Közösség

Tolószékkel élni

3160

Képzeljük el, milyen lenne, ha most baleseteznénk és tolószékbe kényszerülnénk. A lakásunkat biztos, hogy nem tudnánk megközelíteni, át kellene költözni egy másikba, ahol feltehetően nem lesznek annyira szélesek az ajtók, hogy elférjünk a segédeszközzel, sőt, minden légtérben küszöb feküdne, ergo egyedül képtelenek lennénk a legalapvetőbb emberi dolgokra, mint a pisilés, evés és ivás a saját otthonunkban. És akkor még ebben a szituációban alapnak tartjuk, hogy azonnal tolókocsit kapunk, ahogy megtörtént a baj...

Jár, nem jár?

Kerekesszéket közgyógy támogatással kaphatunk, ennek feltétele, hogy megszerezzük a közgyógyigazolványt. Közgyóggyal csakis az alapmodellt igényelhetjük, és az ár 25%-át nekünk kell állnunk. Mindez a legrosszabb esetben következik be, azaz ha nincs élet-, vagy balesetbiztosításunk és nem üzemi baleset miatt kényszerültünk tolókocsiba. Ahhoz, hogy megkapjuk az eszközt, alapvetően pénz szükséges, ezen felül pedig számtalan papírt is be kell nyújtanunk az illetékes hivatalnak, mert akkor járunk jól, ha az úgynevezett egyedi méltányossági engedélyt nyújtjuk be, ezt azonban ki kell töltetnünk az orvossal. A tolókocsin túl gondolkodnunk kell a plusz felszereltségen, ami lehet a fék, vagy a nadrágvédő is akár. A méltányossági engedélyben ki kell fejtenünk azt is, miben könnyítené meg az életünket és hogyan változtatna az életminőségünkön a kerekesszék, ez főleg a mozgásra, az emelésre és a tanulásra vonatkozik. A legfontosabb, hogy a kérelemhez árajánlatot is mellékelni kell, így ezt valamelyik kerekesszék forgalmazótól kérnünk kell, hogy csatolhassuk az engedélyhez. Ha minden jól megy, akkor megkapjuk a segédeszközt öt évre, és csakis egy darabot. Öt év alatt a tolószék támlája annyira kinyúlik, hogy könyvekkel és mindenféle párnákkal kell kitámasztani ahhoz, hogy lehessen valamennyire ülni benne, kopik a kereke, a fék megrongálódik, hiszen ezt többször kell használni mint a bugyit, mert minden nap ugyanabba a tolószékbe ülünk be.

A lakás átalakítása

Megkaptuk a tolószéket, és jöhet az élet. Érdemes bejelentkezni a MEOSZ-ba azaz a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségébe, mert így jó eséllyel könnyebben találunk munkát, és lesz aki felvilágosítson minket arról, milyen lehetőségeink vannak az állami támogatások terén. Ilyen a lakás átalakítása is, ami így elsőre jól hangzik, utánanézve azonban elképedünk, mert otthonunk akadálymentesítésére maximum 250.000 Ft igényelhető, és ez is csak az új lakásra. Már meglévő lakás átalakítására maximum 150.000 Ft-ot kaphatunk. Ha végignézzük, mi mindent kell megváltoztatni lakásunkon ahhoz, hogy kerekesszékkel is élhető legyen, akkor ledöbbenünk az összegeket látva. Egyrészt szélesíteni kell az ajtókat, legalábbis a bejárati ajtót, a hálószoba ajtaját, a mosdót, és konyhaajtókat biztosan, másrészt a konyhában a szekrényeket és a pultot lejjebb kell engedni, hogy kerekesszékből legalább egy teát el tudjunk készíteni, harmadrészt a fürdőszobát és az illemhelyet is át kell alakítani. Mindez nem jön ki még 250.000 Ft-ból sem, tehát minden megtakarított pénzhez hozzá kell nyúlni, legyen az új lakás vagy már meglévő, hiszen mindenképp át kell alakítani. Ha szerencsénk van, és két-három éves új építésű ingatlant veszünk, akkor már számolhatunk azzal, hogy tolókocsival átalakítás nélkül is fogunk tudni abban élni, mert egy új jogi szabályozás már az akadálymentesítést is figyelembe veszi az építkezés során. (A küszöb legfeljebb 20 mm magas lehet, az ajtónak pedig legalább 90 centi szélesnek kell lennie.)

Az élet

Ha globálisan nézzük, a lakás a kisebbik gond, hiszen ahhoz, hogy például az akadálymentesítéshez szükséges támogatást megkapjuk, bankba is kell mennünk. És innentől kezdődik a nagybetűs szívás, hiszen alacsony padlós busz óránként jár (Budapesten legalábbis), még a Pethő Intézetbe is. A metróba elég nehézkes lejutni kerekesszékkel, a járdán lehet valamennyire közlekedni, ha épp nem parkolnak rajta autók, de sok kilométert megtenni nem egy álom. Ha tudunk vezetni, az jó, és mehetünk autóval, ám feltehetően nem tudunk majd parkolni, hiszen azt rendszerint nálunk rászorulóbb luxusautósok foglalják el. Szóval bármit szeretnénk elintézni, életünk legnagyobb kihívása lesz, és akkor nem hegyre szeretnénk kirándulni, csak orvoshoz és bankba mennénk. Összehasonlításképpen itt megjegyeznénk, hogy Amerikában, a Grand Canyonban mozgássérültek részére is alakítottak ki turistautat. A Grand Canyonban, ráadásul egy olyan nép, ami európai szemmel nem toleráns és nem okos. 

Éves vizsgálat

Éljük hát a hétköznapi életünket, és gondoskodnunk kell arról is, hogy leszázalékoljanak. Ebben a MEOSZ biztosan tud segíteni, hiszen a leszázalékolás folyamata nem egyszerű, és mindenféle szabályt be kell tartani. Ha minden megvan, akkor a leszázalékolás során megállapítják, hány százalékban nem tudjuk ellátni munkánkat. Ez a szám korántsem fedi a valóságot, hiszen aki önellátó, hiába nincsen lába, akkor is minden esélye megvan arra, hogy csak 65%-osan százalékolják le. Évente megvizsgálják, hogyan áll a helyzetünk, azaz ellenőrzik azt is, kinőtt-e a lábunk a baleset óta, hiszen ezek a vizsgálatok mindenkire vonatkoznak. 

Társadalom

Részleteit tekintve borzasztó, min kell átmennie annak, aki kerekesszékbe kényszerül, ráadásul meg kell küzdenie a saját lelki harcaival és a társadalmunkkal is. Ami hagy némi kívánnivalót maga után, hiszen a mozgássérültek valóban a társadalom peremére szorulnak, fogalmunk sincs, hogyan bánjunk velük, mit tegyünk, segítsünk-e vagy sem. Legtöbbször nem vesszük figyelembe a létezésüket, sőt, ha megpróbálnak segítséget kérni, akkor elfordulunk, és úgy teszünk, mintha nem hallottuk volna, amit mondanak. A megoldás egyszerű lehetne, elég lenne pusztán általános iskolában olyan meséket is tanítani, amiben mozgássértültek is vannak, nem csak a kis Bice-bóca a Kincskereső Kisködmönből. Valahogy hiányzik társadalmunkból a természetesség és az empátia.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások