Mi ez?

Mi ez? Hurrikán

2910

Persze mondhatjátok, hogy mindenki ismeri a hurrikánokat, azok a nagy forgószelek, amelyeknek rendszerint férfi vagy néhány esetben női nevet adnak (bár erejükhöz valóban sokkal jobban illenek a férfinevek, szerintem). A híradóból ismeritek pusztításuk mértékét, de azt nem biztos, hogy valójában hogyan keletkeznek, hogy honnan a név, és honnan jöttek a keresztnevek, mint Gusztáv vagy Norbert?

Hurrikán fogalma

Ezek a ciklonok főleg Amerika területein jelentkeznek, ezért az elnevezés is a kontinens őslakóihoz kötődik, ugyanis Amerikai őslakói, a rézbőrű indiánok nevezték a "Nagy Szelet" urrikannak, ebből jött tehát a ma használatos hurrikán kifejezés a trópusi ciklonokra. Ne ijedjetek meg, ennek a ciklon kifejezésnek semmi köze a naponta Aigner Szilárd által emlegetett országunkhoz közeledő, vagy éppen elhagyó ciklonoknak vagy anticiklonoknak.

A hurrikánokat sokan nem csak a mérsékelt övi ciklonokkal tévesztik össze, de a tornádókkal is. A hurrikán és a tornádó nem ugyanaz. A tornádó és a hurrikán között a fő különbségek, hogy a tornádó szárazföld felett képződik és élettartama, valamint kiterjedése sem olyan nagy mint a trópusi ciklonoké. A tornádó mérete legfeljebb egy-két kilométer, csak egyetlenegy gomolyfelhőből áll, csapadék is alig hullik belőle, és nem tart tovább egy óránál az egész. A tornádók bár rövidebb életűek, mint a hurrikánok mégis nagyon veszélyesek lehetnek, hiszen keletkezésük nem jelezhető napokkal előre.

Az Isabel hurrikán az Atlanti-óceán felett

A hurrikán pontos definíciója valahogy így hangzik: ciklonális, a bolygónk északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, míg a délin vele megegyező irányba forgó, akár több száz kilométer átmérőjű felhőörvény. Ezeket a ciklonokat azért szokták trópusi ciklonként emlegetni, mert a Ráktérítő és a Baktérítő között jönnek létre. Nagyon tudományosan akkor beszélünk hurrikánról, ha a szélsebesség meghaladja a százhúsz km/órás értéket, és a középponti nyomás megközelíti a kilencszáznyolcvan hPa-t (csak viszonyításnak, a légköri nyomás átlagosan száz kPa a Földön).

Amerikában hurrikánként, míg a Csendes-óceánon tájfunként, Ausztráliában pedig willy-willy néven emlegetik. A trópusi ciklonok általában július és november között alakulnak ki (az óceán hőmérséklete csak ebben az időszakban éri el a kialakulásukhoz szükséges hőmérsékletet), 1995-ben ebben az időben egy napon összesen öt darab keletkezett.

A hurrikán kialakulása

A trópusi ciklonok kialakulásához először is hatalmas méretű meleg vízfelületek szükségesek, ezért is keletkeznek az óceánok felett. A ciklon mozgásához szükséges továbbá az úgynevezett Coriolis-erő, amely az Egyenlítőnél nulla, így ott nem keletkeznek, sőt nem is keresztezik azt mozgásukkor. Az óceán felett található meleg levegő elkezd felemelkedni (ugye mindenki emlékszik fizikából arra, hogy a meleg levegő felszáll, hogy a levegő a magas nyomású területek felől az alacsonyabb nyomás felé áramlik, és hogy ez egészen addig folytatódik, amíg ki nem egyenlítődik a helyzet), és ha ez nem az Egyenlítőnél történik, hanem feljebb vagy lejjebb, ahol már van Coriolis-erő, akkor a felfelé áramló meleg levegő forogni kezd. A hurrikánok kialakulásához még az kell, hogy az óceánt a nap minimum tizenhárom méter mélységig több mint huszonhat Celsius fokig felmelegítse, ez július és november között lehetséges. A hurrikán egészen addig csak egy trópusi viharocskának tekinthető, amíg el nem éri az előbb említett kritériumokat, mármint a százhúsz km/h-ás sebesség és a kilencszáznyolcvan hPa középponti nyomást. A trópusi hurrikán az óceán felett a meleg vízgőzben gazdag levegőből szerez utánpótlást, viszont amikor szárazföld felé ér, ez az utánpótlás megszűnik, és a hurrikán legyengül.

A ciklon középpontját a ciklon szemének nevezik, amely körülbelül tíz és negyven kilométer átmérőjű lehet, itt a legkisebb a nyomás, itt alakul ki a lefelé irányuló mozgás, és itt felhők sem találhatóak. A viharzóna az a terület, amely körbeveszi a szemet . A viharzóna egy óriási felhőfal, itt alakulnak ki a heves feláramlások, és ebből hullik a csapadék is.

Osztályozás

Akárcsak a földrengéseket vagy más természeti katasztrófákat, a hurrikánokat is szokás egy skála szerint besorolni, ez pedig a Saffir–Simpson-féle skála. Az első csoportba az olyan hurrikánok kerülnek, ahol a szél sebessége százhúsz-százötven km/óra, a nyomás kilencszáznyolcvan hPa fölött található, és a tengerszint emelkedés egy-másfél méter. Ez a leggyengébb hurrikán, ebben az esetben maximum faágak törnek le, gyenge gyökérzetű fák és közlekedési táblák dőlnek ki, a károk csekélyek, azok is főleg a tengerparti területeken és a kikötőkben keletkeznek. Az ötös osztályzatot a legnagyobb pusztítást okozó hurrikánok kapják, amelyeknél a szél sebessége kétszázötven km/óra fölött van, a nyomás pedig kilencszázhúsz hPa alatt, a tengerszint emelkedés eléri az öt métert. Ezeknek a hurrikánok hatalmas a pusztítást okoznak, és nemcsak a tengerparti területeken, hanem a szárazföld beljebb lévő területein is. Az ötös fokozatú hurrikánoknál épületek semmisülhetnek meg, az órákig tartó esőzés pedig több méteres áradásokat okozhat. A két véglet között természetesen három átmeneti osztályzat is található.

Keresztnevek

A mindenkit leginkább érdeklő téma a hurrikánokkal kapcsolatban a keresztnevek kérdése. Miért adnak férfi és női neveket a trópusi ciklonoknak? Mi miért nem nevezzük el a mi jelenségeinket? Lehetne például Panna az idei meleg rekord, vagy Zsolt a nagy vihar? Valószínű azért, mert nem olyan emlékezetesek és pusztítóak, mint a hurrikánok.

Kezdetben állítólag az észlelés napjára eső katolikus szentek neveit kapták a hurrikánok. A huszadik század elején egy ausztrál meteorológus nevezte el ezeket a természeti jelenségeket nem éppen kedvelt politikusok után. Aztán a második világháborúban a Csendes-óceáni hadszíntéren szolgáló meteorológusok kezdték el feleségük, anyósuk és barátnőjük után női nevekkel emlékezetessé tenni az adott hurrikánokat. A többi trópusi terülten, mint az Atlanti-óceánon és a Karibi-tengeren az ötvenes évektől kezdve egy nehezen érthető szó betűzésekor használatos neveket kezdték el alkalmazni a trópusi ciklonokra vonatkozóan. Amerikában 1973-tól női neveket adtak, de 1979-ben a WMO - Meteorológiai Világszervezet - kérte, hogy férfineveket is kezdjenek el használni a hurrikánok elnevezésére.

Ma különböző, de előre meghatározott névsort használnak a Csendes-, az Indiai-óceánon és Ausztráliában is. A névsort hat évre előre meghatározták, így lehet tudni, hogy ki után ki is következik. A hat évre készített lista minden évre huszonegy nevet tartalmaz, és hatévente ismétlődik. Abban az esetben, ha egy évben egy területen több, mint huszonegy hurrikán keletkezik, akkor a listát a görög ábécé betűivel folytatják, mint az Alfa, a Béta vagy a Gamma. Amennyiben egy hurrikán jelentős pusztítást végez, vagy valami más miatt emlékezetessé válik,  nevét kiveszik a listából, és a következő hat éves ciklusban már nem szerepel.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások
1
Jan
07
hanyag írta:
Nem véletlenül adtak a hurrikánoknak női nevet, nagy a hasonlóság.
Amikor jön, forró és nedves. Amikor megy, viszi a házat és a kocsit...
13:29
2
Jan
07
Jucc válaszahanyag írására:
:))))
13:41
3
Jan
07
hanyag írta:
"a középponti nyomás megközelíti akilencszáznyolcvan hPa-t (csak viszonyításnak, a légköri nyomás átlagosan száz kPa a Földön)."
A kilopascalt kár volt említeni, a légnyomásadatokat hektopascalban szokták megadni.

13:44
4
Jan
07
SelleiLilla válaszahanyag írására:
Okés lehet, hogy hPa-ban szokták, de egyébként teljesen mindegy, hogy 100 kPa, vagy 1000 hPa, 1000 mbar vagy 760 mmHg ugyanaz ... :)
14:26
5
Jan
07
NoraG válaszahanyag írására:
En azon gondolkoztam el hogy miert mindig oi neveket kapnak? De zt hiszem most megkaptam köcce


Egyebket iden Floridaba nagyon durva volt a hurrikan...az utcan ha kinemt az ember hat ha egyaltalan ki tudott vagy tudtott a hazban tartozkodni :) szoval derekig vagy nyakig ero viz volt es ami meg durvabb hogy az aligator meg a capa haziallat szamba ment...
14:26
6
Jan
07
hanyag válaszaSelleiLilla írására:
Kedves Lilla, szerinted hányan tudják ezt rajtad kívül?
Nem kötözködni akartam egyébként, csak úgy gondoltam, könnyebb összehasonlítani az 1000 hPa-t a 980 hpa-val.
Helyesen: Hgmm.
15:35
7
Jan
07
SelleiLilla válaszahanyag írására:
Jó lehet. :) Egyébként valahol Hgmm, valahol meg mmHg-nak láttam, sajnos itt a szerkesztőségben egy Négyjegyű sincs, így nem tudom abban megnézni! :(
15:54
8
Jan
07
miju válaszahanyag írására:
hehehe
16:05
9
Jan
07
BJosh válaszahanyag írására:
xDDDDDDDDDD
16:46
10
Jan
07
Capricornus írta:
És minél melegebb az éghajlat, annál melegebb az óceán, és minél melegebb az óceán, annál erősebb hurrikánok keletkeznek.
18:45
11
Jan
07
dralizs írta:
Zsír.
etszik a cikk.S főleg hogy a higanymilliméter helyes megjelölésén vitáztok!:-)Amúgy stimt.Anévadás dolgát meg nem ismertem!:-)))
18:54
12
Jan
10
pepper válaszahanyag írására:
Jajj, nemár komolyan ilyen alacsony a röhögési szintetek? Ezt a mondatot azért utálom, mert egy olyan akciófilmbe mondják amit ugyan egyszer sem láttam, de az előzetesét kb ezerszer, és abba mindig ezt mondták el...gondolom hasonlóan nagy nézettséget produkált, mint derültséget itt...
13:34
13
Jan
11
ismeretlen válaszahanyag írására:
1975 óta férfi nevet is adnak a hurrikánoknak....andrew???(pl)
00:41
14
Jan
11
ismeretlen írta:
vagy Gustav
21:22
15
Jan
31
luciela írta:
hehehehe....:D:D:Dúgy ám:)
18:48
Felhasználónév:
Jelszó:
Hirdetés