Közösség

Unom a Megasztárt

2754

A mostani Megasztár botrányokkal teli, és nemcsak a zsűri tagjaiban, de a közönség ízlésében és a leendő sztárok mindennapjaiban is van némi változás. Nem tudok úgy elmenni a Megasztár mellett, hogy ne adjak hangot csalódottságomnak. A zsűri tagoknak személy szerint nagyon örültem (Eszenyi Enikő, Friderikusz Sándor, Mester Tamás és Fenyő Miklós), és reméltem, hogy minden eddiginél komolyabb versenyben és izgulásban lesz részem. Sokáig hitegettem magam ezzel, egészen a múlt hét szombatig, amikor kiderült, gyakorlatilag nem lesz verseny, sem jó dalok, sem élvezhető zenei élmény.

Annak ellenére, hogy a zsűritagok külön-külön is megosztják a nézőket, együtt sajnos nem a jó értelemben hatnak egymásra. Túlzottan kenyérre kenhetőek és túlságosan hatnak rájuk a szervezők. Értem ezalatt azt, hogy döntéseiken látszik, hogy a műsor a beküldött sms-ekből él, így aztán az jut tovább, akire a legtöbb szavazat jut, annak ellenére, hogy talán bűnhamisan énekel.

Unatkozom

A műsor ezen kívül semmilyen katartikus élményt nem ad. Az előző szériákban slágerek születtek, a versenyzők átgyúrták a kapott dalokat, saját stílusukra formálták, és ez a mostani Megasztár inkább egy tátika továbbfejlesztett verziójára hasonlít. A műsort még érdektelenebbé teszi, hogy nem mutatnak semmit a versenyzők közös életéből, az énektanárokkal folyó gyakorlásokból, tánctanárokból, közös vacsorákról és fellépésekről, csak azt látjuk, mit mondanak magukról három mondatban, és már megy is a show.

Ellentmondások, botrányok

A mostani Megasztárnak nemsokára vége, és talán ez minden idők leginkább botrányokkal tűzdelt műsora. A műsorba bárki nevezhetett, így bekerült Tóth Lüszi is (ezt a nevet, de komolyan), aki tizenhárom évével nagyon kicsinek számított annak ellenére, hogy hangja és tehetsége megvolt a versenyhez. Kicsit ellentmondásos, hogy mindenki azzal támadta, hogy túl fiatal, miközben elvileg indulhatott a versenyen, tehát akkor nem ő hibázott, hanem a műsorkészítők. 

Botrányokból is akad, egyrészt Mester Tamás elszólta magát, hogy az egyik versenyző apjával beszélgetett, aki nem más mint az EMI lemezkiadó ex-feje, Király Tamás. Innen röppent fel a pletyka is, miszerint apuka megvette a fiának a győzelmet. No nem mintha annyira a lakásra meg autóra fájt volna a Király család foga, sőt, szerintem a saját lemezt is el tudták volna intézni a fiúnak, Viktornak, akár kellő reklámmal. Másrészt a szavazások során kiderült, hogy egyszerűen nem lehet arra szavazni, akire az ember szeretne, mert valami furcsa véletlen folytán nem működnek bizonyos sms-kódok. Ezt a műsorszervezők egyszerűen a rendszerhibára és a szolgáltatóra fogták.

Tehetséget pénzért

A műsor tehát zajlik tovább, végtelenül unalmasan, senki nem lett szerelmes, senki nem ír maga dalokat, senki nem írja át a kapott dalt, tehát semmilyen hozzáadott érték nincs, amitől élvezhető lenne a műsor. (Marhára unom a swinget és a musicalt.) Az egész Megasztár pénz szagú, Lüszi a nyugdíjas szavazók miatt került be, Fekete Dávid és Király Viktor a tinilányok sms-ei miatt, Krisztián az anyukák miatt, Hien a pasik miatt. A zsűritagok annak rendje és módja szerint könyveket adnak ki még a műsor ideje alatt, rengeteg fellépést és koncertet szerveznek, szóval pörgetik magukat, hisz végre ők is vályúhoz jutottak Somáék után. Kár. Mindegyikük munkássága nagyon értékes, hihetetlenül sokat adó, mégis a műsorban letett munkájukon érezhető a pletykaként terjedő adásonkénti egy millió forint. 

Sajnos a nézők sem maradnak ki az osztásból, hiszen a bűnhamis Dávidot juttatta tovább a nép, aki soha semmi pluszt nem hozott, mint amit a legelső adásban is mutatott. Hiányzik a régi zsűri, a régi Megasztár, amikor még lehetett könnyes szemmel ülni a tévé előtt, Caramel saját maga által írt dalát hallva. Hiányzik Eszter, Tóth Vera, pedig vártam volna minimum egy Király Viktor Király Linda duót. Elvettétek a játékomat.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások