Közösség

Nem kell birkának lenni

2802

Itt az év vége, hideg van, fűtünk, ezért nem kis összegeket fizetünk ki, és mindehhez hozzá kell számolni az egy eddig még nem érezhető gazdasági világválságot. Mintha minden, ami az évben elmaradt, egyszerre találná meg a háztartásokat. A fővárosi önkormányzat most is épp arról tárgyal, hogy az infláción felüli mértékben emelik meg a háztartási költségeket, de hogy mire hivatkozva, azt senki sem érti. Mint ahogy azt sem, miért fizetnek vidéken negyedannyit a fűtésért, mint Budapesten. Itt jegyzem meg, hogy csak mi magyarok hagyjuk ezt annyiban, más országok lakói simán szétvernek egy várost egy kisebb áremelésért, és amíg lehet addig tiltakoznak. 

Áremelések

Az év közbeni áremeléseket télen érezzük igazán, főleg a fűtésen, bár érthetetlen, miért kell egy évben kétszer is minden árat megemelni. Az világos, hogy a fizetések ezzel arányosan nem nőnek, tehát a rengeteg számlát valamiből ki kell csengetni, és a pénzparán túl még az agyunk is felforr, ha tüzetesebb vizsgálat alá vesszük a számlákat. Egy szolgáltatótól kapott levélkét megnézve az alábbi tételekért fizetünk csak nekik egy hónapban: ivóvíz szolgáltatás, lakás mellékmérő ügyviteli díj, mellékmérős szennyvízelvezetés, áthárított vízterhelés díj, vízfelmelegítési hődíj, fűtési hődíj, közös helységek fűtési díja, parkoló díj, ügyviteli díj, közös költség, adminisztrációs többletköltség. Némelyik tétel mögött sejtem mi áll, de az egészet nem értem úgy, ahogy van.

Problémák a számlázásban

A szolgáltatók mindegyikéről keringenek már pletykák, melyek mögött olykor valós sérelmek és problémák is állnak. Ha csak arra gondolunk, hogy a környezetünkben mennyi mindenkinek akadt már személyes negatív tapasztalata, akkor jól láthatjuk a számlázások igazságtalanságát. Az év végén a hűségszerződésekkel és az év közbeni túlfizetésekkel, hátralékokkal kiborul a bili. Ismerek olyat, akinek a lakásába az Elmü két fő nevére is számlázta az áramot, ezért érthetően mindig csak az egyiket fizették be. Ennek az lett az eredménye, hogy a másik névre hátralék keletkezett, melyet félévi utánajárással kellett  bizonyítani, holott a lakás helyrajzi száma és a mérőszámok is megegyeztek. Ez csak egy a sok közül. Nemrégiben a Díjbeszedő Zrt. küldte ki az elmúlt két évben elmaradt befizetetlen csekkeket, kézzel írva. A kézírásos csekk már önmagában is felháborító, de az, hogy se papírt, se mérőszámos, köbméteres elszámolást nem küldtek mellé, egyenesen felháborító. Harmadik tényként pedig ott  szerepel az is, hogy már januárban elszámoltatták az addig ki nem fizetett számlákat, tehát érthetetlen, hogy maradt még mindig 2007-ről befizetni való. A december havi számlán pedig a már hátralékként kiszámlázott összegek is szerepelnek, de persze nem mindegyik, csak válogatva közülük, így aztán teljesen követhetetlen, milyen megfontolásból számláznak. Általánosságban jellemző sajnos, hogy két egyforma összegű számlát nem kapunk, holott a mérőleolvasások negyedévente történnek. Erre a kérdésre persze mindig az a válasz, hogy a gép ennyit mutat, szóval ez van, és kész.

Ügyintézés

Nyilván mindenki tudja, hogy a legrosszabb, ami történhet, ha telefonon kell elintézni valamit a szolgáltatókkal. Jó esetben felveszik a telefont. Jó esetben. Rosszabbik esetben tudnunk kell, hogy ritka, ha elkapjuk az emberi hangot, így meg kell elégednünk a gépi rendszerrel. Ami előre programozott, úgyhogy megszívtuk, és intézkedhetünk személyesen. A kapott vicces számlákra azt a választ kaptuk az ügyintéző hölgytől, hogy a mi hibánk, amiért nem fizettük be azt a három csekket, ami még 2007-ből maradt, mert ők akkor még nem küldtek fizetési felszólítást, szóval ha nem kaptuk meg valamiért a csekket, akkor az a mi hibánk. Minden a mi hibánk, hiszen a rendszer tökéletes, vessünk magunkra, ha valami nem tetszik. Az egész lakást feltúrva rádöbbentünk, hogy valóban nem érkeztek meg azok a számlák, csak az a kritikus három hiányzik, de mindenestül, nem csak csekkestül. Aminek egy részét mellesleg beleszámlázták a novemberi számlánkba. Az egész teljesen érthetetlen, mit kell akkor befizetni és mit nem?

Megoldás

Egyértelmű, hogy ha valamit nem értünk, meg még akkor sem, ha már számtalanszor egyeztettünk, akkor becsapva érezhetjük magunkat. Elképzelhető, hogy ez nem valós, és minden összefügg az állandó áremelésekkel és a meg nem kapott számlákkal, tartozásokkal. Nehéz ezt tisztázni. Ha úgy érezzük, igazságtalanul számláznak, akkor élhetünk a panasz lehetőségével. Adhatunk be panaszt a szolgáltatónak, az önkormányzatnak és a MEH-nek, azaz a Miniszterelnöki Hivatalnak. Lehet szóban és telefonon is jelezni, de értelemszerű, hogy aminek nincs nyoma, azzal senki sem foglalkozik érdemben. Írásban kell tudatni mindegyik szervvel mi a probléma, és persze ne felejtsük el mellékletként a problémás számlákat csatolni - a pontos adatokkal együtt. Azért jó, ha panaszt teszünk, mert minél többen teszik, annál nagyobb az esély arra, hogy végre tiszta és érthető számlákat kapunk, és nem próbálnak meg a túlszámlázás és a hátralék állandó kelepcéjében össze-vissza levelezgetni. 

A beadott panaszt az összes szervnek kötelessége felülvizsgálni, a fűtéssel és árammal kapcsolatos problémákat a Magyar Energia Hivatalban vizsgálják meg és akár büntetést is kaphat az a szolgáltató, amelyik visszaélt hatalmával. Speciális esetekben, amikor például két szolgáltató összejátszva próbál meg minél több pénzt kicsikarni a fogyasztókból, a Gazdasági Versenyhivatal is közbeszólhat, és felülvizsgálja az ügyet. Mindenért, amivel pénzzel fizetünk jogunk van a minket megillető szolgáltatáshoz és ha ez kifogásolható, akkor jogunkban áll panaszt tenni. Nem kell birkának lenni.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások