Étel+Ital

Egy kis hazai

3463

Kisütött a nap, bizsergetően megmelegedett a levegő, rügyeznek a fák, zöldbe borult a táj. Oké, nem egészen, napok óta háromezerrel fúj a szél, még mindig kabátban és sapkában járunk, a napot mint egy nagy villanykörtét csak kapcsolgatja valaki néha, de egy dolog csalhatatlanul jelzi a tavaszt. Megjött a piacozós kedvünk. Megint. A hétvégén ismét belevetettük magunkat a kofák hangzavarába, jártunk a Hunyadi téren, a Rákóczi téren, s még a budai biopiacot is megátogattuk. Előbbieknél őstermelőktől vásároltunk, utóbbiban biokertészetektől, biopékségektől és tejfeldolgozóktól - bár csak mértékkel, mert hamar karcsúsodott a bukszánk.

Dacára annak, hogy a fővárosban élünk, tulajdonképpen kismillió piac közül válogathatunk a jó időben, Pesten szinte minden házömbre jut egy valamirevaló piacocska a nagyobb vásárcsarnokok mellett. Az egy dolog, hogy talán egézségesebb zöldség- és gyümölcsféléket szerezhetünk be innen mint a hipermarketekből, s hogy az biztosan hazai lesz, de talán ennél is jobb, hogy egész más étvággyal eszed azt, amit a töpörödő nénikéktől és bácsikáktól vásároltál. Személyesebb, élőbb, szebb, jobb, olcsóbb. Külön klassz, hogy csak azt tudod megvásárolni, ami épp terem, tehát most spenótot és sóskát veszel, új karalábét, répát, hagymát, retket, gyökeret, zellert, mandulát, újhagymát, csipkebogyót, almát, és nagyjából ennyi. Sehol egy dobozka eper, egy mangó, egy ananász. Megmutatjuk, mi mit láttunk.

Ide kattintasz zöldségért!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások