Közösség

Ne haljatok meg úgy, hogy muszlimok ne lennétek!

2398

Tévinformációk, előítéletek, elutasítás, megismerni nem akarás jellemzik leginkább a magyar és az európai mentalitás nagy részét, ha az iszlám kerül szóba. Terrorizmus, elnyomott, tönkretett nők, beilleszkedni nem akaró bevándorlók - tipikus vádak, mik akkor érkeznek, ha szóba kerül ez a misztikus vallás, mit oly kevéssé ismerünk. Hogy első kézből szerzett információk segítségével oszlassuk el a tévhitek egy részét, megkerestük a Magyar Iszlám Közösséget, ahol Jakab György készséggel állt rendelkezésünkre egy interjú erejéig. Célunk mindössze annyi, hogy megismertessük a vallás követőinek hétköznapjait - amennyire e hely engedi, s hogy helyre tegyük, a hithű muzulmánok és a bulvárhírek szereplői között legalább akkora különbség van mint egy hívő keresztény és egy megkeresztelt sorozatgyilkos között. (Ha úgy érzed, keveset tudsz a vallásról, itt könnyen és gyorsan tájékozódhatsz.)

Egy női oldal esetében adja magát az első kérdés. Vallási szempontból mi a nők helye, szerepe egy muszlim társadalomban, mennyi igaz abból a sok rémtörténetből, amit hírekből, filmekből, bestsellerekből ismerhetünk meg?
Az iszlám a teremtés és cél alapján nem különbözteti meg a férfit és a nőt, mindkettő isten teremténye, egyenlők, mindkettő létezésének célja isten szolgálata. A Koránban van olyan vers, ami egyértelművé teszi az egyenlőséget: mind a hívő nők, mind a hívő férfiak a paradicsomba jutnak majdan, s az út is közös, ugyanazokat a cselekedeteket várja el tőlük Allah. A különbség mindössze annyi, hogy nők esetében vannak könnyítések, mivel ők gyengébbek, a havi vérzéssel is szembe kell nézniük, s erre a vallás tekintettel van. Természet alapján, cél alapján nincs különbség a két nem között, de mindenkinek megvan a maga feladata, vannak szerepek, s így persze vannak tipikusan női szerepek is. Ilyen az anyaszerep, a lány gyermek szerepe, a lánytestvér, a feleség szerepe, a nők megítélésekor ezeket a szerepeket kell vizsgálnunk. Nem feltétlenül a nőket a maguk nőiességében, hanem mint társadalmi szereplőket tudjuk a legkönnyebben értelmezni. 

A vallás igen nagyra becsüli ezeket a nők által betöltött szerepeket, Mohamed próféta is kimondta, a paradicsom az édesanyák lába alatt van. Azt mondják, aki megmasszírozza az édesanyja lábát, az jobb, mintha hetvenezer évig imádkozna. Az édesanyák tisztelete kiemelkedően fontos. Mikor megkérdezték Mohamed prófétát, kit kell jobban szeretni, édesanyánkat vagy édesapánkat, azt az egyértelmű választ adta a zavarbaejtő kérdésre, hogy édesanyánkat, s ezt háromszor is megismételte. A Korán szerint azért, mert kilenc hónapig hordozott bennünket. 

De a próféta azt is kimondja egy másik szerepre vonatkozóan, hogy közületek az a legjobb, aki a legjobb a feleségéhez. A legjobb emberi minőségek közé tartozik az, aki a legjobb a feleségéhez. Vagy a lányszerep: aki tisztességben fölnevel két lánygyereket, az a paradicsomba jut - persze aki hívőként neveli fel őket. Aki a vásárból a vásárfiát hamarabb adja oda lányának, mint a fiainak, az kétszeres jutalmat kap. Látszik tehát, hogy igen magas rangon vannak a női szerepek az iszlámban, hisz az iszlám társadalom a családra épül, benne nincsenek egyedül élő emberek, nincsenek család nélküliek, a házasság intézménye nagyon fontos. Bár engedélyezett a válás, de ez is nagyon ritka, ahogy a csonka családok is.

Mi a helyzet a többnejűséggel?
A Korán negyedik szúrája azt a címet viseli, A nők - egyébként férfiakról egy fejezet sem szól. Itt említik meg a többnejűséget is, konkrétan azt mondja ki a Korán, ha nem tudtok igazságosan bánni a női árvákkal, akkor házasodhattok kettesével, hármasával, négyesével. A négy a maximalizált szám, s ha történelmi szempontból vizsgáljuk, ez korlátozás, hiszen előtte nem volt maximum, mindenkinek minden kultúrában akárhány felesége lehetett. Megadta a feltételeket is: második, harmadik, negyedik feleséget csak akkor vehet magához a férfi, ha igazságosan tud vele bánni - nem csak anyagilag, de érzelmileg is, ráfodított időben és energiában egyaránt. Külön háztartást kell fenntartani az egyes feleségeknek, külön konyhával, külön fürdőszobával, külön étklészlettel. Nincs hierarchia köztük, bár az időrendben ugye van első feleség, akinek vannak bizonyos plusz jogai, például megmondhatja, hogy akar-e második feleséget látni a háznál. Bár elvileg megteheti a férfi, hogy jóváhagyása nélkül veszi el a második nőt, de ez olyan erkölcstelenségnek számít, hogy a hívő közösségekben erre gyakorlatilag nincsen példa. Sokszor félremagyarázzák a többnejűséget is persze, pedig a többedik feleségek legtöbbször árvák, özvegyek, olyanok, akik nem tudnak gondoskodni magukról, s a társadalmi katasztrófák, péládul háborúk idején, mikor sok nő magára marad, ez különösen fontossá válhat. Manapság sok helyen erős a női többlet, sokan nem is tudnának férjez menni, ám így esélyt kaphatnak a kevésbé kelendő nők is a családi életre.

Vannak kényszerházasságok az iszlámban?
Ez inkább a hindu vallásra jellemző, az iszlámtól ez teljesen idegen. A bulvárhírekbe sok minden bekerül, minek oka, hogy bizonyos területeken az iszlámnál régebbi törzsi szokások maradtak fenn, nagyon sok minden ebből fakad, amit a világ az iszlámnak tulajdonít. Az arab kultúrában valóban létezett a kényszerházasság mint olyan az iszlám előtt, de a vallás szigorúan tiltja ezt. Vannak, akik kvázi házasságközvetítőként működnek, de ismeretlenül, akarat nélkül nem köttetik házasság.

Sok probléma fakad abból, hogy muszlimok lakta országoknak gondolunk olyan országokat, amik nem nevezhetők tipikusnak, mint például Irán, ami ugyan Iszlám Köztársaság, de igazi hívő embert keveset találunk. Mik a tipikus, valóban az iszlám hit szerint működő területek?
Irán sok szempontból atipikus, nevezhetjük az iszlám perifériájának. Egyrészt síita ország, a muszlimok kilencven százaléka pedig szunnita, azaz eleve kisebbségi vallásúakat jelent. (A síita- szunnita ellentét Mohammed halála után, az utódlási kérdésből ered. A síiták - Shiat Ali = Ali pártja - Mohamed vejének, Alinak a vér szerinti leszármazottait fogadták el vezetőként  - imamátus rendszere, addig a szunniták - Szunna = hagyomány - a hagyományokra alapozva a közösség legidősebb, illetve legbölcsebb tagját választották meg erre a pozícióra - kalifátus rendszere.)

Ráadásul Iránban a politikai rendszer a legkevésbé sem fedi a társadalmi valóságot, s nem biztos, hogy az emberek akaratából áll fönn. Erős politikai rendőrség segíti ebben az államot olyan kötelezőségekkel, amik idegenek az iszlámtól, hiszen az iszlám konkrétan kimondja: nincsen kényszer a vallásban. A kötelezően előírt szabályok idegenek az iszlám szellemiségétől. Vannak javaslatok, de az embereknek van szabad döntése is, szabad akarata, amivel eldönthetik, hogy megtesznek-e valamit vagy nem. Ez a fajta terror az, ami valószínűleg az irániakat is elfordította attól, amihez ők egészen közel voltak. Az 1979-es forradalom alatt meglehetett még bennük az igény minderre, de azóta felnőtt egy olyan generáció, amelyik a negatív légkör ellen lázad, nem is az iszlám ellen. Ezzel párhuzamba lehet állítani Szaúd-Arábiát, ahol szintén az iszlám egy kisebbségi irányzata, a vahabizmus jellemző, ami egy ősi monarchia és egy modern diktatúra keveréke, szintén erős politikai rendőrséggel.

Mik a tipikus országok akkor?
Kétféleképp lehet ezt megközelíteni, az egyik, hogy hol élnek az emberek tradicionálisan, vallásos keretek között, s az iszlám világ nagy része ilyen. Ha a napi vallásgyakorlatot vesszük, az iszlám a legélőbb vallások egyike. Az anatóliai vidékektől Nyugat-Afrikáig bármit hozhatunk példának. Törökország deklaráltan szekuláris állam, az emberek kétharmada mégis rendszeres vallásgyakorló - férfiak is és nők is. Mérce lehet, hogy ki imádkozik naponta ötször, s ezt a törökök kétharmada betartja. Nyugat-Afrikában egyes helyeken, például Szomáliában még ennél is nagyobb arányban lehetnek igaz hívők, miközben ezek politikailag és gazdaságilag nagyon eltérő országok lehetnek.

Azt tartják, a tipikus iszlám országokban a vallásból fakadóan rend uralkodik, s egy olyan normarendszer áll fenn, ami miatt nem nagyon létezik bűnözés az adott területeken.
A rémtörténetek zöme Iránhoz és Szaúd-Arábiához kötődik, s ez utóbbi akkor is egy sivatagi beduin ország, ha egy hipermodern valamivé fejlődött hét csillagos szállodákkal. Az emberek mentalitása megmaradt a réginek, sokszor jobban tükrözi az 1400 évvel ezelőtti dolgokat, mint ami az iszlámból következne. De nézzük meg Egyiptomot, ahol az emberek ott hagyják a biciklijüket, és nem láncolják le azokat. Az a bicikli holnap is ott lesz, holnapután is, az idők végezetéig is. Az egyiptomi újságokban van egy olyan rovat, ahol az emberek meghirdethetik, hogy találtak egy pénztárcát, ami így és így néz ki, ennyi pénz van benne, jelentkezzen a gazdája. Az iszlám tanításai szerint, ha valamit találsz, három évig kell keresni a gazdáját, csak aztán használhatod fel magad, és ezt komolyan is veszik. Lássuk be, ez magyar viszonyok között elképzelhetetlen.  Szintén itt történt, hogy metrón utazva egyszercsak megállt a szerelvény, kiabálás kezdődött, rendőrök jöttek, s elkezdték leterelni a férfiakat a kocsiból, ahol voltam. Mint kiderült, a kairói metróban van egy külön női vagon azoknak, akik nem akarnak férfiak társaságában utazni. Aki nőrokonával van, az utazhat ott, a többieket megbüntetik.

Persze ez pont olyan eset, amit nagyon könnyű félremagyarázni, s úgy interpretálni, hogy a nőket elkülönítik a tömegközlekedésen...
Persze, de a többi vegyes kocsi, ahol szintén utazhatnak a nők.

Valóban, Egyiptomban utazva, pedig nem a hagyományos turistaútvonalak mentén jártam, a legmesszebbmenőkig biztonságban éreztem magam mint nő. Persze az épeszű öltözködési szempontokat figyelembe véve...
Igen, de ne felejtsük el, hogy nem csak a nők, hanem a férfiak számára is vannak viseleti előírások. Nem hagyhatják szabadon például a térd és a köldök közötti részt, de a váll fedetlenül hagyása sem ildomos, s az inget sem illik kigombolni. A turisták jellemzően figyelmen kívül hagyják ezt, s eltérő, hogy ez milyen megítélést vált ki a helyiekből. Sokszor az iszlám világba utazó turista úgy viselkedik, mint valami gyarmatosító, aki nyugatról jött, aki civilizált, s aki emiatt bárhogy viselkedhet.

Mitől függ, hogy egy nő mennyire takarja el magát, hogy csak kendőt hord vagy még a szeme is fátyol mögött van?
Ennek vallási magyarázata van, a nők számára a hidzsáb, a "lepel, függöny" viselete kívánatos, a takarásból azonban kivesszük a kézfejet, a lábfejet és az arcot - a legtöbb muszlim felfogás szerint. A szunnita iszlámban négy vallásjogi iskola van, ebből három így gondolkodik. A nő választhat, hogy eltakarja az arcát vagy nem, bár itt inkább azt tartják jobbnak, ha nem. Kívánatos e mellett mindkét nem számára a tekintet leszegése, hogy férfi és nő ne bámulják egymást, ha valaki iszlám országba utazik, a szerény viselkedést tapasztalhatja mindenütt. Ezzel szemben a legkisebb, főleg az Arab-félszigeten jelen lévő vallásjogi iskola azt tanítja, hogy a nőnek a teljes testét el kell takarnia, beleértve az arcát, kezét, lábát is.

Mennyire megengedett a nők társadalmi szerepvállalása akár munka, akár egyéb, például politikai téren?
A vallás szerint a nő vállalhat társadalmi szerepet, dolgozhat, de ez nem kötelező. A nő saját döntése, hogy egyszer dolgozik vagy kétszer dolgozik. A nyugati nő kétszer teszi, egyszer a munkahelyén, egyszer pedig otthon. A muszlim nő választhatja csak az otthont, ám a férjnek minden esetben kötelessége a házimunkában segíteni a feleségét. Mohamed próféta például maga mosta az ingét. Az a muszlim férfi, aki a feleségére testálja a mosást, az nem követi a próféta példáját. A férfinak nem az a feladata, hogy üljön a székben és kavargassa a teát, nézze a tévét, miközben az asszony meg dolgozik. Ha pedig a nő társadalmi munkát vállal, többnyire olyat űz, ami méltó a természetéhez, tehát oktatás, egészségügy, művészet, kultúra területén tevékenykedik, de akár a politikában is részt vehetnek, ha akarnak. Sok olyan iszlám ország van, ahol a politikai hatalom akár kis közösségek, akár az ország vezetőségének a szintjén, azaz politikai szinten a nők kezében van, és ekkor a legnagyobb iszlám országokról beszélünk, mint például Indonéziáról, Bangladeshről vagy Pakisztánról. Ezzel szemben Magyarországnak még soha nem volt női elnöke ugye...

Persze ennek kulturális magyarázata van, ha a történelem előtti kort vesszük, mikor a kinyilatkoztatás történt,  Mohamed próféta után jövő első három generációt szemlélve nagyon sok vezető szerepben lévő nőt látunk, emlékezzünk például Aishára, Mohamed egyik feleségére, aki az egyik legkiemelkedőbb vallástanító, hadvezér, s az államférfi mintájára államnő volt. Ez azért is érdekes, mert nemrég jelent meg a hír, hogy egy olyan könyvet akarnak publikálni, melyben pont az ő kapcsolatukat akarják lejáratni.

Mi lehet az oka ezeknek a lejárató kampányoknak egy vallással, az iszlámmal szemben?
Több oka is van ennek, az egyik, ami egyértelműbben látszik, az a provokáció, mert látják, hogy a muszlimok egy része forrófejű, tudják, hogy mi lesz a reakció, és már előre örülnek neki. Azt is el akarják érni, hogy egy idő után a muszlimok érzéketlenek legyen akkor, ha a prófétájukat vagy az ő családját bántják. De ott van mögötte az is, hogy az iszlám igen gyorsan terjedő vallás, nyugaton is az, és bizonyos ellenérdekelt erők mindent megtesznek a terjedése ellen. Ha belegondolunk, vannak, akiknek ez politikai szempontból nem lenne jó, másoknak a gazdasági érdekeikkel ellentétes, tehát vannak lobbik, amik már most érzékelni vélik, hogy az érdekeik csorbulnak majd ettől. Magyarországon is érzékelhető mindez, és nem csak a nagyvilág hírei között, hisz van egy könyvkiadó, ami erre állt rá. Persze lehet, hogy csak profitot látnak a bulváros, Lányom nélkül soha- típusú könyvekben, és nem gondolkodnak el azon, hogy ilyen történetek a világ bármelyik pontján, bármelyik országban előfordulhatnak. Mehmet Karcsikáról rengeteget hallottunk, és mindenki el is mondhatta, hogy az a török, az a muzulmán apa ilyen meg olyan, de közben elfelejtjük, hogy mik történnek a saját házunk táján, vagy hogy pár éve egy kubai gyereket vitt Amerikába egy apa pontosan ugyanígy. Ez emberi tulajdonság, emberi helyzet - valaki megbolondul, és elrabolja a gyereket.

Mennyire terjed itthon a közösség?
Magyarországon becslések szerint körülbelül húszezer muszlim van, ennek körülbelül a negyede lehet magyar állampolgár, és viszonylag gyorsan terjed. Nem annyira dinamikusan, mint a Krisna tudatúak vagy a buddhizmus követői, de látványosan.

Te miért vetted föl a vallást?
Nagyon sokat utaztam, és nagyon sokat láttam. Jártam olyan vidékeken, ahol zömmel buddhisták élnek, és olyan helyen is, ahol hinduk élnek, láttam a kereszténységet is, gyakorlatilag minden világvallást a maga valóságában, és gyerekkorom óta az iszlám volt az, ami nekem igaznak tűnt. Hosszú ideig kellett rajta gondolkodnom, a végső lökést szintén egy út adta: Nyugat-Afrikában jártam, ahol láttam egy nagy mecsetet, idős férfiak ültek a bejáratnál. Odamentem hozzájuk, hogy lenne néhány kérdésem, megválaszolnák-e őket, mondták, megpróbálják. Nagyon szerények, nagyon kedvesek voltak. Utána derült ki, hogy akit kérdeztem, az a város vallási vezetője volt. Beszélgettünk úgy másfél órát, majd felhangzott az imára hívás, úgyhogy ők fölpattantak, és indultak, de még megkérdezték, nem akarok-e velük tartani. Akkor már olvastam a Koránt, amiben van egy vers, mi így szól: ne haljatok meg úgy, hogy muszlimok ne lennétek, úgyhogy mondtam az idős úrnak, tudom, és bizony nem is fogok anélkül meghalni, de most nem. Mondta a bácsi, rendben van, de tudod, hogy mikor fogsz meghalni? És hát igen, ezt nem tudom. Ez az élmény volt az, ami komolyabban elindított a gondolkodás útján, és két hónapra rá, mikor itthon voltam, és hallottam, hogy elkezdődött a ramadán, a böjt hónapja, gondoltam, én is kipróbálom, s ha sikerül, az utolsó napon felveszem a vallást. Így is lett.

A vallás felvételének milyen külsőségei vannak?
Az iszlám nagyon egyszerű vallás, így ez is csak egy hitvallás kimondását jelenti. Arabul kell elmondani egy szöveget, ami magyar fordításban így hangzik: Tanúsítom, hogy nincsen más isten, csak Allah, és tanúsítom, hogy Mohamed az ő prófétája. Aki ezt kimondja, és aki ezt ténylegesen hiszi is, attól kezdve muszlimnak tekinthető, s ennek megfelelő jogok és kötelezettségek érvényesek rá. A Korán azt mondja, ha a megtért ember előtte zsidó vagy keresztény volt, akkor kétszer akkora jutalomban részesül majd, hisz hitt egy előző könyvben, ami szintén Istentől van, és most már hisz ebben, a Koránban is. Ez jól látszik is az iszlám világban, ha valakiről megtudják, hogy felnőtt korában lett muszlim, egyfajta tisztelet veszi körül.

Mi a helyzet a gyerekekkel?
Minden gyerek muszlimnak születik, bárkik is a szülei. Ez azt jelenti, hogy bűntelen mindenki, szemben a kereszténységgel, ami eredendő bűnről beszél. Tehát bűntelenül, tisztán és vallással születik az ember. Persze a muszlim szülők később muzulmán szellemben nevelik a gyerekeket, de nekik nem kell esküt tenniük. Márcsak azért sem, mert ha egy gyerek megszületik, akkor az imára hívást a fülébe súgják. Ha valaki meghal, már nincs imára hívás, csak ima, tehát a hívás és az ima közti röpke idő az élet.

Nehéz egy európai országban követni a vallást? Nem feltétlenül gyakorlásban, inkább felvállalásban? Sok kritika éri az embert?
Nem. A magyar társadalom nyitott, toleráns és elfogadó társadalom, az emberek inkább kíváncsiak, mint kirekesztők. Én soha sehol nem titkoltam, mondtam is, de azért látni is lehet, és ekkor az emberek kérdeznek. Érdekli őket a zarándoklat, a böjt, a túlvilág. Az átlag ember átérzi, hogy muszlimnak lenni sokkal komolyabb dolog, minthogy a terrorizmusról faggassák az illetőt, hisz nekem az evilági és túlvilági boldogságom múlik mindezen. A nők még jobban felismerhetők, de problémák inkább a rendszerváltás idején voltak, mikor erős volt a skinhead mozgalom. Manapság nem jellemző a zaklatás. A feleségem is inkább udvarias közeledésekről számol be. Egy idős bácsi egyszer megkérdezte tőle, hogy hány férje van...

Táplálkozási iránymutatást ad a vallás? Jótékony hatásai érzékelhetők?
Az iszlámot sokan úgy képzelik, mint egy rengeteg tiltással teli vallást, pedig ha csak a Koránt nézzük, akkor összesen tíz dolog tiltott, s ebből hat az étkezéssel és az italfogyasztással kapcsolatos. Az étkezés fontos, és minden, ami tilos egy muszlim számára, az valóban káros is a szervezetnek, mint például a disznóhús fogyasztása. Nem véletlen, hogy ezt több vallás is tiltja. A vér vagy a döghús is tilos, ezt magyarázni sem kell. A böjtnek is megvan a maga tisztító hatása, ha azt tényleg úgy csináljuk, ahogy a próféta is tette. Manapság ettől sajnos eltérnek az emberek. Mohamed hajnalhasadás előtt fölkelt, és komolyabban étkezett. Nappal böjtölt, este pedig nagyon könnyed dolgot evett, pár szem datolyát, kis vizet, tejet. Ha tényleg így tennénk, fogynánk, és nem híznánk, mint ahogy manapság sokan dőzsölnek a ramadán alatt az est leszálltával. Mohamed azt is mondta, hogy az ember gyomra legyen egyharmad étel, egyharmad ital és egyharmad levegő, azaz ne pakoljuk tele. A régi arab kultúra a zabálás kultúrája volt, ezért is van az, hogy az iszlám azt tanítja, az étkezést meg kell szakítani egy fohászkodással. Ennek is megvan az élettani magyarázata, van ideje leülepedni az ételnek. Vallási magyarázata is van persze, hisz a keresztények az elején mondják az imát, a zsidók a végén, ezért a muszlimok középen.

A böjti időszak mennyiben érzékelhető tudatilag?
Azt mondják, a böjt akkor sikeres, ha megváltoztál. Ha valamilyen rossz szokást elhagytál, valamilyen jót fölvettél. Maga a böjt csak forma. Nem teljes annak a böjtje, aki káromkodik, pletykál, valakinek rossz hírét kelti, akkor sem, ha az étkezési előírásokat tartotta.

Aki szeretné megismerni a vallást, mit javasolsz, mi a legjobb út?
Ez személyfüggő. A magyarok a világban az egyik legtöbbet olvasó nép szerintem, úgyhogy van, akinek az a jó, ha olvas, míg másoknak a muszlim emberekkel való találkozás az, ami megnyitja a gondolkodást. Különbözőek vagyunk, és azt tapasztalom, aki muszlim lesz, a hobbija, érdeklődési köre kapcsán nyílt meg. Egyre többen az interneten keresztül válnak muzulmánná, s volt már rá példa, hogy emailen keresztül tette meg valaki a hitvallását. A modern technika a rituálét is átértékeli.

Nem kell összeülni a vallásértelmezőknek, hogy eldöntsék, hogyan viszonyuljanak a világ új dolgaihoz?
Ha valaki saját maga hoz egy vallásjogi döntést önmagára nézve, az jutalmat kap Mohamed szerint. Aki helyesen dönt, az kétszeres jutalmat kap. Bizonyos helyzetekben persze nehéz dönteni, ekkor egy muftit kell megkérdezni, akikhez rengeteg kérdés érkezik- akár az internettel kapcsolatban is. No nem olyan, hogy lehet-e használni, de például a ramadánnal kapcsolatban nagy vita, hogy az étvágycsökkentő tapaszokat lehet-e használni. Megvizsgálták, s a török mufti szerint rendben van, a szaúd-arábiai szerint tiltott. Mindenki a saját szíve szerint dönt, de ha már megkérdeztem valakit, köteles vagyok elfogadni a válaszát.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások