Mi ez?

Mi ez? Borsó

3835

A borsót kedveljük, s szívesen fogyasztjuk még nyersen is. Gondolom sokan vannak hozzám hasonlóan, akik imádnak a veteményesben garázdálkodni, és "lelegelni" nem kis mennyiségű borsót így tavasszal - hát mikor máskor, ha pont ekkor van a szezonja.

A zöldborsó és cukorborsó neveket viselő zöldség nemhiába az emberiség egyik legrégebb óta fogyasztott növénye, hiszen nagyon egészséges sok vitaminja és rostos szerkezete miatt. Válogatni pedig bőven lehet, hiszen a zöldborsón kívül még több mint kétszázötven különböző fajta létezik szerte a világon.

Borsó sztori

A borsó története időszámításunk előtt négy-öt ezer évvel kezdődött Közép-Ázsiában, sőt az ásatások során a Nílusnál is találtak négyezer évvel korábban elraktározott borsószemeket. Az ókori görög és római kultúrákban nagyon fontos alapanyag volt, a középkorra pedig már Európában mindenhol termelték. Magyarországon az Alföldön szinte az összes veteményeskertben megtalálható, a termelés jelentős része is itt folyik. 

Érdekes, hogy régen eredetileg szárazon fogyasztották a borsót, és csak később kezdték el megfőzni, de akkor még a hüvelyével együtt. Ez a zöldség a harmincas évektől vált népélelemmé, ami nem csoda hiszen kalóriaértéke majdnem eléri a krumpliét, száz grammban nyolcvan kJ van, fehérjéből pedig háromszor annyi van száz grammjában, így kitűnő fehérjeforrás, vegáknak alap.

Már a hüvelyéből kibontva főzzük meg, és készítünk belőle borsólevest vagy éppen borsófőzeléket, de a vegyes párolt zöldséges köret egyik fontos alkotója is. A szokványos repertoáron kívül persze ma már vásárolhatunk olyan különlegességeket, mint például a zöldborsós szendvicskrém, de furmányos recepteket is kipróbálhatunk. Ilyen a mentás zöldborsópüré, ami köretnek kiváló, ötletes, különleges, finom, szóval kötelezően kipróbálandó. Ehhez kell fél kiló cukorborsó, kis vaj, egy csokor menta, só, bors. A történet pofonegszerű, a borsót pillanatok altt puhára pároljuk kevés vízben, majd a főzővízzel, az igény szerint adagolt friss mentával, sóval, borssal összebotmixerezzük. Ha nagyon sűrű, mehet bele pici tej, tejszín. Önmagában is kiváló.

Mi jó a borsóban?

A borsó szerintünk kitűnő "rágcsálnivaló", az tény, hogy sokkal egészségesebb, mintha chips-szel tömnéd magad a tévé előtt, ráadásul számos vitaminja miatt még jótékony hatással is van a szervezetre.

A borsóban nagy mennyiségben található B1, B2, C-vitamin, vas, kálium, foszfor és magnézium. C-vitaminból például száz gramm borsó egy felnőttnek szükséges mennyiségből hatvanhét százalékot tartalmaz, vasból pedig tizenkettőt. A magnézium pozitívan hat a szív- és az érrendszerre, a magas rosttartalom pedig az emésztésre, így számos fogyókúrával foglalkozó oldalon ajánlják a borsó fogyasztását.

Az origo még márciusban adott hírt arról, hogy kutatóknak a sárgaborsóból kivont kisméretű fehérjékből sikerült készíteniük egy olyan keveréket, amely természetes ellenszere lehet a krónikus veseelégtelenségnek, a vegetáriánusok szerint pedig a zöldborsó csíra kitűnően meggátolja a rákos megbetegedések kialakulását...

De hogyan csíráztassunk?

Fontos, hogy minden esetben csak az emberi fogyasztásra szánt magvakat csíráztassuk. A folyó víz alatt alaposan elmosott magokat második lépésként áztassuk tizenkét órán keresztül. A beáztatás időtartama után helyezzük a borsószemeket egy műanyag- vagy porcelánedénybe, itt fognak kicsírázni, tehát jó nagy tálat válasszunk. A csíráztatni kívánt magokat ezután négy-öt napra helyezzük fényre, majd naponta langyos vízzel öblítsük át. Arra mindig ügyeljünk, hogy ne maradjon a tál alján nedvesség, mert akkor rothadásnak indulhat, és ehetetlenné válik. A négy-öt nap elteltével már fogyaszthatjuk is a csírásakat!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások