Közösség

Kolbászból a kerítés is

3049

Amióta rendszerváltás volt, azóta tudjuk, külföldön kolbászból van a kerítés. Bébiszetterek, konyhások, más szakmunkások számára arany élet várható Angliában, Amerikában, Izraelben, mindenhol. Mindenki tud legalább öt olyan embert, aki külföldön próbált szerencsét, és amikor hazajött lakást vett, autót vett, vagy épp a gyerekeit segítette, és ő maga soha többet nem szándékozott hazánkban maradni. A sikersztorik mögött túlzások, kőkemény harcok, tanulás és lélekőrlés áll, bizony nem egyszerű azoknak, akik ezt az utat szeretnék járni. 

Sokan megyünk, vagy kevesen?

A szakmunkások külföldön aranyat érnek, hullámokban keresnek autóbuszsofőröket, gépipari munkásokat, kertészeket, mikor éppen kikre van szükség. Emiatt azt hinnénk, hogy hazánkból sokan választják a külföldi munkalehetőséget, mert annyi mindenkitől ezt halljuk. A statisztikák azonban mást mondanak, bár pontos adat erre nincs a Nemzeti Szakképzési Intézetnél, hiszen a lakosság ez irányú felmérése hatalmas munkával járna, és sokszor inkább szemet huny efelett az állam. Így a nemzetközi statisztikákat nézik, amik szerint hazánkból még mindig kevésbé mozdulnak ki az emberek, mint más országokból, ráadásul a belföldi mobilitás is jóval gyengébb, mint máshol. A fiatalok sem szívesen változtatják meg lakóvárosukat egy jól hangzó lehetőség reményében. Míg Európában a lakosság három és öt százaléka gondolkozik azon, hogy munkahelyét külföldön választja meg, hazánkban e szám messze elmarad az európai átlagtól - legalábbis ami a statisztikákat illeti, hiszen ez a legális munkavállalást jelenti, nem pedig a feketézést. A statisztikák azt is kimutatták, hogy két-három év után a fiatalok nagy része hazatér, és mind az anyagiakat, mind a szakmai és nyelvi tapasztalataikat itthon próbálják meg kamatoztatni.

Szükséges képességek

Ahhoz, hogy külföldön vállaljunk munkát, elengedhetetlen az adott nyelv ismerete. Egyik olvasónk Spanyolországban folytatta karrierjét egy hazai multinacionális cég ottani kirendeltségén, és elmondása szerint a nyelvek, amiket itthon az önéletrajzba írunk, és amikkel kitűnünk pályázó társaink közül, ott szinte semmit sem érnek, hiszen alapvető szükségletnek minősülnek. " Belgiumban például hiába beszélek angolul és franciául, ezzel nem vagyok jobb semmivel senkinél, ugyanis itt mindenki beszél ezeken a nyelveken plusz még hollandul is." Érdemes tehát máshogy gondolkodni, mint itthon, sőt az is elképzelhető, hogy az itthoni nyelvtudással semmire sem megyünk, hiszen olyan országot választunk, ahol nem beszélik az angolt. Ilyen Franciaország és Spanyolország is. Ha pedig szakmunkát vállalunk, minden erőnkre és összeszedett idegzetünkre szükségünk lesz, hiszen előfordulhat, itthon már elért egzisztenciánk, elismert papírunk van, például jogi diploma, ami külföldön senkit sem érdekel, és kénytelenek vagyunk szendvicsbárban dolgozni. A bizonyítványok egységes elismerése az Európai Unión belül folyamatban van, és még jó pár év, mire idáig jutunk. Ezek ismerete mellett nekieshetünk az álláskeresésnek, ismerősökön, interneten vagy közvetítő irodán keresztül, és jöhetnek a gyakorlati dolgok.

Gyakorlati kérdések

Ha közvetítő irodán keresztül vállalunk munkát, akkor könnyebb a helyzetünk, hiszen ők felvételiztetnek itthon, ráadásul minden papírt intéznek, ránk csak a vízum igénylése marad. Ez mind pénzbe kerül, tehát ingyen nem adnak semmit. Ha már kiválasztottuk az országot és a várost, a lakással, az adózással és a betegellátással mindenképpen képbe kell kerülnünk. Jó, ha körbekérdezünk ismerős körben, hogy milyen tapasztalatokat szereztek mások, esetleg van-e valakinek ismerőse, aki ott él, és mindent meg lehet tőle tudni. Hasznos, ha a legrosszabbakra is felkészülünk, mint esetleges baleset, gyógyszerek pótlása (komolyabb betegségeknél, mint a cukorbetegség), és megtudakoljuk, mi történik velünk, ha például eltörik a lábunk. A betegbiztosítás már az a kifejezés, amiről nem akarunk hallani, és sajnos ilyen az adózás is, amivel pedig szintén ajánlott tisztában lenni.

Ott adózunk vagy itthon?

Az adózás nálunk nagyon szigorú és sok pénzbe kerül, így máshol általában kevesebbet vonnak le a bérből. A külföldi munkák utáni adózás a mi fejünkben értelemszerűen úgy történik, hogy ott vonják le az adót, ahol dolgozunk, és ezzel nekünk a továbbiakban semmi dolgunk. A valóság sajnos ennél keményebb, a törvényekben kutakodva ráébredhetünk, hogy létezik egy úgynevezett országok közti kettős adózásról szóló egyezmény, így ha mákunk van és olyan országban dolgozunk, amivel Magyarországnak van megállapodása, akkor nem kell itthon is adóznunk. Ha nincs, akkor bizony az éves személyi jövedelem adóbevallásnál a külföldi munka után is adózhatunk, amit természetesen forintra átszámolnak. A jó hír ebben az, hogy ebből az adóból levonják a külföldön már befizetett adót, csak ami afelett marad, azt kell itthon is befizetni. Mindez akkor történhet meg, ha legálisan dolgozunk külföldön, mert ha feketén, akkor ugye papíron nem csinálunk semmit. Másik olvasónk diákmunkát vállal évente Amerikában egy gyerektáborban, ahol a fizetés zsebpénznek minősül, így a tengerentúlon már levonják a szükséges adókat, és itthon semmilyen más fizetési kötelezettséggel nem kell számolni.

Anyagiak

Az adózás mellett a lakhatás és a rezsi költségeit is bele kell kalkulálnunk a kiadásokba, hiszen a jól hangzó fizetés forintra számolva elveheti az eszünket, ám fontos megtudni, hogy mennyibe kerül az élet. A legjobb az lenne, ha ismerősnél ingyen laknánk, de ez ritka eset, így érdemes a neten tájékozódni a lakásbérlés árairól. Egyik olvasónk szerint "a legkiugróbb talán az, hogy a lakásra nagyon sokat kell költeni, még akkor is, ha több fiatallal együtt bérelsz lakást. A kezdő fizetésem közel felét vitte el a lakbér plusz rezsi kombó, és bátran mondhatom, hogy az átlagnál jobban kerestem, a lakás pedig 55 nm volt egy külvárosi részen. Hangsúlyoznám, hogy minél nagyobb városba mész, annál csúnyábbak a költségek is... A kaja körülbelül olyan áron kapható külföldön is, mint itthon, akad ahol kicsivel drágább, de van, ahol olcsóbb.  A szolgáltatások viszont aránytalanul többe kerülnek: egy esti kiruccanás, egy fodrász vagy egy kozmetikus forintra átszámolva komoly kiadás lehet." Mindent összevetve még így is jobban élhetünk, mint itthon, pláne, hogy sok országban nem havi fizetés van, hanem akár 14 havi fizetés jár egy évben. Ezért is hirdetik az állásokat mindenhol az éves keresettel. Ha olyan munkát vállalunk, ahol a szállás és étkezés már benne van a munkában, például diákmunkát egy táborban vagy hajón szolgáljuk ki fél évig az utasokat, akkor rögtön tiszta bevétellel számolhatunk, és valóban sok pénzt hozhatunk haza. Ha ez a terv. 

A diákoknak nagyon megéri 

Diákként könnyebben elvállaljuk a mosogatói, konyhai kisegítői állásokat, és akár tíz euró felett is kereshetünk  ezekkel óránként. Hasonló állásokhoz közvetítő irodákon keresztül juthatunk, itt az index másolatát kérik a hallgató jogviszony igazolásával és nyelvtudással együtt, majd intézik az összes többi papírmunkát. Akad olyan közvetítő iroda, ahol a vízumot is elintézik. (Amerikába munkavállalkóként mindenkinek kell a vízum, hiába nem vízumköteles már az odalátogatás.) Ha több hónapos nyári munkát vállalunk, akkor pusztán a vízum és a kiutazás költségével kell számolni, és innentől kezdve például Amerikában akár 2700 dollár is lehet keresni a gyerektábori munkával. A baj az, hogy a tábor zárásával fizetik ki az alkalmazottakat, tehát ha a nyár közepén pénzre van szükség, arról nekünk kell gondoskodni.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások