Test

Minek nekünk rost?

2325

A rostok szerepe a táplálkozásban elengedhetetlen, sok betegséget kihagyhatnánk az életünkből, ha étkezési szokásainkon változtatnánk, de nem drasztikusan. Sajnos a fogyókúra mánia, a stressz vagy felfokozott érzelmeink miatt össze-vissza eszünk, kevés folyadékot iszunk, és ez a kínzás nem gyors fogyáshoz vezet, hanem betegségekhez. Mindehhez társul a genetikai hajlam, a nem mozgás és az ülőmunka, és az, hogy az energiadús ételek fogyasztása mellett elfelejtünk tudatosan étkezni - mindez sokszor székrekedéssel, elhízással jár. A nem öröklődő okok közül a helytelen táplálkozás és nem mozgás egyenes következménye az elhízás.

Az évek során talán észre sem vesszük ezt, elég ha csak tartósan egy kilót hízunk egy évben, ez tíz év alatt annyi felesleget jelent, amit küszködve tudunk csak ledolgozni. A legegyszerűbb csokiért nyúlni, ha fáradtak vagyunk. Mindenki megérti, hogy a sok munka kell a megélhetéshez, de lássuk be, nem normális, hogy a napi munkáink után még otthon, este is dolgozunk, fusizunk. Ahhoz, hogy ezt bírjuk, az agyunk a szénhidrátot választja, ami könnyen energiává alakul át, ám gyorsan el is röppen, ezért van az, hogy tésztát eszünk tésztával és folyton csokit kívánunk. A következmények mindenki számára ismertek: magas koleszterinszint, szív- és érrendszeri problémák, mozgásszervi megbetegedések, bélproblémák, cukorbetegség, elhízás. Mindezt megelőzhetjük, ha odafigyelünk, miből mennyit eszünk egy nap.

Rostok a világban

A rostokat Japánban ültették át először a hétköznapi táplálkozásba, ételeiket és italaikat is rosttal dúsították, és ez a trend ma a világ számos pontjára eljutott, de még mindig nem viszünk be harminc gramm rostot egy nap -ennyi az ajánlott napi rostbevitel. Akárcsak a fehérje és a zsír, a rost is egyike a táplálkozásban fontos általános fogalmaknak. A rostok olyan szénhidrátok, melyeket nem emészt meg és nem szív fel a gyomor és a vékonybél, így eljutnak a vastagbélbe. A rostok egyik táplálkozási előnye, hogy javítják a víz megkötését a szervezetben. Másik előnyük, hogy elősegítik a tápanyagok emésztését és hatékonyabb felszívódását, így a vastagbél működése gyorsabb lesz, és a bomlástermékek előnyösen befolyásolják a bél nyálkahártyájának állapotát. Harmadsorban a rostok az epesav sóit és a koleszterint is felszívják, és együtt választja ki őket a szervezet, így kevesebb epesav só szívódik fel a testben. 

Cukorbetegség ellen is jó

Az elmúlt évtizedekben az egészséges és tudatos táplálkozás miatt az étkezési rost egyre inkább a figyelem központjába került, és a fejlett országokban már egyre több hatóság is ajánlja az étkezési rostok kétszer annyi fogyasztását, azaz napi harminc-negyven grammnyi rostot. Az étkezési rostok közt megkülönböztetünk oldható és oldhatatlan rostokat, melyek mindegyike más-más fiziológiai hatással bír. 

Az oldható és oldhatatlan rostok attól függnek, melyik oldódik vízben és melyik nem. Az oldhatatlan rostok alkalmasak a székrekedéses panaszok javítására, mert növelik a széklet mennyiségét, és csökkentik az étel bélben való tartózkodásának idejét. Ilyen rostok a teljes kiőrlésű gabonalisztekből készült pékárukban, diófélékben és egyes zöldségekben fordulnak elő. Ebből a típusú rostból ha többet viszünk be, mint kellene, könnyen több gáz keletkezhet a bélben, és a morgó bélhangokból  arra következtethetünk, hogy a rostok túl jól végzik dolgukat. A vízben oldódó rostok a vércukorszint beállítására alkalmasak, mert a vízben megduzzadva és összeállva olyan anyagot képeznek, mely gátolja a cukor vérben való felszívódását. A zabfélék, citrusfélék, árpa és babfélék mind-mind ezt a hatást keltik.

Rostok a hétköznapokban

A probléma az, hogy a fehér liszt nem teljes kiőrlésű, így ez egyáltalán nem tartalmaz rostokat. Az étkezésünkben bőven elég, ha mellőzzük a finomliszt fogyasztását. A napi rostbevitelünk úgy növelhető, ha fehér kenyér helyett barnára váltunk, de elegendő az is, ha teljes kiőrlésű pékárukat fogyasztunk. Ezek ma már minden pékségben kaphatóak. A fehér rizs helyett a barna rizs ajánlott, s bár kezdetben borzasztó íze van, mégis praktikusabb, mint fehér társa. (A tésztákból is azokat fogyasszuk, amik teljes kiőrlésű lisztből készülnek.) Már reggelire fogyaszthatunk zabkorpát, joghurttal vagy tejjel, és ha napi étrendünkbe öt adag zöldséget és két adag gyümölcsöt illesztünk, biztosak lehetünk abban, hogy elegendő rostot viszünk szervezetünkbe. A chipsek és csokik helyett érdemes néha, vagy egyre többet magvakat, pisztáciát, kesudiót, egyéb dióféléket fogyasztanunk. Fokozatosan kell mindezt a táplálkozásunkhoz adni, néhány hét szükséges ahhoz, hogy a szervezetünk felvegye a ritmust. Ne felejtsük el a napi két-hátom liter folyadék fogyasztását, főleg a vizét, hiszen a rostok egy része vízben oldódva fejti ki hatását!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások