Közösség

Hogy mikre gerjedünk!

3263

A bizarr fétisek sorában újabb különleges szexuális szokásokra leltünk: a hányás, az orrbefogás, a vakság állapotának imitálása, a különféle mellformák, vagy a bűnelkövetők iránti rajongás is gerjedelmet válthat ki.

Orrolás

Nem minden fétis illethető szakszóval, az orrbefogós mókára legalábbis nem találtunk hivatalos megnevezést. Elgondolkodtató, hogy a sokszor Japánból érkező, sokszor érthetetlen fétisek hogyan is alakulnak ki valójában. Kényszert éreznek vajon, hogy időről időre sokkolják a világot, valós szexuális igényeket mutatnak be, vagy egyszerűen palira veszik a többi népet, és önmaguk szórakoztatására kreálják az újabb és újabb szexjátékokat?

Akárhogy is, idővel minden egyes új ötlet begyűrűzik a köztudatba, ilyen az említett orrbefogós fétis, s minden egyéb, az orral kapcsolatos kínzó játék. Az alapfelállás meglehetősen egyszerű, nők orrcimpáit fogják össze, zárják el vagy ők maguk vagy férfiak, esetleg valamilyen tárgy segítségével teszik ezt. Az elzárt orrlyukú személyekre ezt követően lehet izgulni, de akár víz alá is nyomhatjuk őket. Természetesen a képregények világa is reagált erre, ahol a fantázia többet is megenged, orrlyukakból kinövő növények, oda benyúló szörnycsápok jelennek meg, de fotósorozatokban orrpeckeket és taknyos orrokat is láthatunk, ha akarunk.

Hányás

Bár a hányás az, amitől a legtöbben undorodnak, ha emberi melléktermékekről esik szó, természetesen élnek köztünk olyanok, akik pont erre gerjednek. Az emetofília megnyilvánulhat saját hányásunk iránti rajongásban, de az is lehet, hogy másokat szeretünk hányás közben szemlélni, de ha azt szeretjük, egyenesen ránk is hánynak, jó ha tudjuk, hogy az úgynevezett római zuhanyt élvezzük épp. (Utalva a római ünnepeken gyakori ürítésekre.)

Emetofilek számára az olyan szavak is izgatóan hangzanak, mint görcs, öklendezés, ejakuláció, megkönnyebbülés. Egyes teóriák szerint az emetofilek számára a hányás - legalábbis kezdetben - ugyanolyan furcsán visszataszító élmény lehetett, mint bárki másnak, de valamilyen ok miatt az idők során mégis a megkönnyebbülés és a hányás okozta furcsa lelkiállapot, ami könnyekkel, s egyfajta furcsa emócióval társul, győzedelmeskedett a hányadék undorítósága felett. Idővel aztán a szexuális izgalom és kielégülés szolgálatába állt esetükben a különleges érzés iránti furcsa rajongás.

Fantázia szintjén gyakran jelenik meg a szeretett ember hányadékában való elmerülés, az azzal való beboríttatás, vagy egyenesen a központba, a partner gyomrába képzelik el magukat. Érdekes módon megesik, hogy hányásfóbiával társul a hányásszeretet, azaz minél többet fantáziál valaki ilyesmiről, annál jobban fél attól, hogy elhányja magát.

Pedálozás

Aktuális kedvencünk a férfiak autófétise mellett megtalálható pedálfétis, avagy pedálpumpálós fétis. Hogy szexuálisan mennyire motiválja őket mindez, kérdéses, az autók egészénél a helyzet egyértelműbbnek tűnik. Mindazonáltal a pedalpornnak is nevezett oldalak nem mást gyűjtenek, mint férfi lábakat, amint azok a kuplungot pumpálják. A fotósorozatok vagy mozgóképek különböző cipőbe bújtatott, zoknis vagy meztelen lábak bizonyos autótípusok pedáljait szeretik éppen. Tökéletes ötvözete mindez a lábfetisizmusnak és az autófétisnek, ám eleddig hasonló sorozatokat női lábakkal nem találtunk.

Vakok, sötétség

Amaurófíliaként ismerjük a teljes sötétség iránti vonzódást, azaz az olyan körülmények közötti szexuális aktust, ahol a partner teljességgel láthatatlan. Ismert az amaurófília olyan típusa is, melyben vak vagy vakká tett emberekkel való szeretkezésben leli örömét valaki. A dokumentált történetek szerint nem egyszer a sötétség mellé nem túl vonzó partnert választ a fetisiszta, s az is megesik, hogy a Braille-írást is elsajátítja valaki, annak érdekében, hogy az aktus alatt ennek használatával fokozza saját izgalmát.

Bár a tényleges fétis meglehetősen ritka, a szexuális játékokban ennek bizonyos elemei gyakran megfigyelhetőek, mint amilyen a szemek bekötözése sállal vagy egyéb sötét anyaggal, a vakká tett partnert különböző módon való izgatása, de a teljes sötétségben való szex is sokak számára ismerős, és nemcsak a szégyenlősség az, ami ezt kívánhatja meg.

Csikizz!

Talán az egyetlen fetisizmusnak tekinthető játék, amiben már mindenkinek része volt, az a csiklandozás. Különböző testtájak kézzel, nyelvvel vagy valamilyen tárggyal való ingerlése, hogy az nevetést váltson ki, állítólag a felnőttek körülbelül nyolcvan százalékának állandó élménye. Társulhat kikötözéssel, hogy a csikizett ne tudjon szabadulni, és a végletekig "kínozhatóvá" váljék ily módon.

Kínzásképp egyébként már az ókori Rómában is bevetették a csikizést, mikor a kínzott lábfejét sós vízbe mártották, majd kecskékkel nyalatták le az oldatot. Gyermekközösségekben népszerű játék, általában beleegyezést csikarnak ki csiklandozással, miközben többen is lefogják a kiszemelt áldozatot. Erotikus céllal történő csikizés előjáték vagy szex közben a szexuális fetisizmus körébe tartozik, persze különböző fokozatokat kell megkülönböztetni, a kedveskedő, simogatásba hajló csikizéstől a kikötözéses, bilincselős fajtáig széles a paletta. De nem csupán az áldozati szerepet tekintik fetisizmusnak, maga a csikiző személy is fetisisztának minősül, és vannak, akiket az izgat, ha mások csiklandozós játékait figyelik, a házi (erotikus) videók között több tucat hasonló található.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások