Test

Influenza töri

3763

Az egy dolog, hogy el kell dönteni, pánikoljunk-e avagy ne, hogy kimenjünk-e a reptérre az amerikai nagybácsiért avagy ne, hogy vegyünk-e maszkot a biztonság kedvéért vagy ne, de az sem árt, ha tisztában vagyunk vele, hogyan is néz ki az influenzák története. Mikor milyen járványok voltak, miből mi lett, mik a kilátásaink. Összeszedtük nektek a nagy vagy valamilyen szempontból jelentős járványokat.

Spanyolnátha H1N1

Rögtön az első világháború után, 1918-19-ben söpört végig bolygónkon a spanyolnátha, ami - mint ahogy azt már bizonyára hallottuk - ugyanaz a H1N1- ami napjainkban ijesztget. Egyes becslések szerint húsz, mások szerint akár negyven millió áldozatot is követelhetett a múlt század elejének pusztító járványa. A fertőzöttek száma mintegy félmilliárdra rúgott. A frontról visszatérő katonák terjesztették el, s az influenza lényegesen több áldozatot szedett, mint maga a világégés. A fertőzöttek közötti halálozási arány igen magas volt, s a legijesztőbb az egészben az, hogy nem a gyenge immunrendszerű emberek haltak csupán, mint a hagyományos, minden évben érkező influenzajárványoknál, hanem gyerekek, s erejük teljében lévő fiatal felnőttek is. Több feltevést is olvastam a járvány súlyosságának magyarázatára. Az egyik szerint olyan mutációja volt ez különböző vírusoknak, amivel nem tudott mit kezdeni az immunrendszer, így gyakorlatilag védtelenül állt a halálos kórral szemben. A másik feltételezés szerint a fertőzés olyan heves reakciót okozott a szervezetben, hogy az immunrendszer maga kezdte el elpusztítani az emberek tüdejét. Akárhogy is, tény, hogy a vérköhögés tünet volt, tény, hogy sertésekben kereszteződött a vírus, s tény, hogy milliószámra szedte áldozatait, hogy a legkegyetlenebb volt mind közül.

Ázsiai nátha H2N2

Pár évtizeddel később ázsiai nátha néven elterjedt járvány tartotta rettegésben az embereket. A fertőzés Kínából indult, s innen terjedt el szépen a szomszédos, majd egyre távolabbi országokba. Mint ahogyan nemrégiben, ekkor is a madár és az emberi influenza keveredése okozta a galibát, ám az orvostudomány és a virológia rohamos fejlődésének köszönhetően sikerült időben elejét venni a nagyobb bajnak. Persze így is egy, más adatok szerint kétmillió ember halt bele a "náthába", de az oltóanyag előállításával megelőzték, hogy a korábbi pandémiához hasonló helyzet alakuljon ki. Leginkább az iskoláskorúak közt terjedt, ám az áldozatok az idősebb generációból kerültek ki. Ő H2N2 volt.

Hongkongi influenza H3N2

A hongkongi influenza kitörési ideje 1968, s az előzőhöz hasonlóan itt is a madár- és az emberi vírusok módosulása generálta a járványt. Az áldozatok számát illetően meglehetősen nagyok a kilengések, a szerény becslések hétszázötven ezer főt, a durvábbak akár négy milliót is emlegetnek, akik a pandémiába haltak bele. Sokan azt gondolják, ez az ázsiai nátha egyfajta utórengése volt, így az emberek már védettebbek, immunrendszerük felkészültebb volt a vírussal szemben. 1969-re a világ minden földrészén kimutathatóvá vált jelenléte. Ez a H3N2 okozta első ismert járvány.

Sertésinfluenza 1976

A maihoz hasonló nevű járvánnyal már 1976-ban is találkozhattunk. Ez év februárjában egy katona New Jersey-ben egy nap leforgása alatt belehalt a fertőzésbe - ez volt az első hivatalos eset. Kissé kilóg a sorból, hisz sosem lett belőle világméretű járvány, helyi szinten maradt, Fort Dixben. Fontos állomás azonban, mert az USA kormánya azonnal oltóanyagot állított elő, ezzel megelőzve a spanyolnáthához hasonló katasztrófát, ám az oltástól sokan betegek lettek, egyes források szerint még bele is haltak a vakcinába. Mivel az 1918-19-es vírushoz hasonlóan a sertések is érintve voltak az ügyben, a pánik érthető.

Madárinfluenza H5N1

Erre már mindnyájan jól emlékszünk, s arra, is, hogy ez a H5N1 altípus. Erre jellemző, hogy állatról emberre könnyen átkerül, de ember embernek már nehezebben adja át. Az első eseteket 1997-ben regisztrálták Ázsiában, majd kisebb szünet után, 2003-ban ismét felütötte a fejét, s ekkor pánikoltunk be. A WHO adatai szerint mindössze 421-en betegedtek meg 2003 óta, s ennél is kevesebben, 275-en haltak meg világszerte. Az óvintézkedéseket ekkor is megtette mindenki, öltünk szárnyasokat milliószámra, hőkameráztunk, akinek kellett, maszkot hordott, oltóanyagot fejlesztettünk...

Mexikói influenza H1N1

Amit ma tudunk: A influenzavírus, H1N1, ami már emberről-emberre is terjed. A WHO május 4-i adatai alapján a világon eddig húsz országban azonosították laboratóriumi körülmények között a sertésinfluenzát. Mexikó 590 esetéből eddig 25 vol halálos kimenetelű. Az Egyesült Államokban 226 laboratóriumi esetre eddig egy halál jutott. Az érintett országok jelenleg: Ausztria(1), Kanada (85), Hongkong (1), Costa Rica (1), Kolumbia (1), Dánia (1), El Salvador (2) Franciaország (2), Németország (8), Írország (1), Izrael (3), Olaszország (1), Hollandia (1), Új-Zéland (1). Koreai Köztársaság (1), Spanyolország (40), Svájc (1), Egyesült Királyság (15).

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások