Lélek

Osztozzunk?!

3402

Pár perccel ezelőtt kapcsoltam ki a tévét, szombat délután más dolgom nem lévén megnéztem azt a sorozatot, ami az emberek furcsa szokásaival, gondjaival, esetleg szomorú történeteivel foglalkozik. A most levetített részben a polyamory-ról, mint jelenségről volt szó.

Talán csak én vagyok ennyire tájékozatlan, hogy sosem hallottam erről, de ha te sem, hát tessék: a görög poly (“több”) és a latin amor(“szerelem”) szavak 70-es években keletkezett összevonásával a POLYAMORY azon emberek érzelmi beállítottságát, családeszméjét, illetve magánéleti gyakorlatát jelöli, akik őszintén bevallva több odaadó szerelmi és/vagy elkötelezett családi viszony kialakítására nyitottak egyszerre - egy időben párhuzamosan - hasonló beállítottságú, családeszméjű, illetve magánéletű társakkal. A fogalom a romantika szabadságára vonatkozik, és nem jelent sem könnyelműséget, sem hajlandóságot group- (többes-), swinging (párcserés) vagy azonos neműek közötti szexre. E társítások a megszokott férfiközpontúság és az ehhez szükséges monogámia/többnejűség erős testiségre koncentrálásának köszönhetők. A polyamory családilag részleges anyaközpontúságot eredményez, melynek társadalmi szintjén nincs - kötelező - monogámia, esetleg többférjűség van; ezért a gyermekek apaági származása ismeretlen, az apaság intézménye pedig nem létezik; az életük végéig szülői klánjukat - anyai rokonságukat - segítő férjek csak éjszakára -“sétaházasság” keretében -, mennek át más klánokhoz tartozó feleségeikhez. A férfiak nem saját gyermekeik eltartását és nevelését segítik, ezáltal szexuálisan szabadok maradhatnak, és nem kényszerülnek versengésre, vagyongyűjtésre és erőszakra, tehát szükségtelenné válik a hierarchia. Továbbá érdek sem keletkezik, távol tartani a nőket a természetes  -genetikai - párválasztás és a biztonságos (szociális) utódlás lehetőségeitől.

A tévében bemutatta ezeket a „családmodelleket". Adott egy pár, és hozzájuk csatlakozik még egy vagy esetleg két személy. Beszáll a családi életükbe, együtt él velük, együtt fekszenek, együtt kelnek, szexelnek. Van hogy a két fickó, akik egy szem nőn osztoznak nem is haverkodik egymással egyáltalán, csak csendben megtűrik a másikat, mert az asszonykának épp ahhoz van kedve, hogy két férfi lesse a kívánságait. Egy másik szitu meg úgy szólt, hogy adott Jerome és a neje, van két gyermekük. Jerome-nak még két barátnője van, akik csatlakoztak a családhoz, persze a gyerekek nem sejtenek semmit. Így éldegélnek egy nagy “bűnös” kolóniában, félrevezetve a gyerkőcöket, megtűrve a többi nőt, akivel osztozni kell, mert az itt fennálló viszony győztese egyértelműen a férfi. Viszont Jerome nem tűrné el, ha a felesége vagy valamelyik barátnője behozna még egy krapekot a kapcsolatba.

Érdekes. Egyáltalán belegondolni abba, hogy mi visz rá egy nőt mondjuk, hogy belemenjen egy olyan kapcsolatba, ahol örökké csak második vagy harmadik lehet, ahol osztozni a kell a szeretett férfin? Már, ha épp nem te vagy a szerencsés első nő, azaz a feleség... Azt hiszem, én belepusztulnék, ha egy ilyen polyamory közösségben kellene élnem. Miért válasszak egy olyan kapcsolatot ahol más is jelen van rajtam és a szerelmemen kívül, ahol a kedvesem mást is kíván, nem csak és kizárólag engem? Kevés lennék neki egyedül? Biztos, hogy felmerül a polyamorysta nőkben is ez a kérdés. Elsőként a feleségben, vagy az egyes számú barátnőben. Persze ők nem hozhatnak más pasit a kapcsolatba, mert az már nem tetszik a hőn szeretett férfinak. Másik felállás: két fickóval élek, és mind a ketten csak és kizárólag engem akarnak. Naná, én sem engedném, hogy bármelyikőjük is csajozzon. Egymással se vaduljanak, de engem csinálgathat mind a kettő.

Bevallom egy pillanatra belegondoltam. Amíg bolond vagy és fiatal miért ne? De engem nem így neveltek. Azt gondolom egy kapcsolat már két ember között is lehet épp elég bonyolult, és semmi szükség arra, hogy egy harmadik vagy negyedik fél is ott legyen, aki megnehezíti a helyzetet, és a legapróbb gond csak hogy mindenkinek határidőnaplót kell vezetni ki mikor ér rá kire. Na neeeem! Sokkal komolyabb erkölcsi és morális kérdéseket vet fel egy ilyen felállás, mint hogy csak és kizárólag a szexre és a személyes szabadság előtérbe helyezésére korlátozódjon a kapcsolat. Főleg ha már gyerekek is vannak benne. Szerintem abszolut egészségtelen. Te belemennél?


Az olvasói cikkek tartalmának valódiságáért a cotcot.hu szerkesztősége nem vállal felelősséget. Ezen szolgáltatásunkat olvasóink saját felelősségükre vehetik igénybe. A szerkesztés jogát fenntartjuk!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások