Mi ez?

Mi ez? Hurrikán

2910

Persze mondhatjátok, hogy mindenki ismeri a hurrikánokat, azok a nagy forgószelek, amelyeknek rendszerint férfi vagy néhány esetben női nevet adnak (bár erejükhöz valóban sokkal jobban illenek a férfinevek, szerintem). A híradóból ismeritek pusztításuk mértékét, de azt nem biztos, hogy valójában hogyan keletkeznek, hogy honnan a név, és honnan jöttek a keresztnevek, mint Gusztáv vagy Norbert?

Hurrikán fogalma

Ezek a ciklonok főleg Amerika területein jelentkeznek, ezért az elnevezés is a kontinens őslakóihoz kötődik, ugyanis Amerikai őslakói, a rézbőrű indiánok nevezték a "Nagy Szelet" urrikannak, ebből jött tehát a ma használatos hurrikán kifejezés a trópusi ciklonokra. Ne ijedjetek meg, ennek a ciklon kifejezésnek semmi köze a naponta Aigner Szilárd által emlegetett országunkhoz közeledő, vagy éppen elhagyó ciklonoknak vagy anticiklonoknak.

A hurrikánokat sokan nem csak a mérsékelt övi ciklonokkal tévesztik össze, de a tornádókkal is. A hurrikán és a tornádó nem ugyanaz. A tornádó és a hurrikán között a fő különbségek, hogy a tornádó szárazföld felett képződik és élettartama, valamint kiterjedése sem olyan nagy mint a trópusi ciklonoké. A tornádó mérete legfeljebb egy-két kilométer, csak egyetlenegy gomolyfelhőből áll, csapadék is alig hullik belőle, és nem tart tovább egy óránál az egész. A tornádók bár rövidebb életűek, mint a hurrikánok mégis nagyon veszélyesek lehetnek, hiszen keletkezésük nem jelezhető napokkal előre.

Az Isabel hurrikán az Atlanti-óceán felett

A hurrikán pontos definíciója valahogy így hangzik: ciklonális, a bolygónk északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, míg a délin vele megegyező irányba forgó, akár több száz kilométer átmérőjű felhőörvény. Ezeket a ciklonokat azért szokták trópusi ciklonként emlegetni, mert a Ráktérítő és a Baktérítő között jönnek létre. Nagyon tudományosan akkor beszélünk hurrikánról, ha a szélsebesség meghaladja a százhúsz km/órás értéket, és a középponti nyomás megközelíti a kilencszáznyolcvan hPa-t (csak viszonyításnak, a légköri nyomás átlagosan száz kPa a Földön).

Amerikában hurrikánként, míg a Csendes-óceánon tájfunként, Ausztráliában pedig willy-willy néven emlegetik. A trópusi ciklonok általában július és november között alakulnak ki (az óceán hőmérséklete csak ebben az időszakban éri el a kialakulásukhoz szükséges hőmérsékletet), 1995-ben ebben az időben egy napon összesen öt darab keletkezett.

A hurrikán kialakulása

A trópusi ciklonok kialakulásához először is hatalmas méretű meleg vízfelületek szükségesek, ezért is keletkeznek az óceánok felett. A ciklon mozgásához szükséges továbbá az úgynevezett Coriolis-erő, amely az Egyenlítőnél nulla, így ott nem keletkeznek, sőt nem is keresztezik azt mozgásukkor. Az óceán felett található meleg levegő elkezd felemelkedni (ugye mindenki emlékszik fizikából arra, hogy a meleg levegő felszáll, hogy a levegő a magas nyomású területek felől az alacsonyabb nyomás felé áramlik, és hogy ez egészen addig folytatódik, amíg ki nem egyenlítődik a helyzet), és ha ez nem az Egyenlítőnél történik, hanem feljebb vagy lejjebb, ahol már van Coriolis-erő, akkor a felfelé áramló meleg levegő forogni kezd. A hurrikánok kialakulásához még az kell, hogy az óceánt a nap minimum tizenhárom méter mélységig több mint huszonhat Celsius fokig felmelegítse, ez július és november között lehetséges. A hurrikán egészen addig csak egy trópusi viharocskának tekinthető, amíg el nem éri az előbb említett kritériumokat, mármint a százhúsz km/h-ás sebesség és a kilencszáznyolcvan hPa középponti nyomást. A trópusi hurrikán az óceán felett a meleg vízgőzben gazdag levegőből szerez utánpótlást, viszont amikor szárazföld felé ér, ez az utánpótlás megszűnik, és a hurrikán legyengül.

A ciklon középpontját a ciklon szemének nevezik, amely körülbelül tíz és negyven kilométer átmérőjű lehet, itt a legkisebb a nyomás, itt alakul ki a lefelé irányuló mozgás, és itt felhők sem találhatóak. A viharzóna az a terület, amely körbeveszi a szemet . A viharzóna egy óriási felhőfal, itt alakulnak ki a heves feláramlások, és ebből hullik a csapadék is.

Osztályozás

Akárcsak a földrengéseket vagy más természeti katasztrófákat, a hurrikánokat is szokás egy skála szerint besorolni, ez pedig a Saffir–Simpson-féle skála. Az első csoportba az olyan hurrikánok kerülnek, ahol a szél sebessége százhúsz-százötven km/óra, a nyomás kilencszáznyolcvan hPa fölött található, és a tengerszint emelkedés egy-másfél méter. Ez a leggyengébb hurrikán, ebben az esetben maximum faágak törnek le, gyenge gyökérzetű fák és közlekedési táblák dőlnek ki, a károk csekélyek, azok is főleg a tengerparti területeken és a kikötőkben keletkeznek. Az ötös osztályzatot a legnagyobb pusztítást okozó hurrikánok kapják, amelyeknél a szél sebessége kétszázötven km/óra fölött van, a nyomás pedig kilencszázhúsz hPa alatt, a tengerszint emelkedés eléri az öt métert. Ezeknek a hurrikánok hatalmas a pusztítást okoznak, és nemcsak a tengerparti területeken, hanem a szárazföld beljebb lévő területein is. Az ötös fokozatú hurrikánoknál épületek semmisülhetnek meg, az órákig tartó esőzés pedig több méteres áradásokat okozhat. A két véglet között természetesen három átmeneti osztályzat is található.

Keresztnevek

A mindenkit leginkább érdeklő téma a hurrikánokkal kapcsolatban a keresztnevek kérdése. Miért adnak férfi és női neveket a trópusi ciklonoknak? Mi miért nem nevezzük el a mi jelenségeinket? Lehetne például Panna az idei meleg rekord, vagy Zsolt a nagy vihar? Valószínű azért, mert nem olyan emlékezetesek és pusztítóak, mint a hurrikánok.

Kezdetben állítólag az észlelés napjára eső katolikus szentek neveit kapták a hurrikánok. A huszadik század elején egy ausztrál meteorológus nevezte el ezeket a természeti jelenségeket nem éppen kedvelt politikusok után. Aztán a második világháborúban a Csendes-óceáni hadszíntéren szolgáló meteorológusok kezdték el feleségük, anyósuk és barátnőjük után női nevekkel emlékezetessé tenni az adott hurrikánokat. A többi trópusi terülten, mint az Atlanti-óceánon és a Karibi-tengeren az ötvenes évektől kezdve egy nehezen érthető szó betűzésekor használatos neveket kezdték el alkalmazni a trópusi ciklonokra vonatkozóan. Amerikában 1973-tól női neveket adtak, de 1979-ben a WMO - Meteorológiai Világszervezet - kérte, hogy férfineveket is kezdjenek el használni a hurrikánok elnevezésére.

Ma különböző, de előre meghatározott névsort használnak a Csendes-, az Indiai-óceánon és Ausztráliában is. A névsort hat évre előre meghatározták, így lehet tudni, hogy ki után ki is következik. A hat évre készített lista minden évre huszonegy nevet tartalmaz, és hatévente ismétlődik. Abban az esetben, ha egy évben egy területen több, mint huszonegy hurrikán keletkezik, akkor a listát a görög ábécé betűivel folytatják, mint az Alfa, a Béta vagy a Gamma. Amennyiben egy hurrikán jelentős pusztítást végez, vagy valami más miatt emlékezetessé válik,  nevét kiveszik a listából, és a következő hat éves ciklusban már nem szerepel.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások