Veszélyben a méhecskék!

Vidéken sok helyen lehet még méhecskéket látni, de nem biztos, hogy ez sokáig így marad. Persze nem akarunk senkit sem rémisztgetni, hogy állandóan csak a világvégéről írunk, de a méhek problémája körülöttünk zajló folyamat. Eddig mi sem figyeltünk fel a világ méhállományát érintő esetleges katasztrófára, de az egyik ismeretterjesztő csatornán látott dokumentumfilm felhívta a figyelmünket!

Az első hírek még 2006 őszén jöttek, ezek szerint Amerikában pusztulásnak indultak a méhek huszonnégy államban. Persze a jelenség nem csak az Egyesült Államokat érinti, hanem Kanadát, Kínát, Tajvant, Brazíliát és természetesen Európát is. Miért veszélyes a méhek rohamos pusztulása? A méhek kipusztulásával nem csak a méz fogyhat el az üzletek polcairól és a kamrákból, de nagyon sok más is. A méznek számtalan melléktermékét használják a gyógyszeriparban és a kozmetikai iparban. Ezeket talán még túlélné az emberiség, de a mezőgazdasági termelés harmincöt százaléka függ a rovarok beporzó tevékenységétől, amelynek oroszlánrészét a méhek végzik. Ők porozzák be a gyümölcsöket termő fákat, a zöldségeket, a fűszernövényeket, az olajnövényeket és a kakaót, kávét is. Igaz, hogy a termelés hatvan százalékát kitevő gabonaféléket nem a rovarok termékenyítik meg, mégis hatalmas katasztrófát okozna a méhek kihalása, drágulnának az élelmiszerek, és a kézi beporzást nem lehetne sokáig folytatni.

Az ismeretterjesztő csatornán látott dokumentumfilmben bemutatták Kína egy olyan területét, amely az ország körtetermelésének jelentős hányadát biztosítja, itt évekkel ezelőtt kipusztult a teljes méh állomány. Mikor az ottani gazdák jelezték a problémát az illetékes szerveknek, akkor azt a választ kapták, hogy végezzék el a beporzást a méhek helyett kézzel, azóta ők végzik, kézzel. Einstein számításai szerint egyébként a méhek kipusztulása után az emberiség maximum négy évig tudna életben maradni. Elég aggasztó időintervallum...

Az amerikai méhpusztulást jelenleg külföldi méhek importálásával orvosolják, de ez hosszú távon valószínűleg nem lesz tartható, ahogy a kézi beporzás sem. A kutatók kétségbeesve próbálják kideríteni, mi okozhatja a méhek elhalálozását. Annyit sikerült megfigyelniük, hogy a kolóniák kihalását az okozza, hogy a dolgozók - azok a méhek, akik a nektárt és a virágport gyűjtik - nem találnak vissza a kaptárhoz, és nem messze a céltól elpusztulva, a földön találják meg őket a méhészek. A kaptárban lakó herék és a királynő táplálék hiányában halálra vannak ítélve, így rövid időn belül az egész kolónia elpusztul. A tájékozódási képességüket elvesztő dolgozókat jelenségét magyarázzák a mobiltelefonok és adók által keltett rádióhullámokkal, a globális felmelegedéssel és a génmódosított növényekkel is.

A kutatók több halott méhet is megvizsgálták, és azt tapasztalták, hogy mindnek van valamilyen vírusfertőzése, amely legyengítette az immunrendszerét. A vírusok megjelenése magyarázható a növényvédő szerekkel is. A dokumentumfilmben felmerült, hogy kitenyésztenek egy sokkal ellenállóbb méhfajt, amelyet nem veszélyeztet ennyi vírus. Persze ez kézenfekvő és viszonylag könnyen kivitelezhető megoldásnak tűnik, de gondoljunk csak az afrikai gyilkos méhekre, bennük a vad, afrikai méhek szorgosságát akarták összehozni egy dél-amerikai méhfajta szelídségével, de szelíd-dolgos méhek helyett vadakat kaptak, amelyek gyakran támadnak emberekre (reméljük a tudósok nem állnak neki kísérletezgetni megint).