Közösség

Felhők felett

3412

Végre megint egy tudományos téma, amibe egy kis fizikát is fűzhetünk szélesítve a tudásotokat, és végre kihasználhatom a repülős édesapáról kivédhetetlenül rám ragadt felhős információkat. Szóval először is: mi is az eső? Persze csapadék, ami a felhőből esik, és ami ellen ernyővel, esőkabáttal védekezünk, és persze sikkes gumicsizmákkal... De hogy képződnek az esőfelhők, és egyáltalán a felhők, és mikor van az a pont, hogy elkezd esni? Milyen felhőfajták vannak? Miért? Körülbelül ezekre a kérdésekre próbáljuk keresni a választ a következőkben.

Eső

Miért jó az eső? Az eső a Földön található víz körforgásának része. Az összes, a Föld felszínén található víz - folyó, patak, csermely, tó, tenger, óceán - párolog, az így elpárolgott víz pedig eső formájában hull vissza a földre. Érdekes, hogy több csapadék potyog le az égből, mint amennyi elpárolog, de az egyensúly megtartásában fontos szerepe van a talajnak és a növényeknek.

Tudományosan és hivatalosan megfogalmazva az eső olyan csapadékforma, amely folyékony halmazállapotban érkezik a földre. Bizonyítottan nem minden eső éri el a föld felszínét, mert miközben átesik a száraz levegőtömegen, elpárolog mielőtt még leérne - ám ez a jelenség inkább csak a meleg, száraz sivatagos területekre jellemző. 

Felhők itt!

A galériában olvashatjátok az egyes képeken látható felhők nevét, de meg kell említeni, hogy a felhők meghatározása nagyon nehéz, mert általában átmenetet képeznek az egyes fajták között, nem nagyon tartják a papírformát!

A felhő akkor kezd el létrejönni, mikor a levegő vízgőztartalma eléri azt a határt - pontosan 0,2 százalékkal meghaladja a száz százalékot -, amikor elindul a kondenzáció, azaz a pára lecsapódása. A kondenzáció során a vízrészecskék az úgynevezett kondenzációs magokra ülnek ki. A kondenzációs magok a levegőben lévő részecskék, por, kosz és egyéb szennyeződések, amelyek átmérője 0,1–1,0 mikromilliméter között van. A kondenzációs magoknak iszonyatosan nagy szerepük van az esőképződésben, mert ha nem lennének a levegőben, akkor csak négy vagy ötszörös túltelítettségnél jönne létre az eső. De szerencsére bőven vannak ilyen magvak a levegőben, körülbelül ötszáz - ezer darab köbcentiméterenként. Az óceánok felett kevesebb a kondenzációs mag, ez okozza azt, hogy ott kevesebb, ám nagyobb méretű esőcseppek képződnek, mint a szárazföld felett, ahol inkább a sok kicsi csepp a jellemző.

Egy másik érdekesség, hogy általában, ahogy felfelé haladunk, csökken a hőmérséklet, de a felhők belsejében kisebb a hőmérséklet csökkenés, mert a kondenzációs folyamat exoterm reakció, azaz hőfejlődéssel jár. A kondenzáció folyamatosan megy végbe, és egyszer csak eléri azt a pontot, amikor a felhajtó erő kisebb lesz, mint a Föld tömegvonzása, így a kondenzációs magra kiült víz lehull a földre. Érdekes, hogy az esőcseppek, nem a hétköznapokban elterjedt csepp - felfelé szűkülő - formát veszik fel: a kicsik tökéletes gömb alakúak, míg a nagyobbak az aljukon laposak.

Felhők

Ha már az esőt így kiveséztük, a felhőket sem hagyhatjuk ki, hiszen szorosan kapcsolódik a csapadékképződéshez, és nem utolsó sorban néha lenyűgöző és szinte felfoghatatlanul giccses látványt nyújtanak az égen.

Tudományosan a felhő a vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza, és ha a föld közelében helyezkedik el, ködnek nevezzük. De másképp, sokkal tudományosabban mondhatjuk azt is, hogy a felhők, azon diszperz rendszerek, amelyek a fény útjában látható akadályként jelennek meg. A felhők képződéséhez nemcsak párolgásra és kondenzációs magokra van szükség, hanem feláramlásra is. A feláramlás négyféleképpen jöhet létre: talán a leggyakoribb, amikor a talaj melegszik fel, és ez szolgáltatja az energiát. Más eset, amikor a domborzat emelkedik, és így felfele ívelő irányváltoztatásra készteti az adott áramlást. Aztán ott vannak az időjárási frontok és a konvergencia is, amikor a felszíni légtömegek áramolnak össze, és ezek okoznak emelkedést.

Nem is hinnénk, hogy a felhőknek hányféle tulajdonságuk van, osztályozzák őket méretük, alakjuk, szerkezetük, textúrájuk, fényhatásuk, színük, és magasságuk szerint is. Magasság szerint vannak a magas szintű felhők, amelyek öt és tizenhárom kilométer magasan vannak, ezeket főleg kristályok és vízcseppek alkotják vegyesen, vannak a közepes szintű felhők, valamit vannak az alacsony szintű felhők, amelyek a talajtól maximum két kilométerre találhatóak, és főleg vízcseppek alkotják. Alak szerint vannak réteges, gomolyos és függőleges felépítésű felhők.

A felhők osztályozását egyébként még 1803-ban egy angol kémikus, Luke Howard készítette el. Luke Howard négy alaptípust különböztetett meg, a cirrust, ami hajtincset jelent, a stratust, amely réteget takar, a cumulust, amelynek jelentése rakás valamint a numbust, ami esőt jelent. A felhőket pontosan a Nemzetközi Felhőatlaszból határozhatjuk meg, mert ilyen is van a világon. Az aranyos kis bárányfelhő neve például cirrocumulus.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások