Divat

Napi arc

3730

Olvasom Fabricius könyvét, a Puha neon fejlövést... Azt most hagyjuk, hogy letehetetlen, és minden nap alig várom, hogy átcsússzak abba a világba, amit leír, megír, levetít és elmesél. Rengeteg szó és mondat szól arról, hogy milyen a külső, a csillogó küllem, hogyan élnek, gondolkodnak a kívül szép - belül persze rothadó - emberek, tehát, hogy mit mutatnak meg magukból az arcok. És, amit megmutatnak, azok mennyiben jellemzik őket? Aztán egy facebookos cseten megjelent - pont Fabriciustól - egy kifejezés: "napi arc", mármint az avatar. Ezen nem lehetett nem elgondolkodni. Mik azok a kis képek, amelyek kikerülnek rólunk? Mit, kit mutatnak meg? Én egy profilból lekapott, mosolygós nő vagyok pimasz napszemüvegben, persze lehet, hogy a pimaszt csak én gondolom bele, kicsit felemelt fejjel, mutatván, hogy nyitott vagyok, már-már felszólítok az avatarommal: "Dumáljunk!"

A hinduizmusban az avatár egy Halhatatlan Lény inkarnációja - megtestesülése -, vagy magáé a Legfelsőbb Lényé. A szanszkrit Avatāra szóból ered, amelynek jelentése „földre szállás”, mint ahogy rendszerint a halandó világba való leereszkedést is jelent, valamilyen különleges céllal. Kisebb asszociációval oda jutok, hogy az avatar végre megmutatja azt a rejtélyes, eddig bujkáló figurát, aki az online világom lénye. Már nem titok, hogy hogy nézek ki. Vagy, ha mégsem én vagyok az avataron, akkor is valami rám jellemző van ott. Mondjuk egy rajzfilmfigura, vagy a kedvenc csapatom címere, esetleg egy koponya, utalva rám, miszerint én egy koponya vagyok.

Akár naponta más lehet az avatarom, ez a kis kép, ami jelez engem, elmesél rólam bármit, amit akarok, hogy elmeséljen. Persze az asszociációk közül jöhetnek elő tévesek is, de mindenképpen azért használjuk, hogy mondjon rólunk valamit: szép vagyok, szexeljünk, elbújtam, rajongok, mérges vagyok! Az alig száz pixeles kis csodák valóban beszédesek.

Neked milyen az avatarod? Te vagy rajta? Kifejező?

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások