Korrupt tanárok

A korrupció mindenütt ott van és legyőzhetetlen, maximum az amerikai filmekben győz a jó. Az egyetemeken és főiskolán megannyi sztori kering arról, hogyan tudunk átmenni a vizsgákon anélkül, hogy tanulnánk, hiszen értékes időnket inkább mással töltenénk. Akad olyan eset is, amikor több vizsga gyűlik össze egy hétre, és bizony ezekből egyre biztosan nem készülünk fel, pláne, ha meg tudjuk oldani máshogyan is.

A rendes tanár

A rendes tanár nem kér pénzt azért, hogy jobb jegyet adjon, pusztán van valami gyengéje, amivel meg lehet fogni, és kis kedvességgel ki lehet belőle szedni, hogy milyen kérdések lesznek az írásbelin, vagy hogy honnan húzzuk ki szóbelin a könnyű tételt. Azt tudjuk, hogy jó jóban lenni a tanárokkal, főleg azokkal, akiknek elég nagy rémhírük van a suliban. A vizsgákon egyszerűbb úgy átmenni, ha segítő eszközökhöz folyamodunk, pláne azoknál a tantárgyaknál, amiket maximum két félévig tanulunk, és semmi értelmük nincs. Így jártam én a logikával, amihez teljesen süket voltam, és bizony sorra bukott el mindenki a főiskolán az egy féléves tantárgyból. A logika tanár minden erejét bevetette, hogy diákjai megbukjanak, ám volt egy fogás rajta, szeretett inni. Így hát a fiúk a félév elején elkezdtek ugyanabba a kocsmába járni, ahová ő járt, és addig ittak együtt, míg a tanár urat rá nem beszélték arra, hogy írásbeli vizsga legyen, és ha lehet, a kérdéseket is tudjuk meg, akárhány csoport is lesz. A tanár úr hosszas itatás után kiadta a kért kérdéseket és lőn, mindenki a csoportban hármast kapott.

Aki csak pénzt kér

Az igazán korrupt tanár természetesen pénzt kér a jó jegyekért vagy a félévet lezáró aláírásokért. Ezek az ügyek szóban keringenek csak, és nincs olyan nagynevű egyetem, ahonnan hasonló legendát ne hallottunk volna. Nemcsak hazai pályára gondolva, persze, hiszen a világ számos táján keverednek gyanúba oktatók, akik a hallgatóktól pénzt kérnek. Egyes hírek szerint a hazai kommunikációs főiskolán már húszezerért lehet jobb jegyet kapni, de van, hogy a tarifa harmincezerre rúg. Mindez egy aláírásért és egy számért az indexben. Ha kiszámoljuk, hogy hány diák van egy félévben egy szemináriumon, és ha azoknak csak a fele fizet a jegyért, olyan összeget kapunk, amiért már érdemes elgondolkodni a pályaváltáson. A baj az, hogy ezek a tanárok szinte soha nem buknak le, és szabadon rabolnak tovább. A történelem során a legbotrányosabb esetben majdnem nyolcvan korrupt egyetemi tanár és tisztségviselő bukott le Horvátországban, mert 400 és 2000 euróért árulták a vizsgajegyeket, sőt már a felvételiért is pénzt kértek, akár 9000 eurót is. Az esetet több száz nyomozó göngyölítette fel, és az EU az eset után nyújtotta be a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó új tervét.

Szexet a vizsgák helyett

A pénzes ügynél sokkal gusztustalanabb a szexes, azaz vannak olyan - főleg pasi - tanárok, akik a sliccüket húzatják le a fiatal lányokkal. A diáklányok pedig belemennek, és nem egészen úgy, mint a pornófilmekben. Nem egyszer fordul elő, hogy a kedves tanár úgy gondolja, hogy nyomulni kezd valamelyik diákra, aki ennek ellenszegül, majd az elutasító viselkedésének egyenes következménye lesz a vizsgán való bukás. A baj csak az, hogy ilyen esetben teljesen mindegy, mennyit készülünk a vizsgára, még akkor is, ha több tanár előtt kel megfelelni, előfordulhat, hogy ismételnünk kell a vizsgát. Egy esetben nem, ha a csajozós tanárnak beadjuk a derekunkat, és hagyjuk, hogy azt tegye, amit kénye-kedve diktál. A legtöbb baj a hallgatók szerint a tanársegédekkel van, akik pofátlanul élnek vissza minden lehetőséggel. Az ilyen típusú tanárok általában szemet szúrnak, de csak ha nagyban játszanak vagy épp szerelmes lett beléjük valamelyik diákjuk, hisz ekkor esélyes, hogy feljelentés után több tanú is előkerül az üggyel kapcsolatban. Az eddigi egyedüli csúcsot egy német egyetemi tanár tartja, aki bevallotta, hogy összesen 156 000 eurót fogadott diákjaitól, akik egyébként megbuktak volna a vizsgákon. Azt pontosan nem tudni, hogy szexuálisan hányszor hagyta magát megvesztegetni. Azzal védekezett, hogy pénzügyi gondjai voltak, s ötezer eurós havi fizetéséből azokat nem tudta törleszteni, ezért folyamodott a könnyű pénzszerzéshez. 

Érettségi botrányok

A könnyű kereseti forráson túl akad olyan is, amikor pusztán az iskola hírnevét vagy a saját renoméját félti a tanár, így minden eszközt bevet, hogy ne égjen be. Miskolcon állítólag egy viszonylag új gimnázium igazgatónője adta ki azt a parancsot, hogy ahhoz, hogy az iskola jó hírnévre tegyen szert és a diákokat a felsőfokú intéezetekbe felvegyék, kötelező mindenkinek négyes és ötös osztályzatokat adni. Az érettségi botrányok is javarészt ezért vannak, nincs olyan év, hogy valami furmányság ne akadályozná a tisztességes vizsgázást. Sok esetben a tanárok megmondják a megoldásokat, de akadt már olyan is, hogy kicserélték a tételeket, hogy a diákoknak könnyebb legyen. Nem egy évben hamarabb tudják a tanárok, hogy mi lesz az érettségi tétel, így segítenek a diákoknak, ami pusztán addig segítség, míg fény nem derül az ügyre. A cél minden esetben a továbbtanulók számának növelése, és az iskola hírnevének őrzése. Vagy a legendák gyártása?