Lélek

A 21. század vérszopói

2335

A jelek

Biztos ismered az érzést, amikor egy beszélgetést befejezve egy ismerőssel, családtaggal, ólmos, nehéz fáradság lesz rajtad úrrá, bambán nézel magad elé, mert mégsem töltött fel az a fél óra, amit szeretteddel töltöttél. Van, hogy halogatod a találkozót egy haverral, akit egyébként kedvelsz, talán még érdekes figurának is tartasz, mégsem vagy képes rászánni magad arra, hogy összekeveredj vele, akár egy kávé erejéig is. Ócska, lapos kifogások tárházát vonultatod fel az illetőt lerázandó, mert már a hihetőek, és a beteg-a-nagyi típusúak is mind elfogytak. Hasonló szituáció, amikor meghazudtolva magad téglamintába mész át, ha az utcán sétálva megpillantod a szomszéd csajt, akit amúgy bírsz. Te, aki egyébként szereted fenntartani régi, akár döcögős kapcsolataidat is, imádsz tudni régi barátnék, osztálytársak életéről a közös idők elmúltának dacára, és aki minimum három hétig járhatna bulizni anélkül, hogy ugyanazokkal akadna össze akár egy este erejéig is- mert szereted az embereket. Velük jóban lenni is frankó, mégis létezik az az emberfajta, akit akármennyire is kedvelsz, bármennyire is érdekel az élete, személye, bármilye, mégis köddé válnál, ha észreveszed a Deákon, és aztán csak bámulod magad a metró ablakában vagy a mobilod piros gombját értetlenül, s gőzöd sincs, mi ez a hatalmas ellenérzés, s a menekülő-útvonalak a fejedben az illető közelségének legyőzésére. Mi a fene ütött Belém?!

A válasz

Ne hidd, hogy önző, sunyi – akár gyáva -görccsé váltál, inkább ismerd fel, jó eséllyel tettél szert valamiféle energiavámpír ismerősre. A kifejezést valószínűleg mindenki ismeri, ám vannak típusok, amiket érdemes megkülönböztetni, és egyáltalán, jó, ha tisztában vagyunk vele, milyen körülményekre, tulajdonságokra kell odafigyelnünk, ha hasonló érzéseket tapasztalunk egy-egy adott szituációban, illetve fontos megemlíteni, hogy mit tehetünk magunkért, és energiakészletünkért, ha ilyen jellemű személlyel találkozunk. Nem mondom, hogy mind kivitelezhető vagy hogy nem sérti az illemtan mindenkori szabályait, mégis arra biztatok mindenkit, saját érdekében használja, és terjessze az energia-megóvás eszközeit.

Előzmények

Van egy rettentően jó barátnőm, Kriszta. Gyakorlatilag hat-hét éve napi kapcsolatban vagyunk, legalábbis egy héten egyszer beszélünk, nehezebb időkben is. Hasonló gondolkodású, de különböző habitusú emberek vagyunk, sok örömben, bánatban voltunk egymás társai- még pasis időkben is. Gyakorlatilag barátságunk első két-három évében fogalmam sem volt arról, hogy mi az oka az állandó fásultságnak, kedvetlenségnek, ami elfog olyankor, mikor vele töltöm az időmet. Akkoriban egyáltalán nem foglalkoztattak ezoterikus, kézzel nem fogható dolgok, neveltetésemnek köszönhetően eléggé materiális szemléletű közegben nőttem fel. Maximum fárasztó humorúnak volt szokás titulálni a nálunk megforduló, vámpírkodó embereket, de még ennek ellenére is illett nevetni az izzadságszagú poénokon.

Tehát megfoghatatlan, és egy idő után természetes állapot volt az a fajta gyengeség, amit a közelében tapasztaltam. Aztán akkori szerelmem mesélt a főnökéről, aki teljesen lefárasztja őt, így tőle hallottam az „energiavámpír” kifejezést is először. Azt hiszem, anno a Mennyei próféciára hivatkozott mint forrásra, bár jelenleg nincs birtokomban a könyv, így biztosan igazolni ezt nem tudom. Sok idő telt el ilyen energiaviszonyok között, tudatlanságom miatt nem gyanakodtam problémára, csak értetlenül bámultam lakótársaimra, kolléganőimre, aki feltöltődve, széles mosollyal tértek haza lányos estéjükből, vagy indultak el egy fárasztó nap után.

A Krisztához fűződő viszony két-három év után normalizálódott- rendbe jött az élete, higgadtabb, kevésbé negatív lett a hozzáállása az élete dolgaihoz, és úgy általában mindenhez. Persze ezután is volt olyan alkalom, mikor negatívan, fáradtan jöttem el tőle, de lényegében kikerült a fogalom és a jelenség a látókörömből, s bár kellett volna, nem gondolkoztam, és nem kapcsoltam össze életminőségének változását a korábbi tapasztalataimmal.

A valóság

Mígnem az új munkám során, egész napos kapcsolatba nem kerültem emberekkel, oly módon, hogy mindegyikükkel minimum egy-két órán keresztül közvetlen kontaktusban vagyok. Ekkor figyeltem fel újfent arra, hogy van olyan vendég, aki után fáradtabb és szürkébb vagyok, mint máskor egész napos munka után. Ekkor kicsit beleástam magam a témába, és a következőkre bukkantam:

Az energiavámpírok olyan emberek, akiket kedvesség, szívélyesség egyaránt jellemez, különböző indokokkal keresik a többi ember társaságát. Valójában fogalmuk sincs ténykedésükről, többnyire meglepődnének azon, ha elmondanánk nekik, milyen érzés is a közelükben lenni. Mi alapvetően onnan ismerhetjük meg őket, ha velük beszélgetve óhatatlanul rosszkedvűekké válunk, lankad a figyelmünk, elálmosodunk anélkül, hogy akármelyik téma valójában próbára tenné idegeinket. Általában jóhiszemű emberek, akik tele vannak negatív, pesszimista gondolatokkal, és ezek a gondolatok, a negatív életfelfogás miatt felemésztik saját energiáikat, így a miénkre vadásznak. Sokszor puszta jelenlétük pszichés terhet ró környezetükre, kikényszerítve ezzel a védekezést, amennyiben a másik fél képes erre.

Általánosságban féltik az energiáikat, sokszor jellemző rájuk, hogy minden bajukért a világot okolják, és másokat, akik esetleg nem is élnek jobban, vagy könnyebben, mint ők, egyszerűen szerencsésnek titulálnak, de semmiképp sem szeretik saját felelősségüket felvállalni a kialakult helyzetben. Létezik a sármőr típus is, aki folyton beszél, mindig a középpontban van, környezete lankadatlan figyelméből táplálkozik, így pótolva elfecsérelt energiáit. Ezeknek az embereknek életmódváltásra, de mindenekelőtt gondolkodás-reformra volna szükségük, hisz ők is hétköznapi emberek, hétköznapi gondokkal, csak  képtelenek a saját hasznos energiáik mozgósítására, illetve arra, hogy gondolkodásmódjuk átformálásával valóban arra használják azt, amire való. 

Hogy hogyan segíthetsz elkerülni a vámpírkodást, szakember által összeállított segítséget kaphatsz Dr. Bruce Goldberg metafizikus : Energiavámpírok- a lelki önvédelem alapvető című könyvéből.Te ismersz ilyen embert a közvetlen, vagy tágabb környezetedben? Mit teszel saját energiakészleteid védelmében? Meglátásod szerint, Te magad szoktál vámpírkodni?


Az olvasói cikkek tartalmának valódiságáért a cotcot.hu szerkesztősége nem vállal felelősséget. Ezen szolgáltatásunkat olvasóink saját felelősségükre vehetik igénybe. A szerkesztés jogát fenntartjuk!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások