Test

Fehérítés pisivel?

2716

Sajnos imádunk mindent, amit tiltanak, nincs ez másként azokkal az ételekkel, italokkal sem, amelyek kifejezetten rossz hatással vannak a fogaink színére. A reggeli kávé mindenekelőtt, legrosszabb esetben cigarettával kombinálva igen kedvezőtlen (iszonyú?) hatásokat válthat ki. A délutáni tea is hasonlóan elszínezheti a fogainkat, és az esti borozgatás során elkortyolt vörösbor sem fehéríti éppen a fogainkat. De ki gondol erre, Dionüszosz kedvenc nedűjét élvezve? Legtöbbször csak akkor jut eszünkbe fogunk fehérsége, amikor már ott a baj. Érdemes odafigyelni a helyes és rendszeres fogmosásra, akkor talán - és, ha adottságunk is megvan hozzá - elkerülhetjük a fogfehérítést.  

Fehérítés pisivel 

A szikrázóan fehér fogakra már az ókorban is nagy volt az igény, már Arisztotelész egyik tanítványa is ajánlatosnak tartotta a tiszta, fehér fogakat. Az I. század római orvosai a vizeletet tartották a leghatékonyabb szájápolási szernek, készítettek belőle fogkrémet, amiről azt tartották, hogy nem csak tisztít, fehérít, de a fogak állapotának a megőrzésében is segít. A vizelet, egészen a 1700-as évekig használták szájöblítőként, illetve azok hatóanyagaként.

Sárkányvér 

A sötét középkor a maga babonáival varázslatos szert eszelt ki a fogfehérítésre, ez nem volt más, mint egy uncia timsó, egy uncia fahéj, és egy uncia sárkányvér. Egyedülálló recept. Eközben Amerikában már sokkal kifinomultabb módszereket használtak. Colombus 1492-es partraszállásakor, a bennszülöttek karbamiddal fehérítették a fogaikat. A XIV. században alakult ki az a fogfehérítési eljárás, amelynek során méz, só és ecet keverékével sikálták az emberek a fogukat, ez a XVIII. századig népszerű és hatékony módszer volt. Természetesen az uralkodó osztály is igényelte a törődést, a fogazatukkal is. Claude Jacquier de Gerandly francia fogorvos vízzel elkevert korall- és gyöngyházporral tette lepedék és elszíneződés mentessé a királyi udvarban lévő fogakat. A XIX. században a fogpor nálunk is közkedveltté vált, sőt sokan még ma is használják. Akkoriban őrölt korallt, tojáshéja,t szépiacsontot, és porelánt tartalmazott a fogpor, a hidrogénperoxidot csak 1884-ben használták először fehérítésre. 

Lézerfegyver

A kozmetikai fogászat nagyon népszerű, napjainkban világszerte több millióan fehérítik a fogaikat, kik házi módszerrel, kik professzionális segítséggel, de semmiképpen nem sárkányvérrel. 1989-ben Haywood és Heymann alkotta meg az első otthon is használható gélt, amellyel lehetséges volt az otthoni fogfehérítés. Ez olcsóbb és időtakarékosabb volt, viszont gyakran következik be baleset használatakor, lenyelik a anyagot, vagy épp a szakszerűtlen használat miatt ínyirritációt okoz. Az otthon végzett fogfehérítés közel sem olyan hatékony és látványos, mint a fogorvos által végzett kezelés. Ma a legkorszerűbb fogfehérítési eszközök a ledek és a különböző hullámhosszúságú lézerfényt kibocsátó diódák. 

Csodafogkrém 

Az eladási szándék miatt, a reklámokban gyakran megjelenik jellemző tulajdonságként, hogy a fogkrémeknek fehérítő hatásuk van. Dr. Csermák András fogszakorvos szerint, a fogkrémek fehérítő hatása elhanyagolható (borzasztóan kicsi?), de leginkább nem is létezik. Kérdésünkre, miszerint a klasszikus népi praktika, a szódabikarbóna, fehéríti-e a fogakat elmondta, hogy hatékony lehet, viszont nagyon-nagy hátránya, hogy a szer apró kemény részecskéi a dörzsölés miatt károsítják, elvékonyítják a fogzománcot, fogaink rendkívül érzékenyek lesznek egy idő után. Ez nagyjából elmondható az összes hagyományos praktikára. Ne használjuk!

Szakik

Dr. Csermák rendelőjében hosszú évek óta alkalmaznak professzionális fogfehérítést, az eljárás egyszerű, rövid és hatékony. Az orvos a lágy részek - íny, nyelv, szájpadlás, ajkak - megfelelő izolálásával viszi fel a fogakra a fogfehérítő gélt, és egy speciális lámpával megvilágítja a fogakat. A behatási idő anyagtól függően általában háromszor húsz, tíz vagy nyolc perc. A lámpa az erős fény és hő hatására katalizálja a kémiai reakciót, mely a fog mélyebb rétegeiben is oxidálja az elszíneződéseket és jelentős fehérítő hatást fejt ki. Hatékonysága jóval nagyobb a többi rendszerhez képest. A fogfehérítés hatása általában két-három évig tart, természetesen ez egyénenként változó. Amennyiben betartjuk a technológiai előírásokat - az orvos és mi is -, akkor a szakrendelőben történő fehérítési eljárás teljesen biztonságos. Az egyéni adottságok természetesen befolyásolják a a fehérítés sikerességét. Egy erősen sötét fogszínből nem lesz olyan fehér, mint egy eleve világosból. Külön érdemes megemlíteni a tetraciklines - antibiotikum - elszíneződéseket. A terhesség alatt a várandós anyuka által, vagy csecsemőkorban szedett tetraciklin származék hatására a gyermek felnőtt fogai végérvényesen elszíneződnek, általában barnás-szürkés árnyalatban. Erre általában a nem hatnak a fehérítő eljárások sem, megoldásként porcelán héjak - veneer - felhelyezése a megoldás. 

Te ezt tedd! 

Természetesen a fehérítés után, és addig is fordítsunk figyelmet a fogaink fehérségére, épségére. Ezt legkönnyebben a helyes táplálkozással, a dohányzás elkerülésével, az alapos és helyes fogmosással érhetjük el. A reklámozott "fogfehérítős" fogkrémek általában semmilyen fogfehérítő hatóanyagot nem tartalmaznak, csak az általuk kifejtett polírozásnak van jelentősége, tehát mindegy, hogy ezer vagy kettőszáz forintos fogkrémmel végzed a tisztítást, a hangsúly a technikán és a rendszerességen van, illetve az ezáltal elvégzett polírozásnak, melyet lehetőleg puha fogkefével végezzünk.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások