Lélek

Tovább kell lépned!

3885

A világ csodálatos. Minden szép (még ha nem is pont rózsaszín), boldog vagy, a fellegekben jársz, az életed egy napsütéses reggel. Legyőzhetetlennek érzed magad, reményekkel telve állsz a jövőd előtt. Aztán hirtelen minden összeomlik: egy váratlan csapás a földre taszít, sőt, úgy tűnik, még annál is mélyebbre. Csak egy szó: Vége. Hogy is mondják hétköznapian? Szakítás. Hát persze.

Szóval, a csodaszép reggelből észrevehetetlenül lett egy téli éjszaka, nem tudod, mit kezdj magaddal, az életeddel, hiszen olyan gyorsan – pillanatok alatt – megváltozott minden. Hirtelen úgy érzed, soha nem leszel már ugyanaz az erős, független, önálló nő, mint aki régebben voltál, előtte (Nem is voltál az hiszen, ha az lettél volna, akkor most is az lennél - szerk.). Úgy érzed, rajta soha senki nem tehet túl, hogy nélküle minden az árnyoldalát mutatja majd. És persze, hogy megszakad a szíved.

Furcsa belegondolni, hogy napokkal ezelőtt milyen boldog is voltál, és most a nevetés gondolata is ijesztő lehet. Mármint a szívből jövő, igazi, felszabadult kacagásé. Már én is tudom, hogy a legnehezebb ilyenkor is mosolyogni, és – noha legszívesebben bezárkóznál, és sötét, csendes magányban kisírnád magadból a fájdalmat, az eseményeken rágódnál – a kíváncsi, akár együtt érző, aggódó tekintetekre azt felelni: “Nem, nincs semmi baj. Jól vagyok.” Fenéket vagy jól! Még soha nem érezted magad ennél kétségbeesettebbnek.

A fejed mindjárt felrobban, rengeteg gondolat, zagyvaságok kavarognak benne, hol le vagy törve, hol mérges és ideges vagy, hol fel sem fogod, mi történt, és néha pedig természetellenesen, ijesztően jókedvű vagy. A barátaid aggódva figyelnek, vigasztalnak, hallgasd hát meg őket, sírd ki nekik a bánatod! Még akkor is, ha úgy gondolod, hogy ez nem az ő bánatuk, ezt nem érthetik. Te érted?!

A kezdeti trauma

Úgy igazából még fel sem fogtad, reménykedsz, hogy ez még nem jelenti a teljes végét, még újrakezdhetitek. Képtelennek érzed magad egy újabb kapcsolatra, elhagyatottnak, csalódottnak, átvertnek érzed magad félsz, hogy többé nem fogsz bízni az ellenkező nemben. Bűntudatod van, dühös vagy, letört, és nagyon félsz a jövőtől – nélküle. Ne küzdj az érzéseid ellen! Sírd ki a bánatod, de ne zárkózz be, ne hagyd magad emészteni, legyél társaságban, barátkozz, olyankor könnyebb – legalább percekre – feledni az eseményeket. A lényeg, hogy ne legyél egyedül, hiszen akkor még magányosabbnak érzed magad! Küzdesz, hogy nem, ez nem lehet, de áh, hiszen meg sem fog ez neked kottyanni..Csak ne fájna ennyire!

Bűnbak

Átestél az első sokkon, és elkezdesz agyalni, emlékezni a kapcsolatotokra: mit rontottam el? Mi volt a hiba? Mit kellett volna másképp tennem? Miért, mégis mi miatt tette ezt? Muszáj egy bűnbakot találni, akit okolhatsz, ez vagy a volt barátod, vagy te magad lesz. Ne vádolj senkit! Ez természetes esemény, hogy a párok szakítanak, nem feltétlenül van hibás: egyszerűen nem működött már. Persze, ezt nehéz elfogadni főleg, ha számodra így volt tökéletes. Magadat végképp ne vádold! Lehet, hogy tehettél volna még valamit. De a lényeg, hogy nem tetted! A múlton már kár rágódni, az ellen semmit nem tehetsz. Fogadd el!

A teljes letargia

Mostanra már eldőlt, van-e még értelme reménykedni, eddigre már eljutott minden porcikádba a hír, hogy vége, és elkezdted érezni a hiányát. Ez a legfájdalmasabb szakasz, itt átadod magad a teljes levertségnek. Pedig ez a legrosszabb amit tehetsz! Igaz, hogy ilyenkor ijesztő a gondolat is, hogy visszatérhess a való világba, a sok – látszólag – boldog ember közé, de ne gubózz be! Nézz filmet, olvass könyveket, hiszen ezek kikapcsolnak, legalább arra a pár órácskára nem rá fogsz gondolni. Sportolj! Ezzel boldogsághormont is termelsz, és a dühödet, keserűségedet kiadhatod magadból, ráadásul hatására elfáradsz, és egy jót alhatsz majd! A szomorúság persze elkerülhetetlen, hiszen egy megszokott életvitelt, és egy társat vesztettél el: fogadd ezt el, ne is próbáld másnak beállítani, sírj sokat, ne tartsd vissza a fájdalmad, hiszen a könnyek gyógyítanak! Mesélj az érzéseidről! Próbálj ki új dolgokat, a lényeg, hogy az újdonság varázsa kicsit elbűvöljön és elfoglald magad! Ne hagyj ki egyetlen bulit, baráti összejövetelt sem, szórakozz! Ismerkedj is nyugodtan – még ha nem is léptél tovább, sérült lelkivilágodnak egészen biztosan jót tesz egy laza flört, egy szórakoztató beszélgetés, vagy csupán új barátságok kötése!

Tény, hogy nehéz lesz. A világodban zavar keletkezett, és akármennyi szakításon is voltál már túl, nem lesz könnyebb! És hiába mondják: “Túl lehet élni!” Hát persze! De minek? És mégis hogyan?! Tele vagy kételyekkel a világgal szemben. De mégis, túl leszel rajta, és ismét rád talál a szerelem!


Az olvasói cikkek tartalmának valódiságáért a cotcot.hu szerkesztősége nem vállal felelősséget. Ezen szolgáltatásunkat olvasóink saját felelősségükre vehetik igénybe. A szerkesztés jogát fenntartjuk!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások