Test

A kacérság fokozatai

2318

A pucérságot nem mindenki vállalja be, még partner mellett sem. A civilizáció a ruhadarabok viselésével jár együtt, egyes bennszülött csoportok a mai napig meztelenül, testükön törzsi jeleket viselve élnek a természettel összhangban. A kereszténység szerint Éva tehet mindenről, hiszen ő evett bele az almába, és ő takarta el nemi szervét a fügefalevéllel. A ruha feltalálása előtt a meztelenség jellemezte az emberiséget, mely ma már ritka mások jelenlétében. 

A csupaszkodás elfogadása és a megfelelő ruházat függ attól, milyen éghajlaton vagyunk, hiszen egy tengerparti kisvárosban élve vajmi kevés ruhadarabra van szükségünk, főleg a bikinik számszerűsége lehet a legfőbb bajunk. Vannak olyanok, akik egész évben mezítláb élnek egy alsónadrágban, főleg a thaiföldi búvároktatókra jellemző ez, pólót csak akkor vesznek fel, ha boltba mennek, és ez azon a környéken elfogadott. Azt nézik hülyének, aki farmerben és trikóban él a tengerparton. A meztelenség és félmeztelenség elfogadása nagyban függ a kultúrától és kortól is. A szégyenérzetet félretéve fürdéskor mindenképp meztelenek vagyunk ma már, holott a történelem során alsóneműben fürödtek még otthon is az emberek. A pőreség az alsóbb társadalmi osztályokra volt jellemző. (Gondoljunk az Egri csillagokra, amiben a roma gyerekek rohangáltak csak meztelenül.)

Ruhában vagy meztelenül?

A meztelenséghez kettősen áll a világ, egyes nézetek szerint a meztelenség a természetes állapotunk, a másik nézet szerint a meztelenség bűn, elítélendő, kivéve az elkerülhetetlen eseteket. A nudisták szerint a meztelenség állapota természetes, melynek nyilvános gyakorlását lehetőleg minél jobban el kellene fogadnunk, akik ezt nem teszik, képtelenek önmagukat felvállalni és felszabadulni, ám ezt sokan még szexuális együttlét során sem képesek megtenni.

Szexuális érintkezéskor a partner előtti meztelenséget eleinte sokan szégyellik, egyesek csak akkor szeretkeznek partnerükkel, ha a lámpa fénye megfelelően tompa, lepedővel vagy takaró alatt érnek egymáshoz, esetleg alul vagy felül marad egy-egy vékonyka ruhanemű. Az azonos nemű idegenek előtti meztelenség jóval kevesebb szégyenérzettel társul, mint az ellenkező neműek között, hiszen a női fürdőkben vagy  férfi fürdőkben és öltözőkben mindenki bátrabb. Ha azt gondolnánk, hogy ez a frusztráció csak a nőket jellemzi, tévedünk, mert egyes országokban például a piszoárokat emiatt választják el falakkal, sokszor csak azt a részt, ami kínos pillanatokat okozhat a pasiknak.

Meztelenség és vallások

A világvallásokat végiggondolva láthatjuk, mindegyikben fellelhetőek az öltözködésre vonatkozó szabályok, szankciók, persze nem mindenhol ugyanolyan mértékben és formában, de a teljes fedetlenséget egyik sem nézi jó szemmel. Az iszlám vallás a köztudatban a legszigorúbb vallásként létezik. Az öltözködésre vonatkozó előírásaik szerint a nőnek el kell takarnia a testét, kivéve az arcát, kézfejét és lábfejét, emellett a férfiak számára is vannak előírások. Ők nem hagyhatják szabadon a térd és köldök feletti részt, de a váll fedetlenül hagyása sem ildomos és az inget sem illik kigombolni. Ilyen szigorú előírások mellett joggal vetődik fel a kérdés, ők mégis hol lehetnek meztelenek? Kizárólag otthon és csakis házastársuk előtt vetkőzhetnek pucérra.Családtagok előtt tiltott a meztelenség az iszlám vallás szerint élőknek. A muzulmánok meztelenséghez való hozzáállása vitatott, egy jogtudós szerint szexuális aktus közben tilos a házastársaknak meztelenül lenniük, mert ez érvénytelenítheti a házasságot. A kirobbant vita végeredménye szerint egyedül a szodómia tilos a házastársak közötti szex során. A házastársak láthatják egymást meztelenül, de egymás nemi szervét nem, így a takaró alatti szeretkezés javallt e vallás híveinek. 

A keresztények szerint aki ruháitól megszabadul, egyúttal erkölcseitől is megválik, és ez bűnt jelent Isten szemében. A Biblia viszont említést tesz Péter apostolról, aki halászat után felveszi ruháit, amikor Jézussal találkozik, tehát kettős értelmezésű a csupaszkodás a keresztényeknél is, akik ezt azzal magyarázzák, hogy régen a meztelenség munkához kötődött. A vallás megköveteli, hogy ruháinkat magunkon tartsuk, az erkölcsös ember tehát csak korlátok közt lehet meztelen. Akad a keresztény vallásúak közt olyan ember, aki hisz a naturizmusban, hogy az ember akkor igazán szabad, ha levedli a világ által felruházott jelképeket és pusztán önmaga marad. Az ortodox zsidók a farmernadrágot tartják túlzottan kihívónak, így a nőknek nyáron is harisnyában és szoknyában kell járniuk. Vallástól függetlenül évtizedek alatt meztelenedtünk le olyannyira, hogy ma már a fogyasztói társadalom a meztelenségre épít. A vallási világ melletti materiális világnak azonban nincsenek megkötései a ruházkodásra, sőt, a haszonszerzés érdekében mindent a meztelenséggel és bújtatott szexualitással reklámoznak.

Meztelenség a médiában

Alig van olyan termék, amit ne meztelen nővel akarnának eladni, ezt példázva elég, ha kinyitunk egy reklámmagazint, ahol a laptopot reklámozó képen  - a gép monitorján bújtatva - meztelen nőt találunk. Hogy ettől valóban többen vásárolnak-e laptopot nem tudjuk, mint ahogy arra sem találtunk statisztikát, hogy a tusfürdőket, testápolókat meztelen emberekkel reklámozva ténylegesen jobb-e az eladás. Ha igen, akkor magunkba nézhetünk, mivel is etetjük mind testünket, mind lelkünket, ami a meztelenséget és a fogyasztási szokásainkat tükrözi.

Elvileg azokat a testrészeket takarjuk el szinte minden mai kultúrában, amik szexuális izgalmat és gerjedelmet válthatnak ki, így tehát a mellbimbókat és nemi szerveket még a strandon is eltakarjuk. ( Ez sokak véleménye szerint felesleges, hiszen ha valakiből árad a szexualitás, akkor teljesen mindegy, mit visel, mi van rajta, míg ha valaki nem szexuális, és a teste sem esztétikus, nem igazán jellemző, hogy szexuális gerjedelmet váltana ki a nagy tömegekből.) Mindez teljesen ellentmond annak, amit a tévében és a plakátokon látunk, de talán pont a szexuális gerjedelem keltés az eladás eszköze. A részleges vagy teljes csupaszkodás a reklámszakmától nem idegen, tulajdonképpen pucérsággal mindent el lehet adni, ám figyeljük csak meg milyen szűken értelmezett ez is, hiszen beteg, fogyatékos vagy öreg testet nem látunk se a reklámokban, se a filmekben.

A figyelem a vonzó, többnyire huszonéves modellekre irányul, akik a képen látható vizuális élménnyel eladják a terméket, hiszen azt a benyomást keltik, hogy a használója is lehet olyan szexi, mint ő vagy éppen megszerezhet egy olyan szexi lényt. A szakmában való szexualitást igyekeznek szabályozni, ám ez inkább a közönséges és szemérmetlen kategóriákra vonatkozik. A legmerészebb a szemből való teljes meztelenség, amikor a színész vagy modell nemi szervei is látszanak, ám sokszor idáig már nem merészkednek el, és gondosak megszerkesztik, megvágják a film képeit. Konkrét nemi szerveket általában filmekben és reklámokban nem látunk, az effajta ábrázolás majdnem teljes egészében a pornó iparág privilégiuma. Az országok és kultúrák közt is változó a meztelenség filmvászonra kerülése, míg az európaiak elfogadják a teljes meztelenséget, addig az amerikai közönség már komoly kivetnivalókat talál abban. A szexuális, de nem pornográf ábrázolást a huszadik század óta folyamatosan próbálják elfogadtatni, ez Európában okozza a legkevesebb problémát.

Figyelemfelkeltés eszköze

Ha csak arra gondolunk, hogy régen a fehér bőr volt esztétikus, ma pedig hülyére napoztatjuk magunkat, hogy egészségesnek nézzünk ki, látható, hogyan meztelenedtünk le az évtizedek során. Nemrég, a húszas években annyi ruha fedte az emberek testét még a tengerparton is, mint egy mai nőnek nyáron az utcán. A prüdéria az öltözködést tekintve megszűnt létezni, s talán ez is az oka annak, hogy egyre durvább eszközök kellenek ahhoz, hogy valamire, akár fontos világmegváltó dolgokra felfigyeljünk. Hallottunk már meztelenül bicikliző csoportokról, akik valamilyen nemes cél érdekében vágnak bele a figyelemfelkeltés nem hétköznapi formájába. Ennél is furcsább, ha azt látjuk, hogy hírbemondók meztelenre vetkőzve értesítik a világot a legfrissebb hírekről, sőt időjárásjelentők meztelenül mondják el, mire is számíthatunk másnap. A nagyobb nézettség érdekében olykor sztriptízelnek is a hölgyek hírolvasás közben. 

A meztelenség még a médiában sem természetes formában jelenik meg, szankcióhoz kötött, akárcsak a vallások tekintetében. A két világ, a vallás és a pénz világa is egyaránt előírásokhoz köti a meztelenséget, melyet egyikük sem kezel kellőképpen szabadon, az emberi természetet figyelembe véve. Ezeket megvizsgálva joggal merül fel a kérdés, hogy mégis mitől vagyunk prűdek? Anyaszült meztelenül jövünk a világra, majd magunkra aggatjuk jelképeinket ruháink és kiegészítőink segítségével, miközben majdnem pornográf filmekről vitatkozunk, de tagadjuk, hogy pornót nézünk és megvetjük a pornósokat. A fejünkben élő perverz vágyak talán sosem kerülnek kimondásra, de léteznek, s inkább szorongásokkal, félelmekkel és szégyenérzettel leplezzük mire is vágyunk. Jó kislányok vagyunk, pedig havonta több szexuális partnerünk is van, és olykor olyan szexuális eseményekbe futunk bele, amikre társaságban büszkélkedünk, mégis prűdek vagyunk. Nagy százalékban nem vagyunk meztelenül otthon, nem alszunk meztelenül, nem szívesen fürdünk a tengerben meztelenül, sőt, akad, hogy nem szeretkezünk meztelenül. Mindeközben meztelen nőkről nézünk reklámokat és mindent átölel az életünkben a ki nem mondott, még ma is bűnös szexualitás és meztelenség. Hogy van ez?

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások