Közösség

Így várjuk a tavaszt

3116

Február a farsang ideje, meglepődtem, hogy idén inkább a január, ugyanis már február 8-án vége lesz a mulatságos szezonnak, ami során jóval kevesebbet táncoltam, mint mondjuk nyomtam az ágyat, fáradtan, lázasan. Na, mindegy, azért farsang az van. Idén annyira korán véget ér a farsang, hogy még a legfélelmetesebb farsangi buli, a busójárás is ezt követően, február 19-24. között lesz. Pécsi lányként elég sok busójárást láttam a közel ezer éves városban, Mohácson. Kislányként sírva menekültem a busók elől. Félelmetes maszkokban, kereplőkkel ijesztgettek. 

Régen

A farsangi szokások gyökereit az ókorig nyúlnak vissza, gyökerei vannak Egyiptomban, Görögországban és Olaszországban is. A nagyon várt megújulást ünneplik ilyenkor, a keresztény szokások elűzték a pogány hagyományokat, és Mária megtisztulását ünnepelték a farsanggal. Ez az időszak régebben tipikus házasodó időszak volt, az evangéliumi kánai menyegzőre utal, amikor Jézus a vizet borrá változtatta. A farsang a tél és a tavasz harcának megjelenítése, a tél búcsúztatása és a tavasz várásának ünnepe. A farsang a fékeveszett hedonizmus időszaka, esznek, isznak, táncol az emberek, vidáman temetik a telet. A legtöbb népszokást a farsangi időszak végén, farsangvasárnap, farsanghétfőn és húshagyókedden tartják. A farsang utolsó napját jelölő húshagyókedd elnevezés a hús elhagyását, a böjt kezdetét jelzi. Másnap a hamvazószerda a hosszú böjt kezdetét jelzi. A sok étellel a gazdag termést idézték meg, a maskarával, álarcokkal pedig elijesztették a rontó szellemeket.

Ma

A busójárás, ami a világon egyedül a Duna parti városban, Mohácson élő hagyomány, a török elijesztéséhez is kötnek, a tél elűzésén kívül. A busójárás eredetéről, modern kori változatáról, a 2009-es programról a hagyomány hivatalos oldalán olvashatunk többet. A legelterjedtebb magyarázat szerint a farsangolásnak a téltemetés, a télűzés volt a célja. Az emberek ilyenkor azért bújnak ijesztő ruhákba, mert azt várják, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad. Az ünneplés végén nyilvánosan elégetik a tél halálát szimbolizáló szalmabábut is.

A jelmezbe öltözött emberek ezen kívül "bao-bao" kiáltással és kürtszóval, kolompokkal járják végig a házakat, udvarokat és az állatokat, majd hamut szórnak szét a portákon. Ettől a szertartástól azt remélik, hogy a gazdák portáit a jövőben elkerülik a gonosz, ártó szellemek. A busójárás további szokása, hogy a jelmezesek az utcán járva meghuzigálják az arra járó nők haját, hogy az minél hosszabbra nőjön. Az ünnepség fénypontja az, hogy a főtéren a férfiak viaskodni kezdenek egymás között, ami régen a férfivá avatás jelképe volt. A másik elterjedt magyarázat, monda szerint a régi mohácsiak is a szigeten gyűltek össze a török hódoltság alatt. A mohácsi csatát követően a török egyre nagyobb területen telepedett le. Egy idő múlva már a gyermekeket is elrabolták. A fiúkból janicsárokat, a lányokból háremhölgyeket neveltek. Egyre többen kényszerültek búvóhelyet keresni a Mohácsi-sziget mocsaras, nádas vidékén. A török még nappal is félt erre a területre bemerészkedni. A menekültek egyre bátrabban kezdtek viselkedni. Már nappal is mutatkoztak, esténként tüzet rakva beszélgettek. Ahogy haladt az idő, egyszer csak az esti, tűz melletti beszélgetés alkalmával megjelent egy igen öreg sokac ember. Így szólott hozzájuk: "Ne keseredjetek el! Mindnyájatok élete meg fog változni. Vissza fogtok térni házaitokba, szeretteitekhez. Ti fogjátok kiűzni a kontyosokat! Jelet fogok küldeni számotokra, mikor elérkezett az idő. Készüljetek fel a harcra: készítsetek különféle fegyvereket fából, faragjatok magatoknak fűzfából rémisztő álarcokat, álljatok harcra készen mindenkor! A jel egy viharos éjszakán érkezik majd mindannyitoknak: aranyos ruhába öltözött vitéz képében, rémisztő álorcában." Ezzel ahogy jött, úgy el is tűnt a vénséges vén apóka. Az emberek nem győztek csodálkozni, mi is történt. Másnap nekifogtak a készülődésnek. Fegyvereket, álarcot, öltözéket készítettek, és vártak. Vártak évek hosszú során keresztül. Már rég a sziget fáinak tövében pihentek azok, akik még látták a tűz mellett az aggastyánt, amikor egy rettenetes vihar alkalmával, úgy éjfél felé ott termett az aranyos ruhás, délceg lovas. Némán intett: utánam! Erre mindenki felkerekedett. A törökök a vihar alatt behúzódtak a mohácsi házakba. Már mindenki nyugodtan pihent, mikor éktelen ropogásra, zajra riadtak. Ahogy kitekintettek az ablakon, ördögi pofájú szörnyeket pillantottak meg. Fejvesztve menekültek el Mohácsról az oszmánok. A sziget felől ma is ugyanúgy csónakokon érkeznek a rémisztő mohácsi ördögök, mint - a monda szerint - egykoron.

Egyél!

Hagyományos farsangi étel a szalagos fánk. Persze nincs szalag a fánk körül, csak amikor kisütik, az oldalán marad egy világos csík, ez a szalag. A fánk osztrák eredetű, Krapfen pékné a sütemény feltalálója. Miután a pék meghalt, az asszonyság nem bírta a rengeteg munkát a pékségben, és egy alkalommal, amikor már borzasztó türelmetlenek voltak a vevők, az özvegy oda akart vágni egy darab tésztát, az beleesett a forró olajba és í]y lett a gyönyörű, fincsi aranybarna fánk. Azóta is Krapfen a fánk neve. Bár fánkot sütni kicsit macerás, én azért arra buzdítalak benneteket, hogy süssetek fánkot. Kikapcsoló! Kelleni fog fél kiló liszt, három deka élesztő, három deci tej, egy kis kanál cukor, két tojássárgája, öt dekagramm vaj, csipet só, olaj. Langyosítsd fel a tejet tedd bele a kiskanál cukrot, morzsold bele az élesztőt, takard le, had keljen meg. Langyos helyre van szüksége, ehhez a folyamathoz ezért, a sütőt ötven Celsius fokra be szoktam melegíteni és ott futtatom meg, simán be kell tenni tíz-tizenöt percre. Amíg az élesztő éledezik, a lisztbe morzsold bele a vajat, ne maradjanak nagy csomók, majd a közepébe egy kis mélyedést csinálok, abba öntöm a megkelt élesztőt, tejestől, beleverem a tojássárgáját, a sót. Össze kell keverni, majd egy fakanállal kell keverni, jó gyorsan, szinte beleverni a fakanalat, addig amíg hólyagok nem lesznek a fánkon. Amennyiben ez megvan ,akkor már tuti lefáradtál, úgyhogy takard le egy tiszta ruhával az edényt, amiben a hólyagos, sima tészta van és tedd langyos helyre. Akár a sütőbe is teheted, ami még langyos. Egy órát hagyd kelni, addig nézzél tévét! Ne lepődj meg, ha mindent jól csináltál, mire letelik az óra legalább kétszer, de inkább háromszor akkora lesz a tésztád, mint eredetileg. Vedd ki az edényből, lazán gyurmázd át, majd nyújtsd ki másfél centisre, üvegpohárral szaggasd ki - mindig lisztezd a poharat, mert ragadni fog -, a közepébe nyomd bele az ujjadat, de csak kicsit, hogy legyen egy mélyedés. Nagyon forró olajba kell beletenni a tésztákat, először azt tedd bele, amit legelőször szaggattál, és a teteje legyen alul. Szóval, az a fele a tésztának, ami nem lefelé, a deszka felé volt, ez azért fontos, mert az alja még tud kelni a forró olajban, amíg a másik fel sül. Hamar megég, úgyhogy figyelj! Miután megsül fahéjas porcukorral lehet megszórni, vagy sima porcukorral. mondjuk én nem szoktam. Lekvárral és tejföllel szoktam enni, a pasimnak csokimázat is csinálok rá. Szeretem.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások