Test

Te is kellesz!

3264

Néhány évvel ezelőtt, amikor a „Te mit sportolsz?” kérdésre azt feleltem, hogy „piláteszezem”, általában furcsa grimaszba merevedett arcokkal találtam magam szemben.  A csodálkozó tekintetek mára eltűntek, sőt, a kissé idegenül hangzó név helyett nem egyszer hallom a vicces(?) becézgetést:  „pilátus órára megyek” vagy „pilire járok”. A módszer lelkes híveként és okatójaként ilyenkor elégedetten bólogatok, hiszen ez is azt bizonyítja, a pilates ma már nem ismeretlen a nagyközönség számára.

Pilates VS Contrology

Ha a neten a pilates kifejezésre keresünk, a találati oldalak jelentős részénél azt olvashatjuk, hogy ez egy fantasztikus módszer, amit egy sajátos (ún. bordaközi, laterális) légzéstechnika, a mélyizomzat és a test erőközpontjának (hasi szekció) használata jellemez. Hasonlít picit a jógára és a gimnasztikára, erősíti és nyújta az izmokat, miközben kíméli az ízületeket és javítja a testtartást. Jó anyunak és apunak, ükinek és kismamának, gyengének és atlétának, lustának és  hiperaktívnak egyaránt. 

A pilates ennél azért egy picivel több. Anno, a módszer megalkotásakor nem pilates órákra jártak az emberek, hanem contrology foglalkozásokon vettek részt; a német gyökerekkel rendelkező Joseph H. Pilates ugyanis eredetileg ezt a nevet adta sajátos mozgásvilágának. A módszer a kontrollált mozgás művészetét jelentette, ahol - az egyén fizikai és szellemi adottságainak megfelelően - a test és az elme egyaránt közreműködött abban, hogy a test erősödjön, formálódjon, a mozdulatok kifinomultabbá és erőteljesebbé váljanak. (Pilates saját módszerét a Return to Life Through Contrology című könyvben írta le)

Manapság számomra érthetetlen okból elhagytuk a beszédes contrology elnevezést. Főként azért sajnálom a névcserét, mert a pilates órák sokszor nélkülözik J. H. Pilates szellemiségét és „lelketlen” tornagyakorlatokká csupaszodnak. Ugyanakkor kétségtelen, hogy nem a technika megnevezésében rejlik a lényeg. Ráadásul a Contrology kifejezés magyarul kissé idegenül, áltudományosan és fontoskodóan hangzik. Hazai források leginkább „az ellenőrzés művészete“ vagy a „testkontroll” kifejezéseket használják. Sajnos azonban egyik sem igazán jó fordítás: előbbiről inkább egy BKV ellenőröknek szóló protokollkönyvre, utóbbi alapján pedig egy kemény megpróbáltatást jelentő fogyókúrás leírásra asszociálhatunk...

Bármilyen elnevezéssel is illetjük, a lényegen mit sem változtat: a mechanikusan ismételgetett gyakorlatok helyett ideális esetben ezeken a foglalkozásokon minden porcikánkra kiterjedő figyelemmel használjuk testünket. A gyakorlatok nagy része nélkülözi a lendületet, helyette inkább a gravitációs tér kerül fókuszba. A hasizmok szinte állandó munkában vannak: néha kifejezetten azok erősítése a cél, máskor “csupán” segítik, támogatják a testet, miközben más területek (végtagok, hát stb.) megdolgozására törekszünk. A gyakorlatok egy része ismerősnek tűnhet jóga vagy különféle fitness órákról, ám a kivitelezés szempontjai sajátosak: biomechanikai, anatómiai és esztétikai kritériumok együttesen érvényesülnek. A talajon végzett, úgynevezett matracos órákat súlyzó, gumiszalag, pilates karika és egyéb eszköz teszi változatosabbá, bizonyos helyeken pedig speciális pilates gépek használatára is lehetőség nyílik. Az eredmény már rövid távon tapasztalható: másképp állsz, másképp jársz, izmaid tónust kapnak és a hétköznapi tevékenységek (pl. számítógép előtt ülés) mellett a sportok is jobban mennek. Ez nemcsak annak köszönhető, hogy erősebbé válik a testünk, hanem annak is, hogy képessé válunk az optimális testhelyzetek, testtartás fenntartására.

Ez tényleg Pilates?

Pilates óra ma már szinte minden fitness stúdió repertoárjában szerepel. Csakhogy – személyes tapasztalatok alapján – jónéhány helyen csalódás érhet bennünket: tényleg ez a pilates? Egy rövid ideig azt gondoljuk, igazi pilates órán járunk. Halljuk a gyakorlatok neveit: százas, mellkasemelés stb., ám valami mégis hiányzik... Hol van a szellemiség? És miért nem hangzik el a lényeg a kivitelezést illetően? Sajnos többször tapasztaltam, hogy a gyenge színvonalú, 3 napos kurzuson pilates tanárrá avanzsált – sok esetben egyszerre spinning-, dance- és kick-box aerobicot is tanító – oktató hiányos ismeretei mellett még arra sem tud odafigyelni, hogy az órájára érkező vendégeket korrigálja, instruálja gyakorlatvégzés közben. Utóbbi persze nem egyértelműen az ő hibája, hiszen igen nehéz elfogadtatni egy  profitorientált vezetőséggel azt, hogy „Elnézést, de ez a módszer nem arról szól, hogy 10-15 ember egyszerre, ütemes zenére végzi a mozdulatokat! Legyenek kedvesek kiírni, hogy ezek kiscsoportos foglalkozások és tényleg ne engedjünk be 8 embernél többet a terembe! Rendben? Jaj, de kedves, köszönöm!”

Almához vagy körtéhez?

A lelkes fitnessoktatók mellett megtalálhatjuk a nemzetközi képesítéssel rendelkező, komoly szakmai képzésben részt vevő tanárokat is. Ők rendszerint jóga és/vagy pilates stúdiókban találhatók meg (persze nem ritka, hogy fitness/wellness termekben is tartanak órát.) Ilyen képesítést nyújtó szervezetből jónéhány van már; a legnagyobbak közé tartozik például a BASI Pilates, a STOTT Pilates, a PEAK Pilates vagy a Polestar. Az ilyen diplomával rendelkező instruktőrök óráján már jóval nagyobb esélyünk van arra, hogy valóban a pilates módszert ismerhetjük meg.

Szinte az összes nemzetközi diplomával rendelkező oktató elutasítja a 2-3 napos kurzusokon szerezhető képesítést. Nyilvánvalóan nem ok nélkül. Ami viszont számomra nehezen elfogadható jelenség: a pilates stúdiók jelentős része „alfahímként” próbálja uralni a piacot: az egyik szervezetnél végzett oktató szidja a másik szervezetet, a másik a harmadikat, a harmadik viszont csak az elsőt (mert a másodikat nem is ismeri) ... Pedig az oktatási színvonal közel azonos, kissé (vagy inkább nagyon) leegyszerűsítve azt mondhatnánk, olyan ez, mintha Nike vagy Adidas termékek közül választanánk.

Láttam már olyan tanárt, aki színvonalas oktatói diplomával rendelkezett. Ő leginkább azzal varázsolta el a tanítványokat (eleinte többek között engem is), hogy latin kifejezések sűrű emlegetése közepette ecsetelte, hogy az éppen soron következő gyakorlatnál testünk mely izmai végzik a munkát.  Ugyanakkor látványos testtartásbeli problémái voltak, a gyakorlatokat pedig sosem mutatta meg, így sajnos élt bennem a gyanú, hogy bizonyos haladóbb szintű gyakorlatokat valószínűleg nem is igazán tudna magas színvonalon kivitelezni. Ami csak azért említésre méltó, mert felveti a kérdést: Miként tud valaki hiteles tanár lenni, ha testének működését csak anatómiai térkép segítségével tudja meghatározni? Jártam viszont olyan órán is, ahol az oktató 7 hónapos, pocakos kismama volt. „Állapota” miatt a gyakorlatok közül csak igen keveset mutatott meg, erre azonban nem is volt szükség. Lelkesedése és szakértelme mindent überelt: szavai elárulták, hogy átfogó ismeretei vannak a test működéséről és a gyakorlatok helyes kivitelezéséről.

Te is kellesz!

A fentiek tudatában kérdezhetnénk: Milyen hát a jó pilates óra? Erre a kérdésre leginkább te tudsz majd választ adni. Valójában a legkevésbé fontos az, hogy lounge vagy hip-hop zene szól-e teremben (sokszor teljes csend van és ezzel nincs is gond). Bizonyos keretek között az is marginális kérdés, hogy a tanár hány gyakorlatot és milyen szintűt (kezdő vagy haladó) végeztet veled az órán.

Sokkal fontosabb, hogy az oktatód pontos, világos és érthető instrukciókkal lásson el. Biztató jel, ha megkapod a választ az alábbi kérdésekre: Mit és miért csinálunk? Mi az optimális kivitelezés? Mi az, amire személy szerint neked a leginkább oda kell figyelned? A lényeg azonban mégiscsak TE vagy! Mármint az, hogy  érezd jól magad az órán, tanulj meg összpontosítani, légy képes egyre tudatosabban használni izmaidat, csontjaidat, ízületeidet – azaz minden porcikádat. És próbálj meg türelmes lenni magaddal szemben:  fogadd el testalkatod és erőnléted jelenlegi állapotát, ne követelj magadtól lehetetlent!

Nem ritka, hogy eleinte bizonyos gyakorlatoknál nem érzel erőfeszítést. Ez sokszor csalódást eredményez; olyan, mintha izmaid nem mozognának. Ekkor szokták azt mondani egyesek: "Ez a pilates semmit nem ér! Egy súlyzós erősítő órán százszor jobban elfáradok..." Az igazság az, hogy ebből az inaktív állapotból viszonylag rövid idő elteltével kiléphetsz -  főként, ha jó a tanárod. Egyre inkább tudatában leszel tested működésének; olyan izmokat is be tudsz kapcsolni majd a munkába, melyeknek korábban a létezéséről sem tudtál. És igen, ez bizony sokszor izzasztó. Patakokban mondjuk nem fog rólad folyni a víz és a fejed sem lesz céklavörös, helyette viszont egy igen sajátos fáradtságot fogsz érezni, ráadásul sokszor a legkülönfélébb helyeken lesz majd izomlázad.

A nagyobb tapasztalattal rendelkezők már tudják: egy alapgyakorlatokból álló órán is rendesen el lehet fáradni – ez nagyrészt azon múlik, mennyire vagy képes bekapcsolni a mozdulatok végzése során a megfelelő izmokat és mennyi mindenre tudsz egyszerre összpontosítani. Ha könnyűnek találod a gyakorlatot, nehezíts! Tedd lejjebb vagy feljebb kezedet/lábadat (a gyakorlattól függően), húzd be jobban a hasadat és hallgass az oktató személyes instrukciójára, ami csak neked szól! 

Ha kérdésed van, dobd az info@cotcot.hu-ra!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások