Mi ez? Kaposi-szarkóma

Kaposi Mórról nevezték el a Kaposi szarkómát, aki elsőként írta le a róla elnevezett láb-, és karbőrön megjelenő érbetegséget. Ez a ritka kór a dél-európai és a közép-európai férfiak körében szedte áldozatait már az 1800-as évek közepén. Kaposi A bőrgyógyászat és a szifilisz című munkájával tett szert a hírnévre, 1866-ban, melynek következményeképpen a bécsi közkórház bőrgyógyászati osztályának vezetőjévé nevezték ki. Sokat publikált, oktató jellegű írásokat is készített, melyekkel a legismertebb dermatológussá vált. Kaposi öt közép-európai betegét vizsgálva bukkant a különleges lilás bőrelváltozásokra. Nyomozásba kezdett és megfigyelte, hogy elsősorban dél-, és kelet-európai országok lakosai körében jellemző a bőrbetegség. Ma már tudjuk, hogy főleg a legyengült immunrendszer hajlamosít a kialakulására.

Az eret támadja

Az orvos kiderítette, hogy a róla elnevezett Kaposi-szarkómát egy vírus okozza, melyet csak 1944-ben sikerült azonosítani, ami a herpeszvírus egyik fajtája, a humán herpesz vírus-8. A herpesz vírus rákos sejteket képez a szövetekben, pontosabban a laphámsejtekben és a nyálkahártyákban, melynek tünetei először a száj és végbélnyílás környékén jelentkeznek, majd az arcon és a végtagokon fájdalmas lila bőrelváltozásokat okoz. Az erekbe jutva a vírus csökkenti a vörösvértestek oxigénjét és a bőrön emiatt keletkezik a lila folt. Később a bőr alatt daganatos sejtek képződnek, melyek ocsmány kinövéseknek tűnnek. A lassú lefolyású érrendszeri betegség a belső szervek ereit is támadja, a tüdőt, a májat és a beleket is, melybe bele lehet halni, hiszen súlyos belső vérzést okoznak.

Tünetei

Gyakran a szájnyálkahártyán észlelhető a betegség, mely csakis fogászati kezelés útján derülhet ki. A végtagokon és az arcon különösebb panaszt nem okozó foltokban jelenik meg a betegség. A foltok növekedni kezdenek, összefolynak és fájdalmas, gyulladt területet képeznek. A belső szervek elváltozását hasi panaszokkal észlelhetjük. A daganatos sejtek akár nyiroködémát is okozhatnak, hiszen a túlburjánzó daganatos sejtek a nyirokereket nyomják össze.

Fajtái

Klasszikus formában csak az alsó végtagokon jönnek létre a szarkóma tünetei. Az úgynevezett iatrogén formában csakis veseátültetést követően fejlődik ki a szarkóma, amikor gyógyszerekkel gyengítik a szervezetet azért, hogy a vese ne lökődjön ki. Évekkel az átültetést követően fejlődik ki a daganat. Létezik egy harmadik fajtája, az epidémiás forma, ami az AIDS-hez köthető. A HIV-pozitív férfiakon 20 %-kal gyakoribb, s az esetek háromnegyed részében belsőszervi érintettség is kimutatható. Az epidémiás szarkóma gyors lefolyású, másfél-két év alatt a beteg halálához vezethet. A negyedik, úgynevezett endémiás variánst afrikai Kaposi-szarkómának hívják, mely leggyakrabban afrikai fiúgyerekeken jelenik meg. Jellemzően a végtagok duzzanatával jár és a belső szervekben elhatalmasodva korai halált okoz.

 Kezelése

A betegség összetéveszthető más érrendszerei daganatos betegségekkel, így csakis szövettani vizsgálatból - melyet biopsziával végeznek - derülhet fény a diagnózisra. A belső szervek elváltozását endoszkópos vizsgálattal lehetellenőrizni. A szarkóma a kezdeti stáduimban nem okoz panaszt, így akkor még nem kell kezelni. Később röntgenkezelés és kimetszés jöhet szóba, mert a bőrelváltozások nagyon sérülékenyek és könnyen sebesednek. Előrehaladottabb formában - kivéve a HIV betegeknél - kemoterápia jöhet szóba.