viták, amelyben csak az a fontos, hogy nyertesként kerüljünk ki. Ha már együtt vagyunk három éve, csak kibírjuk egymás mellett a maradék hatvanat… Az őszinteség és a következetesség képessé tesz arra, hogy felismerjük azokat a helyzeteket, amelyekben a berögzült, bántó és méltatlan viselkedésformákat alkalmazzuk, és hogy azokat megváltoztassuk. Komolyan hiszem azt, hogy több év együttlét után is úgy kell viselkedni a másikkal, mintha csak most ismerkedtünk volna meg. Igenis meg kell tartani az udvariassági rituálékat: kérlek, köszönöm, szívesen, te hogy szeretnéd? Hogy csináljuk? Ne haragudj, sajnálom.

Szív-seb-ész

Hiába szeret teljes szívéből az ember, nem biztos, hogy az a másiknak is jó. Hiába teszünk meg mindent, amit a másik kíván, ha abban feloldódunk és kifacsarodunk. Lehet, hogy nem is ő való mellénk, és ideje bevallani magunknak. Lehet, hogy valóban ő való mellénk, de a szerencsénkhez méltatlan módon szétforgácsoltuk az ajándékba kapott kapcsolatot. Ideje ésszel szeretni.


Az olvasói cikkek tartalmának valódiságáért a cotcot.hu szerkesztősége nem vállal felelősséget. Ezen szolgáltatásunkat olvasóink saját felelősségükre vehetik igénybe. A szerkesztés jogát fenntartjuk!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások