Test

Két lábbal a földön

3257

Ha az esztétikum és a kényelem között kell választanom, akkor egyértelműen az esztétikumra voksolok, de amikor az esztétikum és az egészség kerül a két oldalra, akkor már az egészségre szavazok. Ezt úgy kell érteni, hogyha csinibe kell lenni, akkor szívesen húzok tűsarkút, de nem vagyok hajlandó a lábamat minden nap feláldozni az esztétikum oltárán, tehát nem tipegek az év háromszázhatvanöt napján tíz centis sarkakon, mert akkor kis időn belül a lábfejem olyan lenne, mint Victoria Beckham-é... olyat meg ugyan ki akarna???!!!

Nem ortopéd cipő vásárlására akarunk mindenkit buzdítani - bár tény, hogy a hátfájás és még sok más később kialakuló panasz megelőzhető egy jó kialakítással rendelkező cipővel -, de utánajártunk milyen problémái lehetnek a lábunknak, és ennek fényében lehet majd dönteni egy-egy cipő megvásárlása mellett.

A láb

A láb felépítése elég bonyolult, így nem csoda, hogy sok baj van vele. A lábfejet huszonhat csont alkotja, ezenkívül izmok, inak és erek. Ha utána olvasunk a szakirodalomban, megtudhatjuk, hogy az evolúciós fejlődés során a lábunk sínylette meg a legjobban a kétlábra állást. A láb panaszai ezen változások mellett főleg a gyerekkori rossz cipőviselési szokásoknak, a túlsúlynak és a mozgás hiányának tudhatók be, így lehetséges, hogy felnőve lábfejünk már egy kicsit  sem is emlékeztet egy egészséges lábra.

A lábbal kapcsolatos megbetegedések népbetegségnek tekinthetők, hiszen a lakosság hatalmas százalékát érintik. Az igen jelentős megbetegedési arányt részben az okozza, hogy míg a rendszerváltás előtt kötelező volt a gyermekek szűrővizsgálata, ezt valahogy a kilencvenes években elfelejtették, és csak öt-hat éve hozták vissza újra a gyakorlatba. A születéstől kezdve a védőnők feladata a gyermekek vizsgálata, és ha szükséges, ők küldik el szakrendelésre is a kicsiket. A felnőtteknél már nehezebb a helyzet, sajnos sok körzeti orvos nincs tisztában azzal, hogy talán betegének hátfájását esetleg lúdtalp okozza, így nem is küldi el ortopédiai szakrendelésre. Persze nem szabad mindent a szakemberekre, és az orvosi ellátás hiányosságaira fogni, hiszen a megváltozott életforma is nagyban hozzájárul a lábbal kapcsolatos betegségek kialakulásához. A kemény talajon, cipőben történő sétálás senkinek nem tesz jót, míg gyerekkorunkban megtehettük, hogy nyaranta mezítláb rohangáljunk három hónapon keresztül, addig felnőve egyre kevesebb lehetőségünk van a cipő nélküli sétákra. Nem csoda tehát, ha számos orvos és tudós foglalkozik a lábbal és a járással. Például a járás jól elkülöníthető szakaszokra osztható, az első az érintkezés szakasza - ekkor ér a sarok külső éle a talajhoz -, majd jön a középső szakasz, amely előkészíti a harmadik, elrugaszkodási szakaszt, ebből érkezünk az átlendülési szakaszba, amely két részre osztható: a korai és a késői átlendülési szakaszra. Még valakinek arra is volt ideje, hogy megmérje, hogy egy átlagos járási ciklus hatvankét százalékát teszi ki a talajjal érintkező szakasz és harmincnyolc százalékát az átlendülési szakasz.

Lúdtalp - keresztboltozat süllyedés

Ez az egyik legismertebb problémája a lábfejnek, ami a laikus személő számára legkönnyebben úgy állapítható meg, hogy milyen a vizes lába által hagyott forma egy síkfelületen, megvan-e a középső szép ív, vagy nincs.

Mint már a bevezetőben is említettem, a lábnak még nem volt ideje alkalmazkodni a két lábon való járáshoz, és ennek egyik okozata a lúdtalp. Lényege, hogy a boltozat nem bírja a terhelést, ezért lesüllyed. Aki lúdtalpas, annak a belbokája kifelé áll, járása nem olyan kecses. Ez a fajta elváltozás az élet több szakaszában is kialakulhat, előfordul, hogy gyerekkorban a járni tanulás időszakában jelenik meg, aztán a kiskamasz és a kamaszkorban is előjöhet a gyors növekedés hatására. Fontos, hogy a kisgyerekeknél ne tévesszük össze a kis aranyos párnácskákat a lúdtalppal, amelyek esetleg ideiglenesen kitöltik a láb boltozatát.

Persze a lúdtalp is megelőzhető: kisgyerekeknél a szülőnek kell odafigyelni, később pedig kerülni kell a szandálok, a puha talpú és sarok nélküli cipőket, helyettük inkább a kemény bőrtalppal és akár magas szárral készült lábbeliket részesítsük előnyben. Ha pedig már kialakult a lúdtalp, használjunk boltozatos lúdtalpbetétet, amely megtámasztja, és így mentesíti a lábat a terhelés egy részétől. Mindeközben pedig figyeljünk a helyes járásra, végezzünk rendszeresen lábtornát, mászkáljunk mezítláb egyenetlen felületen!.

Boltozatos láb

Akinek boltozatos a lába, az pont az ellenkező problémával néz szembe, mint a lúdtalpas, hiszen a talp nagyrészt nem érinti a talajt ott, ahol pedig kellene. A boltozatos láb problémája, hogy a súly nagy része a sarokra tevődik, nem oszlik el. Bütykösödéshez és kalapácsujj kialakulásához vezethet.

Harántboltozat süllyedés

A harántboltozat süllyedés az egyik leggyakoribb panasz, és főleg a nők körében fordul elő. A harántboltozat süllyedés során a boltozatot tartó szalagok meggyengülnek, megnyúlnak, ennek következtében jelentős terhelésnek lesznek kitéve az eddig terhelésmentes lábközépcsontfejek. A megnövekedett terhelés hatására ezeknek a csontoknak a csonthártyája folyamatos irritációnak lesz kitéve, tyúkszem alakulhat ki, a lábujjak zsibbadnak az idegekre gyakorolt nyomás miatt, és az is előfordulhat, hogy az illető járásképtelenné válik. Gyakori következménye lehet a kalapácsujj és a bütyök kialakulás is. Jó hír, hogy a harántboltozat süllyedés talpbetéttel orvosolható, amennyiben a korai szakaszban történik a betegség felismerése.

Sarokfájás

A sarokfájás okozója nem más, mint a boltozatsüllyedés, amely az Achilles ín szinte mindig feszített állapotát okozza. Nem ritka az ilyen esetekben, hogy a sarkon csontkinövés alakul ki az ín tapadási felületénél. A talpbetét segíthet ebben az esetben is, hiszen megemelve a lábat csökkentheti az ín feszülését.

Tyúkszem

A tyúkszem alatt a talp bőrének megvastagodását értjük, amely érintése éles fájdalommal jár. Ez a tulajdonképpeni bőrkeményedés a láb olyan részein alakul ki, ahol túlterhelésnek van kitéve a láb, például harántboltozat süllyedésnél, ahol megváltozik a talp terheltsége. A bőr megvastagodása egy természetes reakció, ezzel próbál a szervezet védekezni a túlzott igénybevétel ellen, a probléma csak az, hogy a jelenség általában a bőr alatt is folytatódik, ahol nyomja az idegvégződéseket, és ez okozza az éles fájdalmat. A tyúkszem könnyen megelőzhető, ha megfelelő cipőt viselünk, amely statikai stabilitást biztosít a lábnak. A kialakult tyúkszemet el kell távolítani, és egyedi talpbetéttel visszaállítva a láb stabilitását megelőzhetjük az újbóli kialakulsát.

Kalapácsujj

Már a harántboltozat süllyedésnél említettük, hogy kalapácsujjat okozhat. A kalapácsujj lényege, hogy a második lábujj alapperce felfelé, a középperce pedig lefelé fordul, így kiállnak a többi lábujj síkjából. A kalapácsujj tyúkszemet okozhat, így fontos a kezelése. A gyerekeknél szokás, hogy ragtapasszal a többi lábujjhoz rögzítik a deformálódott ujjat, de felnőtt korban már műtéthez kell folyamodni, így a talpbetétes megelőzés ebben az esetben is fontos.

Megoldások

Szerencsére manapság már a modern technika ebben is a segítségünkre van, és az orvostudomány számos high-tech berendezést használ ezen a téren is. A legelterjedtebb vizsgálat a láb számítógépes ellenőrzése, aminek lényege, hogy egy üveglapra állva a túloldalon felvételt készítenek, amelyen jól láthatóak a láb nyomásviszonyai. A szakemberek nagyon jól tudják, hogy milyen elváltozáshoz, problémához milyen kép tartozik, és ennek megfelelően könnyebben állítják fel a diagnózist. A számítógépes talpvizsgálat azért is jó, mert segítségével könnyebben elkészítik az adott láb korrekciójához szükséges talpbetétet.

A legjobb talán, ha nem jutunk el a számítógépes vizsgálatig és a kezelésig, de ha fáj, ha gyanakszunk, hogy valami nincs rendben, akkor forduljunk szakemberhez. Ne szaladgáljunk tűsarkúban, de vietnámi papucsban sem az év összes napján, mert egyik sem egészséges!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások