Közösség

Tipikus kamaszok

3632

Amikor írjuk a cikkeket, kitaláljuk a témákat, és figyeljük a kommentjeiteket, arra vagyunk kíváncsiak a leginkább, hogy mi az, ami érdekel benneteket, amiről beszéltek, amire a legjobban figyeltek. A Fanta TrendRiport pont egy éve kezdte kutatni a fiatalok szokásait, értékrendjét Ságvári Bence szociológus szerkesztésével. A múlt héten pedig ezen riportsorozat a negyedik fejezete látott napvilágot. Az első riport a digitális világhoz, divathoz, a zenéhez való viszonyotokat dolgozta fel, legutóbb pedig a fiatalok jövőképét tanulmányozták. A most kiadott összefoglaló a természethez, a természetességhez, a legális káros szenvedélyekhez fűződő viszonyt boncolgatja, valamint azt, hogy a tizennyolc-huszonöt év közöttiek milyen viszonyban vannak saját testükkel.

Infóhullám

Ma már szorosan hozzátartozik kultúránkhoz, hogy a környezeti kockázatoktól hangos világunk, ezt böfögi a zenei csatornáktól kezdve a kulturális magazinokon át a női lapokig minden, és persze mi is. Folyamatosan figyelmeztetnek minket arra, hogy ne pazaroljunk, a Föld erőforrásai végesek. Ezek nagyon fontosak ahhoz, hogy a társadalmi szemléletváltozás megtörténjen ebben a fontos témában. Talán ezeknek az elsöprő információknak is köszönhető, hogy a fiatalok több mint fele - saját bevallásuk szerint - szelektíven gyűjti a szemetet és takarékoskodik az energiával, legyen szó áramról vagy vízről. A fogyasztásban is megmutatkozik a természetességre való igény, még a táplálkozásban is. A reprezentatív kutatásban részt vett minden harmadik csaj és minden negyedik srác elutasítja azokat a kozmetikumokat, amelyek előállítása során állatkísérleteket hajtottak végre. Annak ellenére, hogy leginkább pro és kontra érveket hallunk csak a klónozásról, a génmanipulációról, emiatt a technológia miatt igen magas szintű aggodalom - a lányok hetvennyolc, míg a fiúk ötvenhat százaléka komolyan aggódik a klónozásban rejlő veszélyek miatt -, de a génmódosított alapanyagból készülő ételek elutasítása is több mint ötven százalék. 

Ki vagy? Amit megeszel...

A természetességhez szorosan kapcsolódik az étkezés is. Mindenki egyetért abban, hogy a természetes alapanyagok, a kiegyensúlyozott étrend nélkül elképzelhetetlen a megfelelő életvitel. A megkérdezett fiatalok körében a legnépszerűbb italok az ásványvíz, a tea és a tej. A gyümölcslevek és a szénsavas üdítőitalok a fiatalok felénél beficcennek a mindennapokban. Érdekes eredményt hozott a kávéfogyasztás felmérése: míg a tizennyolc-huszonöt év közöttiek egyharmada minden nap kávézik, csaknem ugyanekkora része a felmérés alanyainak soha nem él a koffeines itallal. Nyilván a koffeinmámor jellemzőbb a dolgozó nőkre és férfiakra mint a diákokra, bár egy-egy vizsgaidőszak tud némi pluszt adni a statisztikának. A lányok hatvan százaléka minden nap eszik némi édességet, csokit, egyéb nyalánkságot, míg a fiúknak "csak" fele hódol ennek a szenvedélynek. A gyorséttermek legfőbb célcsoportja, pont a tizennyolc-huszonöt év közötti - jelen tanulmányban megkérdezett - fiatalok, akiknek az egyharmada ezeket a gyorskajáldákat rendszeresen látogatja. Érdekes eredményt hozott viszont a lakhely szerinti felmérés: a fővárosi fiatalok huszonhét százaléka látogatja csak rendszeresen a burgerest, a megyeszékhelyen élők harmincnégy százaléka, és még a kistelepülésen élők aránya is magasabb, mint a budapestieké, pontosan huszonkilenc. Az urbánus gasztrokultúra szerves részét képezi ma már az olasz és a török ételek mindennapos fogyasztása, rendszeresen eszünk gyrost és pizzát. 

Ami az egyéb ételeket illeti, a kép vegyes. Némiképpen ellentmondva a kólán és pizzán élő fiatal sztereotíp képének, a megkérdezettek hetven százaléka legalább hetente eszik gyümölcsöt, és csupán hét százaléknyian vannak azok, akiknek életéből ez teljes mértékben hiányzik. Zöldséget a megkérdezettek ötven százaléka gyakran, míg további harmincnégy százaléka rendszeresen eszik. Ezen kívül népszerűek még a sajtok és a különböző tésztából készült étkek is. Ezzel szemben a fiatalok egyharmada szinte sosem eszik főzeléket és tejtermékeket, például kefirt, joghurtot. A barna és fehér kenyér összevetésénél egyértelműen a hagyományos kenyérre esik a választás: a válaszadók hetvenkilenc százaléka minden nap, vagy majdnem minden nap eszik fehér kenyeret, míg barna változatát csupán egyharmaduk választja. A húsoknál a szárnyas népszerűbb mint a marha, vagy a disznóhús, viszont a hal sokaknál elutasított: tizenöt százalékuk soha nem eszik vízi élőlényt, további egyharmad pedig csak ritkán. Sok olyan válasz született, ami szerint azért nem esznek sokan barna kenyeret vagy halat, mert drágának tartják.

Legalizált drogok

A társadalom által egyértelműen károsként meghatározott elemek, például az alkoholos italok, a dohányzás is jelen vannak a fiatalok életében, a kérdés csupán az, hogy valóban olyan nagy mértékű a fiatal generáció körében ezek élvezete, mint azt a média sugallja? Kétségtelen, hogy a vizsgált generáció egyharmada rendszeresen, vagyis legalább hetente egyszer fogyaszt valamilyen alkoholos italt. A legnépszerűbb a sör - hiszen ez a legolcsóbb-, és egyben ennek az italnak van a legtöbb gyakori fogyasztója – de nem sokkal marad le a bor és a különböző röviditalok sem. A sör egyértelműen – és nem is túl meglepő módon – inkább a férfiak italának bizonyult: a lányok több mint fele soha nem iszik sört, gyakran csupán egy százalékuk, rendszeresen pedig tizenegy százalékuk, szemben a fiúk tizenhárom és harminc százalékával. A lányok amúgy is valamivel ritkábban isznak alkoholt, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne innának egyáltalán. A tizennyolc éven aluliaknak is kétharmada fogyaszt alkoholt valamilyen gyakorisággal. A vizsgált korosztály közel negyven százaléka cigizik. Közel tizenkettő százalékuk már felhagyott a füstöléssel. A húsz-huszonöt évesek közel harmada, míg a középiskolások tizenhat százaléka számít rendszeres dohányosnak. Ez utóbbi csoportban további tizenkilenc százalék a kocadohányosnak minősülő alkalmi bagós. Összességében tehát a fiatalok nagyjából felének van már valamilyen konkrét tapasztalata a dohányzással kapcsolatban. Érdemes megjegyezni, hogy e tekintetben nem igazán van különbség lányok és fiúk között, bár a férfiak körében kilenc százalékkal nagyobb a rendszeres, a nők körében pedig két százalékkal magasabb az alkalmi dohányosok aránya, az összesített számok a két nem esetében nagyjából hasonlóak.

Vasald a hajad!

Persze a természetesség a küllemben is megjelenik, ami egyet jelent a harmóniával, az önkép koherens jellegével, szóval kulcsfontosságú, hogy egyben legyünk. Nagyon sokan elégedetlenek testükkel, súlyukkal. A lányok közel fele nem szereti azt amilyen ő maga, és bő negyven százalékuk abszolút elfogadottnak tartja a plasztikai beavatkozást annak érdekében, hogy elfogadhatóbb legyen az ember számára saját teste, kinézete, mérete, külleme. A női szőrtelenítés teljes elfogadottságára ma már senki sem kapja fel a fejét. Új jelenség ugyanakkor a fiúk szőrtelenítése, amely egyre inkább jellemző és elfogadott dologgá válik, még akkor is, ha ennek természetességével kapcsolatban még jócskán megoszlanak a vélemények. Nem általános, de a beszélgetések, a felmérések során minduntalan szóba került a srácok elcsajosodása, a vasalt hajú emók megjelenése. A fiúk ötvenhét, míg a lányok harminc százaléka tölt el naponta fél óránál kevesebbet a külső megjelenés alakításával, azaz szépítkezéssel, a ruha kiválasztásával. Ugyanakkor minden tizedik lány napi két óránál is többet tölt el ezekkel a tevékenységekkel. A test az egyik legősibb, társadalmi üzeneteket átadó vizuális eszköz, s az ékszerek, kiegészítők viselése, a test feldíszítése felületet ad az identitás kifejezésének, a szubkulturális, vagy más csoporthoz való tartozás megmutatásának. Az, hogy ezekből milyet és mennyit alkalmazunk, persze társadalmilag meghatározott, hiszen eltérő korokban vagy társadalmi csoportokban más és más a norma. Ugyanakkor szinte állandó a kultusza a természetes szépségnek, vagyis a romlatlan, természetközeli testi megjelenésnek. De vajon mit is jelent mindez a mai fiatalok számára? A tizenöt-huszonöt évesek a felsoroltak közül a legtermészetesebb dolognak a női szőrtelenítést tartották, de a férfi test szőrtelenítése is igen előkelő helyen szerepel. Napjaink szépségideáljában – legalábbis a fiatalok véleménye szerint - a szőr az egyik első számú közellenség. E folyamat hátterében egyszerre van jelen az akár csak a néhány évtizeddel ezelőtti helyzethez képest átalakuló közízlés, illetve a szőrtelenítés technológiájának gyors fejlődése. A férfiak szőrtelenítésének viszonylagos elfogadottsága azonban egy további jelenségre is utal. Érdemes egy pillanatra elidőznünk egy olyan témánál – a metroszexualitás kérdésénél -, amely a fókuszcsoportban számos alkalommal felmerült. A beszélgetésen résztvevő fiatalok szinte mindegyike megemlítette ezt a jelenséget, és megegyezés mutatkozott abban, hogy napjainkban a fiúk elnőiesedése egyre általánosabb.

Ilyenek vagyunk?

Természetes alapanyagok, bio ételek, tudatosság, felszabadult, természetes viselkedés – az általános vélekedések szerint csupa pozitívként értékelhető kifejezés, amelyek lazán ugyan, de egymással is összefüggnek. Bár a természetesség egybehangzóan olyan viselkedés, ami követendő és szimpatikus, a legtöbben mégis úgy gondolják, nem divat manapság a fiatalok körében. A válaszadók nagy része úgy véli, manapság sokan bújnak szerepek mögé. Ezzel szemben jóval kevesebben érezték úgy, hogy a természetesség divatos lenne.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások