Test

Megszívod!

3787

Májusban újra hangos lesz Budapest, legalábbis egy kis szigete a marihuána legalizációjától. Amikor megkaptuk a hírt, hogy újra lesz kender legalizációs piknik, úgy döntöttünk, hogy kicsit kivesézzük ezt a témát. Először is megnézzük, hogy a marihuána kábítószeren kívül mi is, és mint kábítószer tényleg annyira veszélytelen-e, mint azt sokan állítják? Utánanéztünk a legalizáció pontos mivoltának is, mert szépen hangzik, hogy legalizáljuk, de mégis hogy nézne ki ez a valóságban? Bemegyek a patikába és veszek egy gramm füvet? Szóval ilyeneken agyaltunk, szedtük össze a tapasztalatainkat és megosztjuk most veletek. Nem, nem tesszük le a voksot, sem a fogyasztása mellett, sem a tiltása mellett, épp úgy, ahogy az alkohol fogyasztására sem buzdítunk! Nem, a példa nem véletlen...

A marihuánával, annak hatásaival kapcsolatban rengeteg ellentmondásos tanulmány született már. Természetesen bizonyos végkövetkeztetéseket le lehet vonni a szer - szárított, megtermékenyítetlen kendervirágzat - hatásaival kapcsolatban, természetesen mentális és fizikai hatásokról van szó. Orvosi vizsgálatok tömkelege bizonyította már káros és jótékony hatásait is, minden attól függ, hogy milyen rendszerességgel, milyen dózisban és miként használják a kendert. A marihuánával összefonódó politikai és jogi kérdések miatt rengeteg olyan téves, egyoldalú propagandaanyag van a köztudatban, ami nem ad teljes, hiteles képet az ügyről. Akik kipróbálták már a füvet egyöntetűen be tudnak számolni a következő hatásokról: tudatállapot megváltozása, az érzékelés élesedése, eufória, elégedettség, nyugodtság, kreatív gondolkodás, filozofikus összefüggések megállapítása, művészi megnyilvánulások, lineáris emlékezet zavar, rövidtávú memóriában némi fennakadás. Ezek mind-mind rövid távú hatások, amelyek már a szer első fogyasztása esetén is előjönnek, de mi van akkor, ha valaki éveken keresztül, évtizedeken át használja a marihuánát tudatmódosításra? 

Nem egy, nem kettő olyan ember van a környezetünkben, sőt néhányan már közülünk is tapasztalhatták azokat a negatív, hosszan tartó hatásokat, amelyeket a marihuána rendszeres fogyasztása, életvitelszerű alkalmazása váltott ki. A folyamatos tervezgetés, a soha semmire nem lépés, az állandó punnyadtság, a passzivitás számtalan kapcsolatra rányomja a bélyegét azok körében, akik rendszeresen szívnak. De vajon mi lehet az oka annak, hogy a rendszeres fogyasztók valahogy lelassulnak, demotiváltak lesznek? Hosszú távon a marihuána egyik fő fiziológiás hatása, hogy megszünteti az agyban azon kémiai anyagok termelését, amelyek jó közérzetet, kiegyensúlyozottságot okoznak, így a lelki függőséget követően, kémiai függőség is kialakul. A függővé vált személy rendszerint elveszíti az észlelés, a gondolkodás, a realitás érzékelésének eredetiségét, valahogy másként észlel, másra asszociál, mint természetes állapotában. Persze ez nem mindenkinek zavaró, nem bűncselekmény, csak nehéz vele együtt élni.

A legtöbb vizsgálat, a legtöbb vád a marihuána fogyasztással kapcsolatban a memóriával kapcsolatban született. Tény, hogy a rövidtávú memóriára negatív hatással van a drog, viszont ezt így kijelenteni félrevezető, hiszen ez csak addig tart, amíg a fű hatása alatt áll az alany - amint a szer hatása alábbhagy, a memória hatékonysága is visszaáll a régi mederbe. Természetesen több olyan felvetés is volt, miszerint a krónikus marihuánafogyasztók maradandó memóriavesztéssel néznek szembe, mire mások azzal vágnak vissza, hogy ennek bizonyítékait a modern képalkotó rendszereknek meg kellene tudniuk mutatni, mint például az MR-nek. Dr. Pierre- Bernard Roques által vezetett vizsgálatok során megállapították, hogy anatómiai változást nem okoz az agyban a kenderszívás, szemben az alkohollal, illetve a kokainnal.

A marihuána hatása kiterjed a hippokampuszra is, amely az emlékezetért és a tanulásért felelős, így romlik a rövidtávú memória, valamint nehezebben alkotnak meg fogalmakat, gondolatokat, a döntési képességet nehezíti a gyenge koncentráció. A mindennapokra rányomja a bélyegét a hangulatingadozás, az ellenséges viselkedés, a depresszióra való hajlam, a szorongás és a paranoid gondolatok. És ezek sajnos nem csak tudományos elképzelések. Az ausztrál Louisa Degenhardt és tudós munkatársai a skizofrénia és a marihuána fogyasztás közötti összefüggéseket tanulmányozták. Munkájuk során megállapították, hogy a kannabisz fogyasztása elősegíti a skizofréniára hajlamos emberekben a tudathasadásos állapotokat. Nagyon sok olyan embert ismerünk, akik vagy a fű hatására, vagy a fene tudja mi miatt a valóságtól igen-igen elrugaszkodott gondolatokat bír generálni, amelyek számtalan konfliktus forrásai lehetnek, illetve tehetnek tönkre barátságokat, szerelmi viszonyokat.

Mindezekkel szemben számtalan olyan tudományos eredmény látott már napvilágot, amelyek a marihuána fogyasztást nemhogy károsnak, de egyenesen hasznosnak ítélik meg. A fű neuroprotektív hatása miatt tökéletesen alkalmas olyan betegségek megelőzésére, mint amilyen az Alzheimer-kór. Sőt, Kanadában nagyon sokan használják a marihuánát gyógyszerként. Leginkább utolsó stádiumban lévő rákbetegeknél, kemoterápiában állóknál alkalmazzák, hiszen csökkenti a hányingert, a kellemetlen közérzetet, csillapítja a fájdalmat, és euforikus hatása miatt kifejezetten jót tesz a haldoklók lelkiállapotának.

A kenderrel való gyógyítás egyáltalán nem újkeletű dolog. A Sinai-félszigeten ókori egyiptomi gyógyászati kellékekre bukkantak, amelyek közül kannabisz származékok, magvak is előkerültek. A kutatók szerint a növényt akkoriban fájdalomcsillapításra használták, de még ennél is korábbról is tudunk adatokat, a Távol-Keleten is használták a növényt, Egyiptomba is onnan került. A kendert már az i.e 6000-ből származő ételmaradékokban is fellelték a tudós régészek. Később Indiában szent fűként említik a marihuánát, ahol szintén a gyógyászatban alkalmazták. Későbbi füvészkönyvekben is számos említés található a növényrőll, és annak pozitív hatásairól.

A modern korban is használják a marihuánát gyógyászati célokra. A már említett tumoros megbetegedéseken kívül például glaukóma esetén is - ezzel csökkentik a betegek intraokuláris nyomását a szemükben. Spanyolországban, a Complutense Egyetem kutatói felfedezték, hogy a marihuána aktív hatóanyaga, a THC furcsa dolgokra készteti a rákos sejteket, méghozzá arra, hogy lebontsák saját magukat. Kutatásaik során azt a következtetést vonták le, hogy a THC és a hasonló kannabiszszármazékok a rákellenes kutatás újabb mérföldkövét jelenthetik, legalábbis a hatóanyag hasznos lehet a rák elleni vegyületek kidolgozásában. Klasszikus egeres kísérleteiken túl két súlyos agydaganatban szenvedő emberrel is végeztek teszteket, és a hatás lenyűgözőnek bizonyult: megerősítést nyert, hogy a tumor helyére befecskendezett THC hatására a rákos sejtek elkezdtek elbomlani. (Journal of Clinical Investigation, 2009 április)

Kérdés már csak az, hogy ha ennyire ismerjük ezt a növényt, akkor miért nem lehet legálisan nyúlni hozzá, miért kell kriminalizálni a fogyasztókat, miért nem lehet törvényes kereteken belül hasznát venni? Közismert a holland modell, ahol a marihuána szabad fogyasztása engedélyezett. Hollandiában a törvénykezést követően, amely legalizálta a kábítószert, sokkal kevesebben füveztek, sőt csökkent a kemény drogosok - heroin fogyasztók - száma is, mert inkább a törvényes tudatmódosítással éltek, mint a veszélyesebb és illegális droghasználattal. 2009 januárjában az ENSZ is napirendre tűzte a marihuána legalizálását, miután a brit Beckley Alapítvány jelentést adott a szervezetnek, e témában. Az alapítvány arra hívja fel a figyelmet, hogy a fű közel sem olyan veszélyes, mitn a kemény drogok, az alkohol vagy a cigaretta fogyasztás, hiszen alkohol és dohányzás következtében évente közel nyolcmillió ember hal meg, viszont marihuána fogyasztás következtében 2006-2007-ben összesen ketten haltak meg. Az alapítvány szakértői munkája során arra is fény derült, hogy a kannabisz fogyasztók csupán kilenc százaléka válik függővé. A Beckley Alapítvány szorgalmazza a marihuána legalizálást, ellenőrzését, fogyasztásának korhatárhoz való kötését, ezzel visszaszorítva a kiskorúak drogfogyasztását.

A magyarországi Kendermag Egyesület is hasonló követelésekkel áll elő, már 2002-óta. A non-profit szervezet célja a könnyű drogok legálissá tétele, valamint mindennemű drog dekriminalizálása. Az egyesület sérelmezi az állam beavatkozását az emberek privát szférájába, illetve azt, hogy az állampolgárok szabadságjogát sértik a törvénykezéssel, miszerint a marihuána fogyasztás bűncselekmény. Amit el akarnak érni az az, hogy a kenderszármazékok esetében megtörténjen a legalizáció, létrejöjjön egy szabályozott piac. Az Egyesület szerint a kábítószerpiacról az állam teljesen kivonult, így az bűnözők felügyelete alatt áll, ezért arra akarják az államot rávenni, hogy törvényekkel, a piacról vett szabályokkal, az állam maga alakítsa és ellenőrizze ezt a piaci szegmenst.

Íme néhány passzus a Kendermag Egyesület Legalizációs kiskátéjából: Javaslat: szüntessük meg a közrendet nem veszélyeztető droghasználók büntetőjogi üldözését vagy a csekély mennyiségű drog tartásával és fogyasztásával kapcsolatos szankciók kiüresítésével, vagy teljes eltörlésükkel. "A rendőrség koncentráljon a kereskedők üldözésére. Ennek a várható előnyei: A droghasználók tömeges üldözésének kárai elhárulnak, a droghasználók marginalizációja jelentősen csökken. A rendőrség jelentős erőforrásokat spórolhat meg, ezeket a kereskedelem elleni harcra lehet fordítani." Nagyobb hangsúlyt és támogatást kaphat, őszintébbé és nyitottabbá válhat a prevenció, a kezelés és az ártalomcsökkentés. Továbbá jöjjön létre egy szabályozott piac, tehát a drogok fogyasztását, forgalmazását és előállítását törvényekkel, adókkal, fogyasztóvédelmi előírásokkal és egyéb törvényes eszközökkel kell kontrollálni, korlátozott, legális hozzáférhetőséggel. A rendőrségnek csak a feketepiacra kell koncentrálnia, a drogproblémákat alapvetően egészségügyi és szociális eszközökkel kell kezelni. Várható előnyei ennek a rendeletnek:" Lehetségessé válik az egyes drogok piacának szétválasztása és a drogok hozzáférhetőségének korlátozása életkor szempontjából is. Megszűnik a droghasználók marginalizációja, könnyebben integrálódhatnak a társadalomba, könnyebben hozzáférhetnek szolgáltatásokhoz. Jelentősen csökkennek az illegális drogpiac által okozott tetemes károk: a bizonytalan minőség, a bűnözés, a terrorizmus, a korrupció. Jelentősen csökken a droghasználat általános veszélyessége, lehetővé válik a nem-problémás és a problémás droghasználati formák következetes megkülönböztetése." A nem problémás használók tömeges, értelmetlen kezelése nem vonja el az erőforrásokat a problémás használók kezeléséről.

Ha az 1919-1933 közötti amerikai alkoholtilalomra, annak a hatásaira gondolunk, akkor belátható, hogy a marihuána legálissá tétele is hosszú távon előnyösebb lenne a társadalomra nézve. Sokkal több energiát kellene a megelőzésre, a felvilágosításra fordítani, valós tények közlésével, mint arra, hogy börtönbe zárjuk azokat az állampolgárokat, akik elszívnak egy füves cigit. Mint ahogy az alkohol és a cigaretta esetében tudjuk jól, hisz ezereszer hallottuk, olvastuk, láttuk a veszélyeket, a legalizációs küzdelem mellett a marihuána esetében is meg kéne ezt tenni. Ha mindenki számára elérhetővé szeretnénk tenni bűncselekmény elkövetése nélkül, akkor azokkal az információkkal is így kell tennünk, amik a szívás rövid vagy hosszú távon kifejtett hatásait mutatja be. A követkemények nem törvényszerűek, de megtörténnek - ha körülnézünk, több példáját is látjuk a rendszeres, éveken át tartó szívogatás magánéleti következményeinek. Egy addiktológiai kísérletből az a döbbenetes tény derült ki, hogy minden drogfogyasztó közül a marihuánával élők azok, akik a legkevesebb társas kapcsolattal bírnak, barátaik, bizalmasaik száma az időben előrehaladva egyre inkább a nullához közelít. És ezt ugyanúgy tudnunk kéne, mint a tüdőrákot. Hogy ismerjük föl a tüneteket, hogy úgy használjuk, ahogy még az jó.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások