Test

Ez a végzetem

3379

Egy antropológus állítása szerint - ő Vaughn Bryant - a csók nem természetes dolog. Állítólag a Mangriában élők egészen az újkorig nem is hallottak a csókolózásról, mígnem francia telepesek nem érkeztek szigetükre... Ennek ellenére szeretetüket ki tudták mutatni. Ázsiában tilos smacizni - nyilvánosan legalábbis, ám az emberiség kilencven százaléka örömmel csókolózik. De mi is a csók? Szánk összeérintése bármivel. Eleinte elöljáróink lába nyomát érintettük csókkal, aztán már a lábakat is - merész -, persze ennek még kevés erotikus tartalma volt, inkább a tiszteletet igyekeztek így kifejezni. Ezt követte a kézcsók, majd egészen felkúszott ez a fejbúbunkra adott atyai csókig. Persze a legizgalmasabb a szájon csókolás. A smacizásra külön tudományág is épült, méghozzá a filematológia. Ez a tanult viselkedés számtalan kultúrában jelen van, persze vannak - eszkimók, maorik - akik csak az orrukat dörzsölik össze. Ennek oka, hogy a szaglás sokkal nagyobb hatással van szexusunkra, mint a nyál.

És ha már eljutottunk a kémiához, lássuk, milyen reakciókat indít be egy ártatlannak vélt csók! A New Jersey-i egyetem kutatói kísérleteik során megállapították - nagyon helyesen -, hogy a csók a partner kiválasztásának a kelléke, természetesen a megfelelő partneré, akivel szívesen összebújunk, párzunk, szaporodunk. A kísérlet a következőképpen zajlott: Heteroszexuális párok egy részét megkérték, hogy csókolózzanak, negyed órán keresztül, a csoport többi tagja pedig beszélgessen bensőségesen, kézen fogva, de ne merjenek smacizni. (Nem is értem, hogy bírták ki!) Ezt követően a kutatók vér- és nyálmintákat vettek a kísérleti alanyoktól, és kiderült, hogy a csókolózó férfiak vérében megemelkedett az oxitocin-szint - ez egy szerelmi hormon -, de a nőknél csökkent, viszont a kortizol hormonok tartalma mindkét nemnél emelkedett, akik csókolóztak. Bizonyították továbbá, hogy csókolózáskor különböző kémiai hormonok szabadulnak fel, amelyek szexre ösztönzik az embereket. Ami szintén bebizonyosodott, az az, hogy a nyál tesztoszteront tartalmaz, és a férfiak nagyobbra nyitják a szájukat, hogy több tesztoszteront tartalmazó nyálat tudjanak átjuttatni a nőbe, így annak nagyobb lesz a hajlandósága a szexre. Tehát a csók a szaporodás szerves része, ez az állatvilágban is jól megfigyelhető. A romantikus vonzalmat sokunk fejezi ki smacizással, de a barátok is kedvesen arcon csókolják egymást, legyenek nők vagy férfiak. Egy német pszichológus szerint az emberek kétszer akkora százalékban fordítják jobbra a fejüket, mint balra csókolózás közben, hogy ne ütközzön az orruk, és ennek oka az újszülött kori preferencia.

Mint minden erotikus cselekedetet, az idők során arra is volt példa, hogy a csókot tiltották. Amerikában a bigott puritánok törvénnyel tiltották és szabták meg a csók helyét, idejét, milyenségét. A hét bizonyos napjain még az anya sem csókolhatta meg a gyermekét. Az angoloknál csók ellenes ligák jöttek létre, nyilván azok hozták létre, akiknek az első csók kellemetlen élményekkel társult. Ők szerencsére nincsenek túl sokan, mindössze az első csókon átesettek húsz százaléka, tartozik ebbe a csoportba. Sőt, még erényövet is gyártottak, ami a csók ellen védett, egy antiszeptikus folyadékkal átitatott rugalmas anyagot kötöztek a csóktól megvédeni szándékozók szája elé. Ne higgyétek, hogy ezek a csókellenes intézkedések csak a korábbi századokban voltak jellemzőek. Korábban mi is beszámoltunk arról az északnyugat-angliai Warrington városában érvénybe lépő szabályról, amely tiltja a vonatpályaudvar bizonyos részein a csókolózást. Mindenesetre szerintem csókolózni nagyon jó! Ezt egy New York-i pár -Louisa Almedovar és Rich Langley - is bebizonyította, akik 2001. december 5-én harminc óráig, ötvenkilenc percig és huszonhét másodpercig csókolták egymást.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások