Test

Szempilla parazita

2695

Időtlen idők óta élnek a testünkön és testünkben olyan lények, amik belőlünk táplálkoznak. Ráadásul, hogy a dolog ne legyen annyira egyszerű, még alfajaik is vannak. Mielőtt azonnal hipochondriás rohamot kapnánk, tisztázzuk, nincs mindegyik mindenkinek a szervezetében, és annyira nem is könnyű bármelyik minilényt magunkra akasztani. Az élősködők mindig egy másik fajon élnek, az úgynevezett gazdafajon, illetve gazdaszervezeten, nem pusztán a bőr felszínén, hanem a szervezetben is. A gazdatest belsejéből táplálkozó paraziták az endoparaziták, amik pedig a test felszínén élnek, azok az ektoparaziták. Az élősködők életciklusuk nagy részét a gazdaegyeden töltik, csökkentik annak túlélési és szaporodási esélyeit, s akár tünetekkel járó betegségeket is okozhatnak.

Általánosságban jellemző, hogy nem ölik meg gazdáikat, így hosszas és intim kapcsolatban élnek együtt. Megkülönböztetünk növényi és állati parazitákat, ilyen a lepke lárvája, a hernyó is, mely egyetlen növényen fejlődik ki. Az állatokon élő káros lények hasonlóak az emberen találhatókhoz, ilyenek a férgek és a tetvek is. Az emberben megbúvó paraziták többsége akkor kapaszkodik meg rajtunk, ha sok mérget fogyasztunk, esetleg a fogaink fémtömésekkel vannak teli, melyek nehézfémmérgezést okoznak, vagy kozmetikumok és egyéb mindennapi szerek segítségével mérgező oldószereket, malonsavakat, aflatoxinokat, vagy radioaktív elemeket juttatunk a szervezetbe. Ezek mind gyengítik az immunrendszert, s ha ezt sikerült elérnünk, akkor a paraziták már mindenféle segítség nélkül vígan megbújnak bennünk. Annyi parazita van, hogy egy élet is kevés lenne kivesézésükhöz, szemezgettünk hát párat az érdekesség kedvéért. 

Szőrtüszőatka

Az atkákról már írtunk, meg is döbbentünk, hogy az elhalt hámsejtjeinkből élnek akár az ágyunkban is. Ám arra nem is gondoltam volna, hogy van olyan atka, amelyik a szempillánkon él, és úgy hívják, szőrtüszőatka. Az emlősök tüszőiben élő, szabad szemmel nem látható atkák rendszerint testi érintkezéssel terjednek. Az emberen élő két faj egyedei 0,3-0,4 mm hosszúak, leginkább az arcbőrön, főleg a szempillák és szemöldök tüszőiben élnek, sokszor szerepük van a pattanások egy típusának kialakulásában is. Magában az atkában él még egy élősködő baktérium, mely egyes vélemények szerint okozhat pattanásokat az arcbőrön. Inkább az idősek körében fordulnak elő ezek a paraziták.

Vérmételyek 

A vérmételynek nevezett élősködők a bőrön át jutnak az emberbe, majd ott a véredényekben fejlődnek ki teljes laposféreggé. Hím és nőstény egyedek tartósan egymással élnek, ezzel is biztosítva a szaporodást. A vérben keringő peték a hajszálerekben elakadnak, majd hegyes, hosszúkás alakú tüskéket engedve passzív vándorlásba kezdenek a vérben. Az elakadt petét az izommozgás továbbítja a testen belül, mely fájdalmas szöveti roncsolást is okozhat. A peték jelentős része a bélüregbe vagy a veséből a vizeletbe kerül, ahonnan aztán a külvilágba érkezik, s innen később újból az emberbe kerül egyes csigafajokon keresztül. Ezek a laposférgek felelősek az úgynevezett bilharziózis nevű betegségért, ami a malária után a második legelterjedtebb betegség, és évente 280 000 halálesetet okoz. Első tünete a viszketés, ami ott jelenik meg, ahol a parazita a testbe jutott, később akár véres vizelés is felléphet. 

Piócák

Vannak olyan vérszívók, amiket ha az ember testére helyeznek, kiszívja belőlünk a vért, és az néha jó nekünk. Ezt mindnyájan jól ismerjük. Azonban nem minden pióca ilyen kedves, mert léteznek olyan belső minilények, amik akár rákos betegségeket is hozhatnak az emberre. Elutasítást és hitetlenkedést váltott ki annak az amerikai doktornőnek a kutatása, aki felfedezte, hogy a szervezetünkben élő piócák súlyos sejtburjánzásokat okozva rákos betegségeket indíthatnak el. A májban élő májpióca is ilyen, mely az emberi szövetet szaporodásra készteti, így túlzott sejtburjánzással daganatokat okoz. A hasnyálmirigyben lakó hasnyálmirigy pióca ezt a szervet támadja, míg a vastagbélben élő pióca az agyat, a beleket, a májat károsítja. Ahhoz azonban, hogy a daganatos betegség megjelenjen, sok feltételnek kell teljesülnie. Ezért is fontos, hogy immunrendszerünket erősítsük, hogy ellen tudjon állni minden élősködőnek és betegségnek. 

Férgek 

A gilisztáktól már gyerekként is paráztunk, pláne, hogy azzal ijesztgettek, akár az agyig felkúszva a szemüregből bukkan elő matek óra közben. Így sok gyerek gondosan figyelte székletét, és ha valami gyanúsat észleltek, rohantak is anyuhoz segítségért. A testünkben élő férgek közül a bányaféreg a migrén kialakulásában játszhat szerepet, míg az orsóféreg tüdőbajokat is okozhat. Az orsóférgek az ürülékkel jutnak a külvilágba, ahonnan a peték szájon át, táplálékkal kerülnek az újabb gazdatestbe. Ha túlélik a gyomorsavat akkor a vékonybélbe jutva a lárvák kikelnek, s meglehetősen bonyolult vándorlásba kezdenek a testen belül, míg újra a bélcsatornába jutva egyedfejlődésük lezárul, s petéiket lerakva a végbélnyílásra tovább szaporodnak.

Kedvenc férgünk mégis a Medina féreg. Egy barátunk Indiában járva egyre fokozódó fejfájásra panaszkodott, ami odáig fajult, hogy fájdalomtól bénultan nézte végig, ahogy kirabolják szobáját, mert meg sem tudott mozdulni. Kórházba kerülve egy jó húsz centis férget húztak ki a fülén keresztül, ami épp az agyába próbálta berágni magát. Ennek a féregnek az eltávolítása egyébként mindenki számára ismerős lehet, ha a gyógyszertárak jelképére gondolunk, hisz csak fokozatosan, egy pálcára apránként feltekerve tudták régen kihúzni a testből, hogy ne szakadjon be. Ennek a jele a botra tekeredett kígyó. Egyébként a vízből kerül az emberbe, majd szépen fokozatosan egyre lejjebb haladva a szervezetben eléri a lábakat, s ott kifele törekszik, égő fájdalmat okozva ezzel a gazdaszervezetnek. Az állat vagy ember ezért enyhítő hűvösséget keres, így vízbe lógatja lábát, s a féreg el is érte célját, hisz petéit ekkor elhelyezi a vízben. Köszi.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások