Közösség

Minőség elérhető áron

2682

Ismeritek azt az érzést amikor a film végén legszívesebben felkiáltanánk „ne csináld, menj vissza!”. A facér Jimmy pontosan egy ilyen film, visszaadja az ember hitét, hogy lehet még jó romantikus filmet is csinálni Amerikában.

Bevallom, nem a könnyed szórakozás csábított amikor ezt a filmet leemeltem a polcról, hanem a rendező Steve Buscemi neve és a műfaji meghatározás; romantikus vígjáték. Ez valahogy sehogy sem állt össze, hiszen Buscemit eddig rendezőként csak a Maffiózókból ismertem, ahol az egyik legsúlyosabb részt is ő rendezte. Ha ehhez hozzáveszem, hogy szerepeiben is gyakran elborult agyú pszichopatákat alakít, kíváncsian vártam most vajon mi lesz.

Ennél kellemesebb meglepetés talán nem is érhetett volna, persze a romantikus vígjáték meghatározás kicsit erős, de tegyük hozzá ez nem a film öndefiníciója volt, csupán egy buzgó áruházi munkásé, aki ezen a néven iktatta a rendszerbe. A kezdetektől áthatja az egész filmet egyfajta szorongás, ami idővel oldódni látszik, de mindig visszatér. A nem egyszerű felütéssel kezdődő történetet óvatosan, lassacskán és türelmesen bontogatja ki Buscemi, semmi rohanás, semmi kapkodás. A túlzások kerülése egyébként is jellemző a filmre, nincsenek nagy érzelmek, drámai hősök. Ezek azonban nem is hiányoznak, hiszen a főszereplő egy sikertelen, depressziós, szorongó érzékeny srác (Casey Affleck), aki miután kudarcot vallott az életben visszaköltözik szüleihez. Nincs is szükség itt nagy drámára, hiszen a dráma az életünk, nem egy soha fel nem épülő palota, egy meg nem nyert világbajnokság, egy vesztett háború. Apró álmaink, amelyek sosem teljesednek be, amelyek régen a mennyekbe repítettek de most a földhöz szegeznek vagy a mélybe rántanak.

A híresebbik Ben öccse elképesztően jól adja vissza a kudarcot vallott, megtört embert amiben színésztársai is jócskán segítenek, különösen az anyát játszó Mary Kay Place. Ebbe az idillinek legkevésbé sem nevezhető képbe lép be a nő, Liv Tyler, akinek szerepe többnyire arra korlátozódik, hogy aranyos legyen, vagy szomorúan nézzen, meg kell hagyni mindkettőt remekül csinálja. A kapcsolatuk persze mindent megváltoztat, amint az ilyen történetekben lenni szokott, de senki ne valami 40 éves szűz típusú olcsó poénkavalkádra gondoljon. Buscemi csodálatosan egyszerű és sallangmentes történetvezetésével, a lassú és óvatos egymásratalálás bemutatásával lesöpri az asztalról a nyálas, hatásvadász történeteket és bebizonyítja; a romantika igenis a kisembereké. Nem toronybazárt hercegnők és lovon vagdalkozó királyfik vagyunk, a szerelem a pénztárosoké, az autószerelőké, a programozóké, a titkárnőké, a biciklis futároké.

A történet egyéb szálai, anyu börtönbe kerülése, a nagyobb testvér öngyilkossági kísérlete csupán töltelékként szolgálnak Jim tragédiájához, aki mindebből a szerencsétlenségből mégis építkezik. Hogy sikerül-e felépíteni egy életet, elérni álmait az szerencsére nem derül ki, csupán annyit tudunk meg, hogy a főhős rászánja magát az újrakezdésre. A kisiskolások kosárlabda meccsén ez a megtört ember egy olyan életbölcsességet présel ki magából amit mindenkinek meg kellene fogadnia.

Ez a nagyon kedves, lassú, szeretetteljes film éppen arra való, hogy egy takaró alól forró csokival a kezében nézze az ember egy borús vasárnap délután. Szeretem az ilyen filmeket, ahol lehet szurkolni, együtt örülni és búsulni, ahol a történet a film végén nem befejeződik, hanem elkezdődik.

A rendezői munka brilliáns, a nyomasztó légkör, az amerikai kisváros szürkeségének, anya és fia kudarcának megjelenítése egy nagyon beleérző ember munkájáról tanúskodik. A színészek kitűnőek, sosem játsszák túl a szerepüket, ami tökéletesen illik a film szinte eseménytelen csordogálásához.

A magyar kiadás sajnos nem tökéletes, mint általában. A Facér Jimmy fordításért már eleve pofon járna, hiszen az eredeti cím legkevésbé sem a főszereplő párkapcsolati státuszára utal, nyilván vevőcsalogatónak szánta a fordító. A szinkronról rosszat nem lehet írni, nem mertem ugyanis úgy megnézni a filmet. Egyetlen komoly baja talán a minőség, ami gyakran olyan, mintha egy VHS felvételt nézne az ember, nem tudom ezt hogyan lehetett DVD-n kiadni. Ennek ellenére legkevésbé sem bánom ezt a párszáz forintos befektetést, még elő fog kerülni ez a lemez a polcról, bátran ajánlom mindenkinek.


Facér Jimmy (Lonesome Jim)


82 perc, forg: Budapest Film


Fogy. Ár: 495-


Lelőhely: Saturn Duna Plaza

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások