Közösség

Alkotmányos jogaink

2632

Biztosan sokunkkal történt már olyan, hogy egy ügy, vagy bármilyen intéznivaló kapcsán nem tudtuk, mihez is van jogunk, mit is tehetünk, hogyan is kell eljárnunk az adott esetben. Most ebben próbálunk nektek segíteni, kicsit megvizsgáltuk az Alkotmányunkat. A világban az alkotmányok története viszonylag régre nyúlik vissza, az első Alkotmányt 1787-ben Amerikában fogadták el, majd 1791-ben a lengyelek és a franciák folytatták a sort. Magyarország első, és a mai napig azóta is hatályban lévő alkotmányát 1949-ben hozták létre. Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye, ezzel ellenkező jogszabályt nem lehet alkotni, az alkotmányt éppen ezért néha módosítani szokták. Az elmúlt időszakban többször is felvetődött, hogy egy teljesen új alkotmányra lenne szükségünk, a folytonos módosítgatások helyett. Az 1949. évi XX. törvény arról is rendelkezik, hogy törvényeinknek összhangban kell lenniük a nemzetközi joggal.

Amit az állam általánosan biztosít

A Magyar Alkotmány a nép által irányított és elfogadott államformát biztosít, azaz a köztársaságot, melyet független és demokratikus jogállamban létesít. A hatalom tehát a népé, amit erőszakos úton elvileg senki sem szerezhet meg. Ebben az államformában a nép tagjai a képviselőkkel tudatják óhajaikat, akik pártokba tömörülve hozzák meg a döntéseket. A pártok alakulásának szabályait az Alkotmány részletesen szabályozza. Az biztos, hogy egyetlen párt egyedül nem irányíthat állami szervezetet és nem gyakorolhat közhatalmat. Mivel mind pénzből élünk, és messziről tekintve az egész olyan, mint az Age of Empire egy nagyon mai játszóháza, fontos tudnunk, hogy a munkahelyeinken ért sérelmek és igazságtalanságok ellen is tehetünk- legalábbis ezt is biztosítja az Alkotmány érdekképviseletek és szakszervezetek formájában. Ma ez leginkább a közszférára és a nagy multikra jellemző.

Az állam továbbá minden ember számára biztosítja az alapvető emberi jogokat,  a szabad vallásválasztást és annak szabad gyakorlását, a szabad véleménynyilvánítást és sajtószabadságot is. A Magyar Köztársaság minden lakójának veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz. Például senkit nem lehet bántani, kínozni és hozzájárulása nélkül kísérleteknek vagy akár orvosi kezeléseknek alávetni. Ezen jogok be nem tartásának kivizsgálása az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata. Ez vonatkozik minden etnikumra is. Ha ez valamiért sérül, akkor szintén a Büntető Törvénykönyvben meghatározott szankciók lépnek érvénybe. Így aztán bárkinek, aki hozzánk érkezik, joga van az anyanyelvén tanulni, ápolhatják kultúrájukat és megőrizhetik hagyományaikat, mert ennek betartására komoly hangsúlyt fektet a mindenkori kormány. Szerencsések vagyunk, hogy az anyanyelvünkön tanulhatunk, és ebből soha nem is volt baj, mert például a közeli Ukrajnában ellehetetlenítették a kisebbségek anyanyelven való tanulását, hiszen hátrányos helyzetbe kerültek azok, akik központi vizsgákon akartak eredményt elérni. Nálunk ilyen nincs.

Saját tulajdon

Mivel köztársaságban élünk és nem diktatúrában, így az Alkotmány pontjai közt megtaláljuk azt is, hogy jogunk van a saját tulajdonunkhoz. Ez azt jelenti, hogy  megkülönböztetünk magántulajdont és köztulajdont is, sőt, jogunk van örökölni is. Ha bármilyen kár ér minket, azaz a tulajdonunkat elveszik tőlünk, vagy ellopják, arra a Büntető Törvénykönyvben meghatározott büntetés vár. Ha megtalálják persze. Fontos tudni, hogy például ha valaki 10 000 Ft alatt tulajdonít el valamit, az nem bűncselekményt követ el, hanem szabálysértést, így nem kell ülnie két évig. A jog igazságtalansága, hogy ha valaki efelett lop, amit értékben meg lehet határozni, akkor akár két év börtön is várhat az illetőre. Ez így szigorúan hangzik, és ha működne, senki nem lopna, de ugye tudjuk, milyen gyakran tűnnek el akár a mobiltelefonok is. De hát az igazság odaát van..

Ártatlanság vélelme

Csakúgy, mint Amerikában, nálunk is él már az ártatlanság vélelme, így tehát mindaddig amíg valakiről nem bizonyosodik be, hogy bűnös, addig ártatlan. Természetesen mindaddig mindenki ártatlan, míg az ellenkezőjét be nem bizonyítják. A szó kicsit nyakatekert, mert az ártatlanság vélelmét hallva sokan arra gondolnak, hogy ártatlannak vélik az illetőt, pedig ez nem igaz, hiszen általában azért indul valaki ellen eljárás, mert alapos okuk van feltételezni, hogy bűncselekményt követett el. A bűnösség bizonyítása viszont az ügyészség és a bíróság feladata, az ártatlanság vélelme szóösszetétel csak az alaki jogkövetkezményekre vonatkozik. Ha mégis elfognák és bűnösnek ítélnék meg úgy, hogy semmit nem tett az illető, akkor ez bizonyítást nyerve kártérítést kell az államnak fizetnie. Fontos az is, hogy a védőhöz mindenkinek joga van, és a védő nem vonható felelősségre a munkája során kifejtett véleményeiért. Milyen vicces is lenne, ha egy ügyvéd miután egy bűnöst védett és elbukta az ügyet, még őt is felelősségre vonnák védelem közben tett állításaiért... Azt is jó tudni, hogy senkit nem lehet felelősségre vonni olyan tettért, amely az elkövetés időpontjában még nem ütközött törvénybe.

A nők jogai

Alkotmányunk biztosítja a nők és a férfiak egyenjogúságát minden szempontból, mind politikailag, mind gazdaságilag, mind szociálisan, kulturálisan. Védi az anyákat, valamint biztosítja a szülőknek, hogy eldönthessék, milyen nevelést adnak gyermeküknek. Idén röppent fel a hír, hogy Ecuadorban a nők alkotmányos jogává válhat a szex élvezete. Ecuadorban ugyanis a kultúra szerint a nőket szexuális tárgynak tekintik, és a gyerekek kihordására használják. A tervezett szerint az alkotmánymódosítással nem a jogilag előírt orgazmust biztosítanák a nőknek, csupán az élvezetet, és azt hogy szabadon dönthessenek szexuális életükről.

Ami nálunk nincs

Az online világ növekedésével az adatok védelme is egyre sürgetőbb kérdés lesz. Még nyár elején javasolta egy szervezet a német kormánynak, hogy a személyes adatok védelme alapesetben járjon minden állampolgárnak, ennek megfelelően szeretné a szervezet kiegészíteni Németország alkotmányát. A szervezet még azt is belevenné az alaptörvénybe, hogy mindenkinek joga van a közintézmények nyilvános adataiba való hozzáféréshez és betekintéshez. Az adatvédelmen kívül nálunk nem alkotmányos jog a fegyvertartás, de Amerikában az, ez a jog sokáig vitákra adott okot. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága idén tett pontot annak a vitás ügynek a végére, hogy joguk van-e az amerikaiaknak a fegyvertartáshoz. A vitát az okozta, hogy egy Washingtonban érvényben lévő jogszabály sérti az állampolgárok fegyvertartásához való jogát. A Legfelsőbb Bíróság kijelentette, hogy igenis alkotmányos joguk az állampolgároknak az önvédelmi célú fegyvertartás.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások