Közösség

Autózom, tehát vagyok

3445

Nem győzik eléggé ismételni a médiában, hogy mennyire türelmetlen, és mondjuk ki, bunkó a magyar autóvezetői társadalom. Azonban el kellene gondolkodnunk azon is, hogy bizony néha jogosan vagyunk felháborodva egy-egy sérelmen. Ez persze nem azt jelenti, hogy megengedett a mutogatás, a dudálás, a villogtatás vagy éppen a másik letolása az útról. Inkább arról beszélek, hogy próbáljunk meg jobban odafigyelni egymásra, hiszen a kiabálással vagy a fentebb felsorolt reakciókkal semmire sem megyünk. Íme néhány eset amikor, véleményem szerint, jogosan háborodik fel a békés autóvezető.

70-nel lakott területen kívül, belül

Nem azt mondom, hogy betartom a létező összes sebességkorlátozást, de azt sosem tudtam megérteni, hogy ha lakott területen kívül 90-nel lehet menni, akkor miért vannak olyan vezetők, akik 60, 70-nel pöfögnek mások előtt? Bizonyára ráér, nem siet sehova, de ettől még feltartja a forgalmat, mert más szeretne a megengedett 90-nel menni. A másik véglet pedig, hogy amikor beérünk egy lakott területre, én lelassítok 50-re, ő pedig nyugodtan végiggurul az adott területen 70-nel. Egyszerűen nem tudok rájönni, hogy mi értelme van ennek a következetlen vezetésnek…

Gyalogos vagyok, ráérek

Nemcsak autót vezetek, hanem természetesen gyalogosan is szoktam közlekedni. Nem azt mondom, hogy átrohanok a zebrán, de fel szoktam venni egy rendes tempót, hogy legalább egy-két kanyarodó autó átérjen még a zöld jelzésen. Nem értem, hogy néhány gyalogos miért használja ki szemtelenül, hogy neki van elsőbbsége? Az elsőbbség nem azt jelenti, hogy olyan lassan megyek át a zebrán, mintha azt feltételezném, hogy mindenki annyira ráér, mint én…

Mercivel vagyok, húzz előlem!

Nem akarom beskatulyázni a Mercivel, Audival és egyéb igen márkás autóval közlekedőket, mert láttam már arra is példát, hogy kulturált módon, a sebességet betartva haladtak a sávjukban. De a többségük egyszerűen felháborítóan viselkedik. Az autópályán köztudott, hogy 130 a megengedett sebesség. Én ezt be is szoktam tartani, mert nekem a 130 is bőven elég. Azt vallom, hogy aki ennél gyorsabban akar menni, annak a Forma 1-ben a helye, a másik pedig, hogy már 130-nál is elég komolyan kell koncentrálni, nemhogy nagyobb sebességnél. Ezek után igazán nem értem, hogy milyen jogon veszi a bátorságot a mögöttem száguldozó autós, hogy villogtasson, a reflektorral kiégesse a szememet, és teljes erejével megpróbáljon letolni az útról, miközben éppen bemutat nekem… Ilyenkor legszívesebben leállítanám egy csevegés erejéig, hogy már ne haragudj, de tudtommal 130-cal lehet menni, és én annyival is mentem, tehát mi is a problémád…?

Bebetonozva a középső sávban

Ezt leggyakrabban az M7-sen tapasztalom, mivel ott a Budapest felé vezető oldal egy idő után három sávossá bővül. És nem véletlen. Mert a jobb oldali sávban mennek a leglassabb autók, akiket megelőzhetünk a másik két sáv segítségével, de mivel jobbra tartás van, egyértelműen vissza kell térnünk az előzés után a jobb sávba. Ezért egyszerűen nem értem azokat a vezetőket, akik 100-zal vagy 110-zel szinte be vannak betonozva a középső sávba. Semmivel sem tudod őket kirobbantani onnan, mivel a bal oldali sávban nem tudod őket lehagyni, mert ott a leggyorsabbak mennek, jobbról pedig tilos előzni. Így marad az, hogy te is bebetonozódsz a középső sávba, és várod, hogy mikor veszi észre magát az előtted haladó, hogy talán sávot kellene váltania, hogy te megelőzhesd. De történt már olyan is, hogy szabályosan közlekedtem a jobb oldali sávban 130-cal és így is simán lehagytam a középső sávban haladót…

Félre ne értsen senki, nem azt mondom, hogy én vagyok a „minden-szabályt-betartó-tökéletesen-vezető” ember mintapéldánya, csak jó lenne, ha a magyar vezetői társadalom ezekre a hibákra jobban odafigyelne. Talán pont az egyik itteni cikkben olvastam, hogy mennyire jó érzés az, ha udvariasak vagyunk egymással, például kiengeded a buszt, vagy segítesz egy másik autósnak kifordulni azzal, hogy elsőbbséget adsz, vagy éppen átmész egy másik sávba, hogy az autópályára felhajtó autós is nyugodtan besorolhasson a jobb oldali sávba. Ezzel a cikkel csak azt akartam érzékeltetni, hogy ideje lenne jobban odafigyelnünk egymásra nekünk, autósoknak! Igenis tartsuk be a sebességet, haladjunk annyival, amennyivel lehet és segítsük egymást, amikor csak tudjuk!

Nektek mi a véleményetek erről?


Az olvasói cikkek tartalmának valódiságáért a cotcot.hu szerkesztősége nem vállal felelősséget. Ezen szolgáltatásunkat olvasóink saját felelősségükre vehetik igénybe. A szerkesztés jogát fenntartjuk!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások