Közösség

Hazug kis smile-k

3682

Táblákon, e-mailekben, sms-ben, levelek végén, az aszfaltra festve, de még az autók szélvédőjére ragasztva, matricákon, ott virítanak a mosolygós fejecskék. Közismert nevükön: Smiley-k. Odabiggyesztjük az üzeneteink végére, kommentelünk, mondanivalót lágyítunk, vagy épp élezünk ki egy-egy vigyori pofával. Létezik sírós, dühös, hányós testvére is a mosolygónak, ám rájuk, pláne rendeltetésükre most nem térek ki. Szóval szmájlizunk- így, beépülve- kifejezünk vele örömöt, iróniát vagy boldogságot, feltételezem, olykor még hazudunk is. Gyanús nekem ez a nagy vigyorgás...

Sosem lelkesedtem az évfolyamokon, vagy lakóközösségekben - a laza dumájú srác mellett - kötelezően megjelenő hurráoptimista szereplőért. Arcukon állandó vigyorral örülnek a torokgyulladásnak, mert ez akár tüdőgyuszi is lehetne. Köszi. Ilyen alapon?
Jelenlétük és felfogásuk számomra épp olyan idegesítő, mint a folyton károgó panaszzsákoké. A világ nem csak jó, és nem csak rossz.
Szerintem, aki mindennek örül, az épp olyan ostoba, mint aki mindig sír – mert semmi se jó-, de legalábbis gyanús.

Pedig kedvelem a mosolyt, és ezt akkor döntöttem el végérvényesen, amikor a fővárosba költöztem. Életemben először mentem át Budára az Erzsébet hídon, hetes busszal. Tán még bele is pirultam, úgy éreztem, nagy dolog ez nekem, a falusi copfosnak. Szóval izgatott voltam, és jellemző módon ilyenkor rengeteg vicces dolog jut az eszembe. Régi nevetséges esetek, szóviccek, kínos helyzetek ugranak be. És én hangosan felnevettem a hetes buszon, Buda felé...Ott, és akkor legalább öt, megrökönyödött arc fordult felém, még indulatokat is láttam, de azt akkor nem értettem. Amit ott felfogtam, az a lelki nyomorúság volt, a düh és a meglepettség különös elegye, ami olyan abszurd, hogy csakis egy ilyen banális esemény csalhatja a megkeseredett emberek arcára, mint egy nevetés.

Igen, tudom, albumokat lehetne megtölteni keserű ábrázatokkal, és gyilkos tekintetekkel, amit az utcán, a boltban, vagy a metrón lát az ember, és még nagyobb könyveket az erről szóló siránkozással. Mert a mosoly abszurditás, de a reakció még abszurdabb, és hát épp ezért gyanús nekem ez a szmájli. Az étterem kapujába, táblára rajzolva a citromos szájú pincér mellé szükséges, mert ha csak a fiatalember fancsali képét nézegetem, biztosan nem megyek be oda. Még szerencse, hogy ott van, mint a dugóban araszoló autó szélvédőjén, vagy az eladólány névtábláján, mert a gazdája tekintete mást sugall. Azt hiszem, ezek a sárga ördögfiókák semmire se jók, csak levettek a vállunkról egy óriási terhet.

Helyettünk mosolyognak.


Az olvasói cikkek tartalmának valódiságáért a cotcot.hu szerkesztősége nem vállal felelősséget. Ezen szolgáltatásunkat olvasóink saját felelősségükre vehetik igénybe. A szerkesztés jogát fenntartjuk!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások
1
ápr
23
aagika írta:
Én mindenhová teszek smiley-t. :D Még a rendelések végére is. Legyen mindenkinek szép napja. :) Meg ha a főnökömtől akarok kérni vmit, akkor neki is teszek. Tudja azt, hogy milyen választ várok.
10:26
2
ápr
23
A.F.rétisas írta:
szia drága! :)

Az a lényeg,hogy benned legyen meg az igény és ne törődj mások reakcióival! Ha te tudod ami belőled jön az igaz, akkor ennyi a lényeg. Persze időnként "kell" amikor belülről nem szívből jön,de csak egy szerep,amiből ezer és ezer van az életünkben. Szükséges rossz(?), meg kell tanulni ezzel élni és nem kell mögé nézni. Ha valakivel már beszédbe is elegyedsz úgy is tudod az a mosoly mit takar, ha hamis,csak engedd el.
Amikor egy őszinte mosolyt kapok,az mindig jó érzéssel tölt el és nem tudom nem viszonozni, ha belőlem jön szintén pozitív energiatömeg zúdul át rajtam,tehát jó és ami ál,azzal egyáltalán nem foglalkozom!
Te sosem leszel kevesebb, sosem sérülsz azért,mert valaki nem viszonozza vagy hamisnak hat a válaszreakció. Egyszerű pozitív energia,ami nem árthat.
10:28
3
ápr
23
Booo írta:
És a pesti élet gyakorolt Rád ilyen hatást?!
Mert ez a cikk sem túl életigenlő és vidám. Nyilván nem kell állandóan örülni és mosolyogni (mert az tényleg gyanus) de elég pesszimista hozzáállást észlelek :) <--- hopp
10:31
4
ápr
23
gyomber írta:
Én szeretem a smiley-kat. De csak akkor vigyorgok e-mailben vagy msnen, ha a valóságban is vigyorognék. Szerintem jó dolog, hogy ki tudom mutatni hogy mit szánok poénnak vagy éppen nem stb. Színesebbek velük a "beszélgetések". :)
10:52
5
ápr
23
globe írta:
Hűű, akkor összefoglalva?
10:57
6
ápr
23
ismeretlen írta:
Eszméletlen jó cikk ez!!!
11:00
7
ápr
23
csipicsupi írta:
A mosoly egy olyan alapvető dolog, amit sokan mára elfelejtettek, vagy sajnálnak a másiktól... pedig mennyire egyszerű és jó! :)

Hétfőn éreztem úgy, hogy valami történt a világgal, mert bárhová mentem, kedves mosollyal találkoztam, és ez annyira feldobta a szürke és utálom hétfőmet, hogy csak nocsak! :)
Így kellene mindig! És nem művigyorokra gondolok, hiszen abból senki nem kér, hanem egy általános hozzáállásra a mindennapokban, mert persze, hogy van baja az embernek elég, de egy ilyen aprósággal jobb kedvre lehet deríteni bárkit. Nem is tudom, hol olvastam nemrégen, hogy ha az ember mosolyog, akkor nehezebben fog rajta a rosszkedv. És ez tényleg így van.

Amúgy pedig, az msn-es szmájlikat kifejezetten szeretem, mert olyan sok cukiság van köztük, ami tényleg kifejezti azt, ahogy éppen érzek, akár a beszélgető társsal kapcsolatban (<- ölelős, cuppanós, bociszemmel nézős, pirulós), akár csak úgy simán (<- táncolós, ujjongós, szomorú, stb).
Mindenképpen színesebbé teszik a sima sorokat, és mivel egy leírt sor mögé bármilyen érzést lehet gondolni, útmutatók is.
11:21
8
ápr
23
Aleatha írta:
A smilek jók arra, hogy írásban is ki tudd fejezni a mondandód hangsúlyát.

Nekem akkor ment el a kedvem tőlük, amikor az egyik "barátnőm" iwiw üzenőfalon, burkoltan nyilvánvaló formában lehazugozott. ( A bűnöm az volt hogy beszélgettem egy lánnyal akit ő utált, igen tudom szörnyen nevetséges, főleg ha hozzátesszük hogy az illető 24 éves volt akkor.) A mondandója végére pedig mindenhol oda tette a kis smilekat, mintha csak viccelne. Na akkor picit elegem lett a lányból és a smilekban is nagyot csalódtam, úgy tűnik hamis célra is lehet használni a hálátlan dögöket. :) <---

Ami a pesszimizmus-optimizmust illeti én megrögzött pesszimista vagyok és ezért boldog! Mindig a legrosszabbra számítok és vagy megtörténik, és csak az én-megmondtam érzés van bennem, vagy jobb dolog történik és akkor boldog vagyok! :)

A mindennapi mosolygásról meg annyit, hogy nem kell minden nap mindenkire vigyorogni, sok embernek rengeteg baja van, és nem érdekli őket hogy te éppen jól érzed magad és rávillantottad a fogaid. Ha veletek rossz történt ti sem hancúroznátok az utcán. Szóval nem értem miért kéne folyton mindenkinek vidámnak lennie. Ettől függetlenül egy nyugalmas derűvel kéne más emberekhez hozzáállni, és nem nekiugrani az első eladónak, aki pepecsel vagy rosszul ütötte be az összeget.
11:32
9
ápr
23
Zituka írta:
Tényleg mindig elmosolyodsz (picit), ha :)-t (most is??? :) ... és most ...) látsz?? Csak mert én nem. De egyáltalán nem. Gondoltam, baj van velem, és elolvastam az összes eddigi kommentet újra úgy, hogy minden :)-nál mosolyogtam egyet direkt. ...hátha elkapk a gépszíj és majd megy magától és még jó is lesz. De nem. Inkább olyan volt, mintha becsípődött volna egy ideg és azért csinálnám :) Akkor elmondható, hogy rám nem hat a smiley-kultúra?!?!? Vagy csak szimplán egy savanyú alak vaygok?!?!? :) Neeeeem, nálam úgy működnek, hogy ha meglátok egy :)-t egy írott szövegben, segít "hová tenni" a mondanivaló stílusát vagy hangulatát, vagy ... na, azt hogy "hogy kell érteni". Szóval ez a tartalomtól függ, nem magától a "jelecskétől", nem?
Mindenesetre most már tudom, hogy látezik olyan ember is a Földön, akire a :)-k a Pavlov-tól megismert klasszikus kondicionálás következtében önkéntelenül elmosolyodik :)
11:48
10
ápr
23
Welmi írta:
Én idegrohamot kapok, ha minden mondat végén szmájli van. Olyan, mint a sokszor használt felkiáltójel. Ha mindent hangsúlyozunk, sehol sem lesz hangsúly a végére. Persze megfelelő helyen valóban jókedvet közvetít vagy tompít egy megjegyzés erején. Viszont ha tényleg arra használjuk, hogy helyettünk mosolyogjanak, az gáááz.
12:17
11
ápr
23
ismeretlen válaszaWelmi írására:
Egyetértek. Pont olyan. Vannak akik minden mondat végén ! -et használnak. A hajam égnek áll tőlük. Használom ritkán én is, de attól is megőrükök, amikor minden sor végén ott van. Nekem nem lesz jobb kedvem tőle. Az igazi mosoly, az valami. A smiley az semmi. Helyettünk mosolyog, mert mi nem tudunk, vagy nem akarunk. Akkor meg minek?
12:42
12
ápr
23
kiriosz írta:
Miskoloci vagyok,és a legkedvesebb smile-s élményem Pesten volt.Autóval voltam,álltam a pirosnál (én voltam a sor elején) és amikor sárgára váltott a lámpa,egy smile mosolygott rám!Elindultam,és csak egy pillanatra láttam,de emlékezetes volt,és mosolyogva folytattam utam.
12:47
13
ápr
23
globe írta:
Negatív! Helyettem biztos nem! :)
Nem lehet, hogy sinell túlzásba vitte egykoron a jelek használatát és mára megcsömörlött?
12:50
14
ápr
23
Neraya írta:
Én szeretem a szmájlikat, általában ha írok valamit, akkor közben is mosolygok, és szerintem virtuálisan kell is, hogy "helyettem" mosolyogjon, mert a képernyőn nem látszik keresztül az arcom. :D
Arról nem is beszélve, hogy az éppen aktuális szmájlival ki lehet fejezni a mondat hangsúlyát: ha :), akkor kedves, vagy vicces, a :D amikor megszakadok a röhögéstől, a :( ha mérges vagyok, vagy szomorú, a :P meg akkor, amikor ironizálok. A kedvencem meg a ^^' (és különféle változatai), amikor valami nagyon xar poént sütök el, és ezzel tisztában is vagyok. :D
Ezek nélkül könnyedén félre lehet érteni, hogy mire akarok kilukadni, azt meg mindennél jobban utálom, ha mondok valamit, és a másik juszt is félremagyarázza a dolgot, és olyat lát bele, amihez köze sincs a mondandómnak. :P

De az igaz, hogy aki állandóan :)-og, az már kicsit sok, és idegesítő is talán...
13:05
15
ápr
23
ismeretlen írta:
Írásban nem szoktam túlsázba vinni, de "élőben" igenis szeretek mosolyogni és mindneben megkeresni a jót, aminek lehet örülni, különben már rég besavanyodtam volna...
13:05
16
ápr
23
ne kommentezzetek már! hozzászólás (h.sz.), vélemény(ezés) vagy valami rendes kifejezés. de ez a komment, ez nagyszutyok.
13:17
17
ápr
23
ja, és :) ;) :) :D ;D :D :] ;] :] :* <3 (;
13:20
18
ápr
23
miju válasza írására:
Az én barátnőm ilyen, sms-ben, msn-en minden után felkiáltójel.kiabál:) és sokszor kap agybajt attól,h én meg pontot írok a mondatok végére.
Smiley-t csak akkor tszek ha vicceset (akarok) írni vagy ha én mosolygok rajta. és egyetértek azzal,h nem kötelező mindig mindenkinek szuperhepinek lenniaz utcán, én sokszor elrévedek,bambulok vagy totál lefoglalnak a gondolataim,bajaim. nem minidg van kedvem vigyorogva szorongani a 7es buszon.
13:34
19
ápr
23
Natika írta:
Oh ez a cikk kicsit nekem is szól. Szmájli Prodzsekt - így hívják az egyik kezdeményezésemet, amit pár éve kezdtem el egy egyszerű kitűzővel a ruháimon. Aztán feltettem a mindenki által ismert ismerőskereső oldalra, ahol csak olyan embereket jelöltem be, akik képein látszott, hogy igenis jól érzik magukat. Gyűjtöttem úgymond a pozitív embereket. Azóta már klub és nem jelölgetek senkit, aki szeretne csatlakozhat. A kezdeményezésem lényege annyi volt, hogy próbáljuk meg jól érezni magunkat, kicsit a pozitív oldalról megközelíteni a világot és mivel a jókedv ragadós, ezért csak elindítani kell, aztán a dolog már megy magától. Hm, azóta persze mindez változott. Akkor még hittem benne, hogy az embernek lehet mindig jókedve. Aztán nehéz dolgok következtek az életemben és elkezdtem kicsit reálisabban látni a dolgokat. Elfogadtam, hogy engem sem szerethet mindenki és bizony van olyan, hogy NINCS jókedvünk és nem lehet mindig mosolyogni. Saját magamról vettem le a maszkot és vállaltam fel, hogy nem mutathatom mindig azt, amit mindenki látni akar.
A szmájli kitűző azóta is rajtam van, körbe vagyok véve szmájlis cuccokkal (pulcsi, fülbevaló, matricák, piercing, tetoválás :D), de ez főleg azért van, hogy ne feledkezzek meg arról, amit üzenni akartam anno az embereknek. Hogy bizony fel kell állni és újra lehet mosolyogni - ha az ember akar-.
És szívesen rajzolok szmájlit mindenhova, de csak akkor ha szívből jön. szívből
Úgyhogy mindenkinek egy nagy mosoly =)
13:50
20
ápr
23
teafa írta:
kedves cikkíró!
örültem az írásodnak, budapesti lévén több hasonló élményben volt részem.
de a sok szomorú, gondterhelt arc között - ha nyitott szemmel jársz - mindig meg fogod találni azt a bizonyos mosolygósat, amely majd megédesíti a napodat, legyen az egy kisgyerek, egy fiatal srác vagy lány, vagy egy öreg nénike, aki viszonozza mosolyodat.

személy szerint kedvesnek találom a szmájlikat, persze ezt is túlzásba lehet vinni. ahogy neraya korábban írta, így egy sms vagy e-mail is személyesebbé válik, illetve a rövid üzenetek olvasójának kevésbé lesz félreérthetö a tartalom.
(most kéne ide egy nem annyira vigyori, hanem csak egy kicsit mosolygós smiley)
14:11
21
ápr
23
globe válaszaneohippiszittya írására:
d[-_-]b
15:05
22
ápr
23
eszlig írta:
Két ember közt a legrövidebb út egy mosoly
:)
szerintem mindegy hol és milyen formában jelenik meg, sajnos kell hogy lássuk és mosolyt csaljon az arcunkra, mert az emberek nagy többségének az életébe nem fér bele.
legalább próbálkozzunk :D
szép napot!
15:30
23
ápr
23
anemona írta:
Nem bírtam megállni, hogy ne álljak melléd ebben az ügyben, mert igen gyakran van velem is ilyen nyilvánosan, bkv-n, stb., hogy belső kényszert érzek a mosolygásra, sőt, van, hogy el is nevetem magam, ezt persze próbálom palástolni, hacsak nem mással vagyok. Legtöbbször emberek váltják ki belőlem, és ami a vicc az egészben, hogy többnyire nincs is rajtuk semmi kivetnivaló, csak egyszerűen jön...
15:50
24
ápr
23
zsannka írta:
Én azóta tudok agyfrászt kapni a Smiley-któl, mióta egyesek ugy alkalmazzák öket mintha kinai képirást használnánk. pl msn-ben egy mondetot sem lehet elolvasni mert minden szót, ragot egy képecske takar. Használjuk öked de módjával. Nem kell tulzásokba esni.

Van egy történetem egy véletlen odakerült Smiley-ról. Szitu a következö. munkahely (hivatal) gyorsgépelés összeakadtak az ujjaim, és véletlen egy Smiley keletkezett. a gépemen lévö piszkozatot a fönököm elolvasta és mikor meglátta majdnem felrobbant dühében, viszont az összes kollégán arcára mosolyt csalt. Hogy most ez a mosoly a véletlen Smiley müve volt, vagy a fönököm gutaütése váltotta ki...ezt döntse el mindenki magának.
16:20
25
ápr
23
Loila írta:
a cikk első fele nincs összefüggésben a második felével..
talán a pesti légkör számodra is gyanússsá tette a vidám embereket?
16:26
26
ápr
23
sinell írta:
sziasztok!

Először is, én is használok smile-t..
félre ne értsetek,nincs gondom egy plusz mosollyal, jó kedvvel alapvetően mosolygós vagyok.
de kicsit unom már, hogy mindenhol ott van, kifejezi a mosolyt, miközben tökre nincs mögötte semmi, de legtöbbször tényleg nincs.. például az eladók névtábláján, akik rád mordulnak, vagy az étterem bejáratánál a táblán, ahol pofákat vág a pincér.
szóval csak egy mai ellentmondásra szerettem volna felhívni a figyelmet, mert miközben hirdetjük a nagy szeretet, pl smile-kkal, egyáltalán nem gyakoroljuk-jó általánosítok, de általában beszélek a vigyorpofákról is:-)
szóval, nem vagyok ellenző, csak nekem ez is a nagy pink vattacukor amcsiszart juttatja eszembe, ami mögött gyakorta nincs semmi.
mint amikor azt mondjuk, húde állatvédő vagyok, meg zöld, közben három kocsi van a családban, meg simán elzavarjuk a kolduló állatokat,mert biztos rühes.
értitek..? álszentségnek tartom, és nem vonatkozik mindenkire!!!
nem vagyok ám depis, sajnálom, ha ez jött le, nem annak szántam.inkább ironizálni próbáltam, ami nem jött át(de ezt már megdumáltuk egy másik cikk kapcsán)
úgyhogy: Peace:-)
16:59
27
ápr
23
sinell írta:
minden szmájli helyett egy valódi mosolyt!!- kampányt indítok!
17:01
28
ápr
23
sinell válaszaLoila írására:
neeem, dehogy..
csak a szmájlikra gondoltam, a hurráoptimistákra meg azért tértem ki, mert az is gyanús nekem, ha valakinek mindig minden jó.
mert elfogadni mindent el lehet, na de mindennek örülni..?
talán Buddha, de még Ő sem. Emberek vagyunk, örömmel, bánattal, haraggal, ideggel, boldogsággal a világ dolgai iránt..
17:03
29
ápr
23
Huhuuhu írta:
helyettünk... épp ez a baj...
17:23
30
ápr
23
solyaaa írta:
Én imádom a smile-kat:D ott vannak mindenütt és szerintem ez jó! ha rossz kedved van és látsz egy ilyen kis mosolygó arcot akkor jobb kedved lesz, nem?:) nekem ált. igen^^ most h hazug v nem?! meg tényleg küldesz egy sms-t egyetlenegy smile sincs benne...akkor az tényleg olyan merev. hazug kis smile-k...ha nem szereted, ne használd!:)és msn-en hiába vigyorogsz a képernyőbe...ki látja? pedig lehet h igazi mosoly?! én szeretem a smile-ka és kész:D
19:29
31
ápr
23
marta írta:
Szia sinell! Rég találkoztam veled itt. Örülök neked! :)
A mosolynak hatalma van. Én azt vettem észre, hogy ha rámosolygok valakire, akkor máris kedvesebb velem az az ember általában.
A mosolyom mindig őszinte. Ha rosszkedvű vagyok, vagy valaki "nem érdemli meg", akkor nem mosolygok rá ok nélkül. Nem szeretem azokat az ismerőseimet, akik mikor elhaladnak mellettem, akkor már velem egy vonalban lefagy a mosoly az arcukról. És igen, én is gyűlölöm az állandó happy, minden tökéletes: az életem, a férjem, a gyerekeim, a munkám típusú embereket. mert azokról sosem tudom, hogy mikor hazudnak.
A mosolyt pedig használom írásban is. Ez a smile.
21:01
32
ápr
23
ismeretlen írta:
Csak az elejéig jutottam eddig a mondatig: "Szerintem, aki mindennek örül, az épp olyan ostoba, mint aki mindig sír – mert semmi se jó-, de legalábbis gyanús." És kikérem magamnak. De tényleg. Én vagyok az, aki mindig mosolyog és mindennek tud örülni. Nem vagyok ostoba, naiv vagyok és javíthatatlanul optimista, ez igaz, de nem is bánom. És amikor mandulagyulladásom volt akkor is mindig mosolyogtam mert hüje lettem volna nem mosolyogni és a fájós torkommal foglalkozni. És a szmájlit szeretem :) És nem is ragozom tovább mert oldalakat tudnék írni arról, mennyivel jobb nekem mint annak akinek elrontja a kedvét a torokfájás stb... Ez van :):):):):):):)
21:10
33
ápr
23
globe válasza írására:
Csak keményen :)
21:23
34
ápr
23
Wenva válaszaZituka írására:
Én értem mire gondolt zev15q. Én akkor vigyorodok el a szmájlikon, amikor meglepő helyeken találkozom velük. Ilyen pl a már említett közlekedési lámpa sárga jelzését átformálva képezett szmájli (jajj :) ), vagy ha az egyetemi tanárom ír egy e-mailt a házikról és beletesz egy-két szmájlit. Sőt, engem ez a lufis kép is kicsit felvidított :) Mint ahogy az a húsvéti tojás is, amire szájat és szemet rajzoltam és sárga festékben áztattam.

Igazából az a helyzet, hogy nem csak mostanában menő ez a "legyünk mindig hepik"-mozgalom. Nézzétek csak meg pl a Büszkeség és balítéletet - már Marc Darcy is megmondta, hogy ő nem szereti a mindig vidám mindig vihogó lányokat. Mert már akkor is üresek voltak. És akkor most jön az okosság: az igazi vidámság belülről jön. Attól, hogy mindig mosolyogsz, nem leszel se vidám, se boldog, csak a 'műmosolygó'. Hál istennek vannak olyan ismerőseim, akik sokat mosolyognak, és egyszerűen az ő mosolyuktól én is mosolyogni kezdek, mert annyira őszinte, már-már szinte gyermekien - egyik volt osztálytársam ki is fejtette, hogy szerinte nagyon fontos, hogy megőrizzük azt a gyermeki vidámságot/örömre való képességet.
Én állítólag sokat vigyorgok, ám legtöbbször akkor, amikor nem tudok mit kezdeni egy helyzettel (nem drámai dolgokra gondolok, csak pl mikor zavarba jövök valamitől), de ez pszt és titok... :) Ha valami tényleg olyan van, akkor mosolygok (gödröcskével:D).

És akkor egy történet, ami engem mindig megmosolyogtat: történt még évekkel ezelőtt (már körülbelül 10 éve), hogy Húsvét vasárnap templomba mentünk, és a pap arról beszélt, hogy Húsvét az egy vidám ünnep, és ilyenkor örülni kell. Ezért aztán elővett egy vicckönyvet, és felolvasott három viccet, hogy nevessünk és boldogok legyünk. Kedves dolog volt :)
az egyik ez volt:
Kisfiú áll az utcán és sír. Odamegy hozzá egy bácsi:
-Jajj kisfiú, miért sírsz?
- Mert nem emlékszem, mit mondott az anyukám: Csaba, végy egy Gyulait, vagy Gyula, végy egy Csabait!
- Hát ezen könnyen segíthetünk! Hogy hívnak?
- Pistikének.

És akkor most mosolyogjatok ti és ne a szmájlik! Ill használjátok a szmájlikat rendeltetésszerűen: hogy megmutassátok, hogy TI bizony mosolyogtok. ;)
21:35
35
ápr
23
tasza válasza írására:
Hurráoptimizmus-yeeeeeah :D!!!
Amúgy próbáltam ma sms-t írni smlie-k nélkül: 2szer annyi idő.
21:40
36
ápr
23
ismeretlen válasza írására:
Nem akarlak megbántani. Inkább nem reagálok.
22:47
37
ápr
23
ismeretlen válasza írására:
Ezért már érdemes volt akkor írni :P
22:50
38
ápr
23
menta írta:
nekem a virtuális szmájlik meg a személyes mosolygás két teljesen más dolog.

írásban általában irritál a túl sok szmájli, olyan érzésem lesz, hogy valaki ezáltal akar szimpatikusabbnak, kedvesebbnek tűnni, a halálom amikor msnen mondjuk minden egyes szó mögött bevillannak az összevissza pattogó szmájlik, brrr. persze én is használok (: őt, ilyen kis fordítottat meg még másokat is, de mértékkel.

élőben meg, szeretek mosolyogni végülis - ki nem?, néha még magamban is szoktam, aká fel is röhögök hangosan, ha eszembe jut valami, de nem járkálok a nap 24 órájában fülig érő szájjal és őszintén szólva az ilyen emberek tényleg gyanúsak. a 'hurráoptimistákról' óhatatlanul is az jut eszembe, hogy vagy egyszerűen naívak, vagy ostobák vagy pedig ezzel akarnak megnyerőbbek lenni, mert ugye sok helyen hallani, hogy a mosolygás milyen jó... van egy osztálytársam, aki állandóan vihog, de komolyan, eddigi beszélgetésein alkalmával BÁRMIT mondtam neki, idétlenül heherészett, pedig nem vagyok olyan pojénos ember haha (:
esik az eső. - hahaha (((:
milyen óránk lesz? - töri, hahaha (((:
mész haza? - igen, hahaha (((:
annyira idegesítő, áááá. nem lehet vele kommunikálni.
persze a másik végletből is kijutott bőven, az örök negatív, önsajnáltató emberek sem jobbak. nekem is sokszor vannak pesszimista gondolataim, de könyörgök, legalább nem fárasztom vele a többit.
23:11
39
ápr
23
ismeretlen válasza írására:
Tényleg nem. Elnézést, ha mégis. Elfogadom, hogy van olyan is, mint Te, csak nem tudom megérteni.
23:22
40
ápr
23
ismeretlen válasza írására:
Én sem vagyok mindig boldog ez egyértelmű..sőt most épp kissé megvagyok zuhanva de aki nem ismer úgy igazán, az tényleg azt látja hogy folton mosolygok nevetek (és egyébként körülöttem mindenki, szóval nem olyan rossz ez.) Az a lényeg, hogy a gondjaimat fogom megoldom és nem csinálom a felesleges köröket, mert őszinte vagyok, mindig megmondom mindenkinek ha valamivel megbánt vagy ilyesmi, és nem hetekig szomorkodok rajta. Szerintem ez jó. Szerintem akik folyton mosolyognak, nem ostobák, hanem tudnak valamit. De kíváncsi vagyok a véleményedre, mert eddig nekem még nem mondták hogy ne mosolyogjak már annyit.
23:30
41
ápr
24
leanor írta:
Nem olvastam végig a hozzászólásokat, csak itt ott bele olvastam, de ez a cikk.... Elég kiábrándult, és szerintem szubjektív :) Nehogymár! Önzetlenség kellene. Nem csak az hogy jajj mert más nem mosolyog rám. Valószínűleg Te se sokat mosolyogsz! és akkoris -> :):):):)!
00:37
42
ápr
24
mea1988 válasza írására:
Teljesen egyetértek veled Sorinoya:)
Én is teljesen ilyen vagyok, állandóan mosolygok:) és nem azért mert "ostoba vagyok", hanem azért mert olyankor úgy is gondolom:) és úgy is teszek:) és most is végig mosolygom:) ezt a cikket:) is és akkor is mosolygok:) és azért is:D

01:00
43
ápr
24
mea1988 válaszamea1988 írására:
jah és ha nem írnék szmájlit akkor honnan tudnák mások, hogy mosolygom vagy nektek minden ismitek médium vagy mentalista? :D


Vegyünk egy példát:

Szerintetek melyik a kifejezőbb?


A, jó kedvem van


B, jó kedvem van:)
01:16
44
ápr
24
mea1988 írta:
"Arcukon állandó vigyorral örülnek a torokgyulladásnak, mert ez akár tüdőgyuszi is lehetne....Jelenlétük és felfogásuk számomra..... idegesítő..."

Nem vigyorgok állandóan, deh ilyen felfogásom van mint amit írtál:) Ha nem ilyen lenne akkor valószínűleg már megzakkantam volna:)
És szerintem nincs igazad, miért ne örülhetne valaki annak hogy csak torokgyulladása van? és ha valaki például gyógyíthatatlan beteg akkor az ne örüljön soha semminek??

Vegyünk egy példát(imádok példálózni:D):
Hirtelen egy balesetben megvakulsz és évekig nem látsz. Aztán egy műtét után félig visszakapnád a látásod. Gondolom örülsz neki nagyon. És valaki megkérdezi, hogy te minek örülsz hiszen félig nem látsz? akkor te mit mondanál?
Valószínűleg azt, hogy- örülök neki mert azelőtt vak voltam és most félig látok.
Tehát volt rosszabb is és lehetne rosszabb is:), deh ha nem így van javíts ki nyugodtan, vitatkozom bárkivel szívesen:D

És végül visszatérve magamhoz: A lényeg az hogy örülök, hogy tudok sétálni egyet a napsütésben^^, örülök ha nevetnek a vicceimen (még ha bénák akkor is:D), örülök az embereknek (ha ők nem örülnek nekem akkor is), örülök az életnek:) és örülök mert megtehetem hogy örülök:))))
Hát tegyen így mindenki:)
"Vesztegesd meg magad: légy boldog!" (Vavyan Fable)

És szerintem is a boldogság ragadós ha mosolyogsz valakire akkor eleve ő is úgy áll hozzád, hogy kedvesebb, hiszen azt várhatod el másoktól amit Te is adsz nekik:)

És azonnal követelem hogy, csináljanak Cotcot szmájlikat!:D:)))
02:38
45
ápr
24
mea1988 írta:
És bocsi, hogy ennyit írtam de ezt nem hagyhattam szó nélkül:D:)

() ()
( '.' )
(")_(")
02:54
46
ápr
24
miju válaszaWenva írására:
neked adok igazat!
10:08
47
ápr
24
ismeretlen válasza írására:
A véleményem az, hogy nem létezik öszinte ember, mert tényleg mindenki hazudik. Az állandó optimizmusod is valószínüleg egy álca, vagy egy eszköz számodra, hogy el bírd viselni ezt a rettenetes világot, amiben élünk.
Nem mondanám, hogy ostoba vagy, mert nem is ismerlek, de az biztos, hogy az állandóan mosolygó és vidám emberekkel kapcsolatban bennem van némi tartás, mert az élet nem olyan, hogy folyton vigyorogni kell.
Valaki egy hsz.-ben írta, hogy vannak a végletes emberek. Az örök vidámak, meg az állandó pesszimisták. Meg kell találni az egyensúlyt ebben is, mint minden másban.
Gimiben volt egy biológia tanárom. Első biosz órán megkérdezte, hogy ki akar felelni. Mondom, majd én. Belekérdezett olyanokat, hogy azt sem tudtam, hogy micsodák. Végig mosolygott és akkor sem hagyta abba, amikor bevágta az egyest. Volt benne valami beteges.
A mosoly nem gáz, csak az a gáz, ha nem őszinte. Akkor semmi értelme. Sem a smiley-nak, sem az élő mosolynak.
11:09
48
ápr
24
ismeretlen válaszamea1988 írására:
Tudod, Veled sem bírok egyetérteni. A rózsaszín, csillivilli eper, az állandó vidámság, az idegesítő rajzocskák... Az élet nem ilyen, és majd korod előrehaladtával rájössz Te is, hogy van olyan, hogy a torokgyulladástól szétvet az ideg és legszívesebben "lelőnél minden pandát, aki nem kefél a fajfenntartásért" és legszívesebben engednél a sírógörcsnek, amikor megkapod a hóvégi számláidat 28 -án és tudod, hogy 10 -én kapsz fizut.

Mondok én is egy példát: Elüt egy ittas vezető. Nyaktól lefelé lebénulsz. Annak örülsz majd, hogy élsz?
Még egy péda: Parkinson kórban szenvedsz. Végstádium. Azt se tudod, hol/mikor/ki vagy. Katéterrel pisilsz és gyomorszondával táplálnak. Örülsz, hogy élsz? Tegyük fel, hogy az említett illető a rokonod. Örülsz, hogy lélegzik? A példádat követve: igen. Pedig ezt Te sem gondolhatod komolyan.

Ez így pont olyan, mintha már legalább 80 éves lennék, de nem. 26 vagyok.

Kijössz a suliból és agyonnyom a világ. Ez lesz Veled is és a hozzád hasonlókkal is.
11:23
49
ápr
24
ismeretlen írta:
Jujj! Elnézést! Így visszaolvasva elég agresszívnak hatnak a hozzászólásaim.

Nem bántani akartam senkit, hanem csak leírtam a véleményem, szóval: béke!
11:26
50
ápr
24
EveDuncan írta:
Én is használok levelekben, de csak akkor ha valóban mosolyogva mondanám. Visszafele is ezt tapasztalom attól az egy-két embertől, akikkel e-mailezek. Valaki sose használ ilyen jeleket, valaki csak nagyon ritkán, tőle igazi meglepetés egy ilyen smiley másik barátom pedig többször használja, de ő is csak akkor, ha az adott dolog tényleg mosolyra fakasztó.
Az emberek tényleg keveset mosolyognak, mogorvák. Mindenhol ez van vagy csak ebben az országban jellemző? Nem kell Pestig menni, elég bármelyik város, hogy ilyen szituációba kerüljünk... Én mindig az aranyközépben hiszek. Az ember ne legyen pesszimista, de ne legyen túlzottan optimista. Egyik sem jó. Általában sikerül így ez az aranyút, de olykor képes vagyok átmenni csöppet pesszimistába.
12:20
51
ápr
24
mea1988 válasza írására:
Először is attól hogy még csak 20 éves vagyok még nem jelent semmit, lehet.. sőt biztos több mindent éltem már meg és át mint itt a legtöbben szenvedés terén fizikailag és lelkileg egyaránt és előre lehet tudni hogy még fogok is. Ennyi erővel mindennap sírógörccsel a sarokban gubbaszthatnék, helyette viszont élem a kis szenvedéses életem és még így is mosolygok:)
És mielőtt azt írnád hogy ez áll mosoly, ez nem igaz! Én tényleg úgy gondolom:)
Talán az előbbiek miatt is van az, hogy ilyen apróságokon mint a hóvégi számla meg egy torokgyulladás egyszerűen nem értem miért kell ezért sírógörcsöt kapni meg idegbetegnek lenni? Szerintem cselekedni kell, nem pedig egyből depresszióba esni meg eret vágni meg ön sajnálkozni.
A példáidra meg csak annyit mondanék, hogy nem tudom milyen nyaktól lefelé le bénultnak és Parkinson kórosnak lenni, ezért nem tudok róla nyilatkozni. Viszont a véleményem az, hogy amit az élet adott az ellen úgysem tudsz tenni, tehát csak egyet tehetsz élsz ahogy lehet és teszed amit megtehetsz és küzdesz a létért és mosolyogsz még ha tudod hogy nincs holnap akkor is:)

És nyomjon csak a világ, állok elébe: Én kitartok és mosolygok:)
15:14
52
ápr
24
mea1988 válasza írására:
jah és van valami bajod az epremmel?:P Gyere ki a hóra! Játsszuk le:D
15:19
53
ápr
24
mea1988 írta:
És és és még mindig akarok Cotcot szmájlikat^^:)))
15:27
54
ápr
24
mea1988 írta:
És ígérem ez az utolsó xD :

Én sem mosolygok állandóan mint aki be van tépve, csak próbálok optimista lenni és meglátni a világban és az emberekben is azt a kicsi jót ami van, ennyi:)

jah És nick ott a szmájli a profilod végén, úgyhogy lebuktál:P Te kis gonosz szmájli használó:P:D

pusszka mindenkinek^^
15:40
55
ápr
24
leanor válaszamea1988 írására:
Nekem tetszik az epred! ;)
15:47
56
ápr
24
leanor válasza írására:
Béke, béke. De muszáj megjegyeznem, hogy igen szélsőséges példákat hoztál fel. (és ehhez nem mosolygok, mert nem mosolyogva írom :P)
Egyébként pedig olyan irigykedős az amikor valaki azért ferde szemmel néz a másikra, mert annak jó kedve van... Én szeretek nagyon nevetni magamon, ha majdnem elbotlok az utcán, vagy megmosolyogni másokat, ha látom hogy mókáznak. De a kedvencem ha valaki nem tudja abbahagyni a nevetést, vagy épp viccesen nevet :):):)
De például ha meglátok egy szép virágot, az is mosolyt csal a lelkembe! Béka.
15:52
57
ápr
24
leanor válasza írására:
Még annyit, hogy nem állok le panaszkodni, pedig persze hogy lenne miért!
15:54
58
ápr
24
ismeretlen válasza írására:
Nekem őszinte a mosolyom. És őszinte vagyok tetőtől talpig, ha valami nem jo azt megmondom. Nem mindig voltam ilyen vidám, de az élet, és egy kicsit én magam is úgy alakítottuk hogy ilyen lettem. Volt egy nagy célom, amit elértem, és azóta minden napnak tudok örülni mert sikerült az, amiről azt hittem lehetetlen. Most ez van, talán azért, mert elbíztam magam és hiszek abban, hogy bármi lehetséges :)
16:18
59
ápr
24
ismeretlen írta:
Jah és hozzátenném hogy bizony mindenki hazudik.. Én is. De az optimizmusomnak van alapja, mégpedig,hogy amit én várok az élettől az elérhető. Hazudni akkor szoktam, ha tudom hogy őszinteséggel úgysem mennék semmire...
16:22
60
ápr
24
ismeretlen írta:
Jah és hozzátenném hogy bizony mindenki hazudik.. Én is. De az optimizmusomnak van alapja, mégpedig,hogy amit én várok az élettől az elérhető. Hazudni akkor szoktam, ha tudom hogy őszinteséggel úgysem mennék semmire...
16:22
61
ápr
24
ismeretlen írta:
Nah egyrészt kétszer küldte el másrészt szép kis ellentmondást csináltam ebből. De majd kifejtem ha valakit érdekel :P
16:25
62
ápr
24
mea1988 válaszaleanor írására:
Kösziiiii:)))

Hát ezek szerint élnek még mosolygós emberek, nem nyomta mindet agyon a világ xD:D
Én legjobban a pici babákon tudok mosolyogni, azok olyan megkellzabálnicukkerek (igen jól látod):D^^
16:46
63
ápr
24
mea1988 válaszaleanor írására:
Kösziiiii:)))

Hát ezek szerint élnek még mosolygós emberek, nem nyomta mindet agyon a világ xD:D
Én legjobban a pici babákon tudok mosolyogni, azok olyan megkellzabálnicukkerek (igen jól látod):D^^
16:46
64
ápr
24
mea1988 válaszaleanor írására:
ühüm kétszer küldte el-.-
De így is igaz:)
16:47
65
ápr
24
Wenva válaszamiju írására:
Hihi köszi :)
21:02
66
ápr
25
LilithVampire írta:
Hű.. hát én msnen de neten is szinte minden mondatom végére szmájlit teszek. :D
Nem tudom miért, de így szoktam meg, pedig nem vagyok egy nagyon mosolygós típus, de na. A szmájli más. Nem tudok leszokni róla, valahogy így teljes a mondatom, és már többen is kérdezték neten, hogy "na te élőbe is ilyen mosolygós vagy"? és mi volt erre a válaszom? hát az hogy nem .
02:44
67
ápr
25
sinell válaszaleanor írására:
jajj.
hagyjuk már ezt a személyeskedést.
aki nem érti a cikk lényegét, az nem érti-sajnálom.
pont benne van, hogy én mosolygós típus vagyok, és azt próbáltam érzékeltetni, hogy inkább mi magunk tegyük ezt, ha épp tehetjük, mint hogy folyton bajunk van, közben meg telefirkálunk mindent szmájlival.
de nem tépem a szám. ha akarod felfogod, ha akarod, nem.
pápá
10:00
68
ápr
25
sinell válaszamea1988 írására:
ki mondta, hogy ne legyünk boldogok..?
pont hogy legyünk, ne pedig úgy csináljunk, mintha..
örökké úgy csinálni.. jajj..
na mindegy.
csak az az érdekes, hogy a hurráoptimista hozzászólók osztanak itt a leghangosabban.
miért nem örültök annak, hogy pl ilyen írás is van..?
10:04
69
ápr
25
sinell válaszamarta írására:
nahát, te tíz mondatban sokkal jobban összefoglaltad, mint én egy oldalban!!
:-D


kulcsszó: MÉRTÉK..
10:09
70
ápr
25
mea1988 válaszasinell írására:
Értem mit akarsz mondani, hogy sokan csak kihasználják a szegény kis szmájlikat, és inkább megszokásból írják őket, nem pedig azért mert úgy éreznek vagy gondolják.
De Én meg csak azt mondom, hogy őszintén is lehet őket használni sűrűn, mert vannak olyan emberek is akik többet mosolyognak mert mások vagyunk ennyi:)
Én örültem a cikknek nagyon és tényleg jó a téma is, amivel meg nem értek egyet ahhoz meg jó, hogy leírom a véleményem.
Amúgy meg csak a szmájlihasználók érdekeit védtem:D:)
14:41
71
ápr
25
Micsurin írta:
A mosoly egy görbe vonal,ami mindent egyenesbe hozhat:)
15:02
72
ápr
25
nyanya válaszamea1988 írására:
"Szomorú voltam, mert nem volt cipőm, egészen addig, amíg meg nem láttam valakit, akinek nincs lába"


nem tudom mért jutott ez most eszembe
szmájli jó ha van, de msnen én is utálom, mikor nem látom a szavakat, ezért én (és általában az ismerőseim) csak alap szmájlikat használunk.

mosolyogni, jó, de nem kell mindig...
én szeretek embereket kiröhögni...gonosz vagyok, de nekem jó így :)
18:07
73
ápr
25
leanor válaszasinell írására:
jujj.

Pont olyan vagy mint egy optimista O.o
20:34
74
ápr
25
mea1988 válaszaleanor írására:
heh ez jó:D:)
22:46
75
ápr
25
mea1988 válaszaMicsurin írására:
^^
22:47
76
ápr
26
Adriana írta:
Én nem vagyok egy mosolyalbum. Írásban is akkor használok vigyort, ha úgy gondolom. Amúgy ezt a sok új szmájlit néha nem is értem.
Ez mi? :-8
10:12
77
ápr
26
Adriana írta:
Én is próbálok megmaradni a hagyományos írásmódnál, de állítólag merev vagyok. De miért kell mindent jelekben kifejezni? Annyi szép magyar szó van! És tényleg, nem mindig örülünk, akkor minek játsszuk el? Áhhh!
10:15
78
ápr
26
agnesb írta:
En szeretem a smiley-kat,es hasznalom is öket,de mertekben.Pl.akkor amikor valamit poennak szanok,de a masik fel sertödös,es jaj nehogy komolyan vegye mar:P

Az msn-es kepeket utalom,mert nem latni töle a szöveget,valahogy tisztara unintelligens embereknek valo.Mintha nem tudnanak irni.Viszont amikor ugy röhögök a gep elött,hogy majd` leesek a szekröl,akkor msn-en en is küldök egy hatalmas pofaju röhögös jelet.

De amikor valami nagyon fontos dologrol beszelek valakinek,aki fontos szamomra,egyatalan nem is hasznalok mosolyjeleket.Egyreszt szeretnem ha komolyan venne az illetö,masreszt meg akkor epp nem vigyorgok a gep elött,ha egy olyan fontos dologrol irok neki.

Az viszont hülyeseg hogy buvalb@szott kedvünkben ne mosolygjunk ra az emberekre.Honapok ota szerelmi banatom van,folyton elsirom magam,ha eszembejut "Ö",de azert nem fogok utalatos lenni az emberekkel,söt,jo kedvem lesz amikor kedves,aranyos,jopofa emberekkel talalkozok.Tegnap az egyik üzletben ott alltam egy polc elött,nem volt tul jo kedvem,de odajött egy öreg neni,kezeben egy üveg szajvizzel hogy ez most "blau oder grün?" Grüss Gott!Blau" :)
Aztan persze kerülgethet megint a siras mas dolog miatt,de azert egymassal lehetünk kedvesek.
Azt is szeretem,amikor kisetalok a buszhoz,es odafele menet tök idegen emberekkel egymasra köszönünk,es egymasra mosolygunk.Rögtön feldobja a hangulatomat.(Max.1 perc az ut pedig)
Na jo itt Nemetorszagban kedvesebbek az emberek,de jaj ne legyen ez mar helyfüggö!Nem lenne a magyar embereknek mindig olyan rossz kedvük,ha nem olyan mogorvan allnanak hozza a dolgokhoz,meg egymashoz.Köszönni,meg mosolyogni akarhol lehet.

Nekem a kenyerpiritom is smiley-s,most jut eszembe.Citromsarga pirito,egyik felen smiley,amit belesüt a kenyerbe,masik felen Have a Nice Day! felirat.Igy jol indul a nap.

Bocs az ekezethianyert,majd az agyatok kiegesziti:D


11:12
79
ápr
26
NoraG válaszaWelmi írására:
hat akkor velem ne beszelj meg eloben sem...mert meg ha halalosan komoly dologrol van szoo akkor is mosolygok :) mert mindig mosolygok....tipikusan az az ember vagyok aki tok mind1 mit csinal akkor is mosolyog :) allitolag akkor is mosolygok ha alszom ... bar en ezt nem tudom .... szoval igy ennek hatasara kb minden mondat vegere teszek egy :)-t .... aki nem ismer azt tuti idegesiti aki ismer az meg tudja h ugy is mosolygok .... de van mikor mar siman kacaraszok is kozben

ez ne idegesitsen szerintem, sokkal idegesitobb pl az h ha bemesz egy uzletbe ramosolyogsz az eladora mikozben koszonsz az a szerencsetlen meg csak koszonni sem koszon, nem h mosolyogna -> na ez idegesit....a :)-k annyira nem, csak van mikor nem tudom h most az mit is jelent vagy mi ez .... olyankor igen de kul nem
23:07
80
ápr
26
NoraG válaszaagnesb írására:
es tuti h ha piritost eszel egybol mosolyogsz...nekem eleg volt elolvasni es mar is mosolyogtam (nem mind ha egyebkent ne vigyorognek 24 orabol 48at XD)
23:08
81
ápr
27
marta válaszasinell írására:
:)
00:12
Felhasználónév:
Jelszó: