Test

Hústalan utakon

2198

A vegetáriánus táplálkozás lényege, hogy mellőzzük az állatok húsának fogyasztását, még az ízeltlábúakét is. A latin eredetű vegetabilis (növényi) szóból eredeztethető a kifejezés, mely mára tudatos táplálkozássá vált. Az emberiség történetéből - persze csak ami írásban megmaradt - tudjuk, hogy már az ókorban voltak olyan közösségek, akik a vegetarianizmust gyakorolták, ilyenek volt a Pithagoreánusok és az ókori egyiptomi papok is. Minden vallás ad rendelkezéseket a táplálkozással kapcsolatban, és többnyire a húsevést mindegyik mellőzi vagy szabályozza. Az első modern kori vega klub Angliában alakult meg 1847-ben, itthon 1883-ban jegyeztek be vegetáriánus egyesületet (Magyar Vegárius Egyesület). Az első angliai egyesület megalakulása után száz évvel különböztették meg magukat azok, akik elutasítottak minden olyan állati eredetű ételt, amit társaik nem, vagyis a tojást, tejet, tejterméket, mézet is, és magukat vegán szóval illették. Hamarosan köztudatba kerültek a vegán étrendűek, akik mindenféle állati eredetű anyagot kerültek, és teszik ezt ma is.

A vegetarianizmus azóta többféle irányzatra bontakozott, aszerint, hogy a növényi ételek mellett milyen egyéb állati eredetű élelmiszereket fogyasztanak - vagy nem. Vannak élettani vegetáriánusok és meggyőződéses vegák, akik morális szempontok szerint vetik el a húsevést, no meg van az energetikai sík, de erről később. A meggyőződéses vegák azt vallják, húsevésük közvetett módon hozzájárul a nagyipari állattartás gyötrelmeihez, ahhoz, hogy kegyetlen körülmények közt tartják őket egy teljes élethosszon át, hogy nem látnak napot, hogy nem szaladgálnak, hogy antibiotikumokon, gyógyszereken élnek, méltatlan, embertelen körülmények között. Gondoljunk csak a borjúra, aminek porhanyós lábszárhúsát úgy kapjuk, hogy az állat egész életében nem jár, mert akkora területen tartják, hogy ne tudjon felállni, soha. Ez a mondat kicsit fókuszos, de ez a valóság.

Ovo és lakto vegák

Azok, akik a növényi ételek mellett tojást, állati tejeket vagy abból készült ételeket esznek, az úgynevezett ovo-lakto vegák. Akik csak tojást esznek a növények mell azok csak ovo-vegák, aki pedig csak tejet, azok a lakto-vegák. Akik semmilyen állati eredetű ételt nem esznek, azok a vegánok, akik amellett, hogy elutasítják az állatoktól származó táplálékot harcolnak azért, hogy ne okozzanak szenvedést az állatoknak, és ne zsákmányolják ki őket szükségtelenül egyes vállalkozások. A vegetáriánusok az életük minden területét igyekeznek hasonló elvek mentén szervezni - jellemzően nem vásárolnak bőrből, szőrméből készült ruhákat, sem állatokon tesztelt termékeket, kozmetikumokat, védik a természetet, a levegőt, a fenntartható fejlődésben hisznek.

Húsevő nemzetek

A gyarapodás, a plusz kilók csak úgy ugranak rá az emberre a jólétben, és ha megnézünk egy hétköznapunkat, azt látjuk, hogy szinte mindig van benne hús. Valahogy itthon még erősen az a mentalitás él, hogy az minősül ebédnek, ha a krumplit hússal és a húst hússal (hússal töltött húsokat) esszük. A férfiak szeretik hangoztatni, csak akkor laknak jól, ha hús van az asztalon. A fejlett világban meglehetősen sok húst fogyasztunk, átlagban az észak-európaiak közt egy fő nyolcvan kilónyit eszik meg egy évben, mi magyarok hetvenet. Az olyan nép, mint a magyar, akik évszázadokon át minden vasárnap húslevest főznek, akiknek a mindennapjaiban ott figyel a pörkölt, nehéz elmondani, hogy olykor akár pár hétre is érdemes elhagyni a húsokat. ( A nagyszüleink sem ettek minden nap állati eredetű fehérjét.) Mint minden vallásban, a keresztényben is van böjt, s ennek pontosan a megtisztulás a célja. A nagy mennyiségű hús fogyasztása rengeteg salakanyagot rak le testünkben, kiváltképp vastagbelünkben, ami később számtalan egészségügyi problémát okozhat, s ismert a mértéktelen sertéshúsfogyasztás következménye, a köszvény is. A hús különleges szerepet tölt be táplálkozási kultúránkban, szinte magától értetődő, mint az, hogy a csapból víz folyik. Sokszor a növényevés előnyeiről beszélni egy húsevő társadalomban valódi eretnekségnek hathat, elmondanak hippinek, álszent elmebetegnek, vértelen, erőtlen bolondnak. Pedig tőlünk nyugatabbra is kezdi felütni a fejét a mértékletes húsevés, nem csak a nők, de a férfiak körében is. 

Miért káros a hús?

Természetesen hatalmas ellentétek feszülnek a húsevők és nem húsevők között, legalább annyi tanulmányt olvashatunk annak egészséges és egészségtelen vonatkozásairól is, de most témánkhoz illeszkedően nézzük, miért árthat, s mi az, ami miatt sok vallás bölcsen korlátozza annak fogyasztását. Persze itt is a mértékletesség lenne a kulcsszó. A húsban található zsír és fehérje együttesen az említett elhízás mellett (főleg, ha összevissza mindenféle körettel együtt esszük) érelmeszesedést okoz, s számtalan betegség kialakulásának hátterében áll az elzsírosodás és elmeszesedés. (Érdekes, hogy a II. világháború élelmiszer és húshiánya gyakorlatilag minimálisra csökkentette a trombózisok és szívinfarktusok számát.) Az ember tápcsatornája a ragadozókkal összehasonlítva hosszú, s a bevitt nagy mennyiségű fehérje egy része nem képes felszívódni, így a lassú emésztés során hosszan rothad a belekben. A hús egyik bomlásterméke a húgysav, s ez egy rendszeres húsevő szervezetében olyan nagy mennyiségben van jelen, hogy nem tud kiválasztódni, vesekő, köszvény formájában lerakódik, s a sav-bázis egyensúlyt is eltolja. Manapság figyelembe kell vennünk azt a szempontot is, hogy a hús kiemelkedő mennyiségű méreganyagot tartalmaz, hisz vegyszerrel kezelt növényeket eszik, s őt magát is gyógyszerezik egy életen át - antibiotikumokat, növekedésserkentő hormonokat, nyugtatókat, mesterséges tápszereket adnak nekik.

A fehérje fontosságát erősen túlhangsúlyozzuk, pedig annak hiányából származó megbetegedések össze sem hasonlíthatók arányaiban azzal, amit a túlzott fehérjebevitel okoz. Hozzá kell tennünk azt is, a húsmentesség már egyfajta tudatosságot követel, s a tudatosan táplálkozók többnyire odafigyelnek arra, hogy minden fontos tápanyaghoz hozzájuttassák szervezetüket. A vegák kimutathatóan tovább élnek, egészségesebbek, nyugodtabbak, mint húsevő társaik.

Felsőbb szint

A nyugodtság megemlítése furcsa lehet, de kutatások kimutatták - börtönökben húsevő és húsmentes diétát alkalmazva - hogy a vegetáriánusok idegrendszere kiegyensúlyozottabb, míg húsevő társaik feszültebbek, hajlamosak az agresszióra - ez részben élettani hatások miatt van így, de kiemelkedő szerepet játszanak benne az alább említettek is, melyek igazán elgondolkodtatóak lehetnek, főleg, ha az ember saját bőrén kezdi el kikísérletezni a hatást. Mondhatjuk, hogy az állattartás erkölcsileg torz, hogy a tömeges kivégzés rettenetes, s elvethetjük a húst ezért is. De ennek mind lenyomata van a húsban, s ez szervezetünkben is megteszi a maga hatását. Minden élő szervezet egyfajta természetes rezgéssel bír, s a rezgés magassága mutatja, hogy milyen testi-lelki-szellemi egészségi állapotban vagyunk. Minden hatás, ami bennünket ér, befolyásolja rezgéseinket, s minden elfogyasztott táplálék is. Tudjuk, hogy a nyers zöldség, gyümölcs a legegészségesebb, s ennek rezgéses okai is vannak. Az állatok ugyanúgy rezegnek, s leölésük és azt azt megelőző pár óra olyan stresszt okoz nekik, ami benne marad a húsukban.

A vágóhídra menet lábaik, bordáik eltörnek, sokan már azelőtt elhullanak, hogy odaérnének, rettegnek, stresszhormonjuk az egekben van. Ha egyszer végignéznénk, sírnánk. A leölés pillanatában pedig halálhormon szabadul fel, ami szintén benne marad a húsban. Egy pörkölt elfogyasztásával nem csak fehérjét veszünk magunkhoz, de ezeket az információkat is, amik beépülnek saját rendszerünkbe, s rezgésünket egyre lejjebb és lejjebb viszik. Minél alacsonyabban rezgünk, annál könnyebben támadnak meg a betegségek, annál kevésbé vagyunk ellenállóak fizikai, lelki és szellemi szinten. Elvontnak, elvakultnak hangzik mindez, de érdemes egy próbát tenni. Egy hónap húsmentesség után az ember érzi, hogy teste, lelke felszabadul - mikor múltkoriban húsmentes rakott padlizsánt rendeltem valahol, a pincércsaj maga elegyedett szóba velem, s mesélte lelkesen, ő sosem hitt ebben, de egy hónapja nem eszik húst, és energikusnak, vidámnak érzi magát. Megjegyzem, nem vagyok vegetáriánus, körülbelül hetente-kéthetente fogyasztok húst.

Mivel pótolható a hús?

A hús nélküli táplálkozás korántsem olyan íztelen, mint gondolnánk, és az indiai, távol-keleti vagy mediterrán ízek meggyőző érvek lehetnek. Elvileg bármilyen húsos étel elkészíthető hús nélkül húspótló szerekkel, főleg szójával, tofuval és szejtánnal. A kolbásztól sem kell megválnunk, kapható gabonakolbász, de még felvágottak is, s nem kell feltétlenül imitálni a húsevést, számtalan megoldás van arra, hogyan együnk változatosan és kielégítően hús nélkül. Figyelembe kell venni azonban, hogy a szervezetünknek számtalan olyan vitaminra, elemre van szüksége, ami legegyszerűbben az állati eredetű fehérjéből szerezhető be, ilyen a például a vas, egyes fehérjék, a B-vitaminok, ám ezek kellő odafigyeléssel könnyen pótolhatók a növények világából is. Az egyoldalú táplálkozás könnyen vitaminhiányba torkollhat, így érdemes a húst pótló fehérjéken kívül (szója, tofu, csicseriborsó) olyan zöldségeket fogyasztani, melyek az említett anyagokban gazdagok, és mindenképpen tájékozódnunk kell, mi az, amire feltétlenül szükségünk van. Szervezetünk általában jelez, én két éves teljes húsmentességem alatt nem kértem orvosi segítséget, és jobban voltam, mint valaha, ám terhesség alatt és komoly megterhelés esetén mindenképpen forduljunk szakemberhez!

Senkit nem akarunk téríteni, de úgy gondoljuk, érdemes elgondolkodni mindezen, s érdemes egy próbát tenni, hátha rájössz, sokszor csak megszokásból eszed a rántotthúst. A mértékletességet javasoljuk, s azt, hogy figyeljünk arra, mit kívánunk igazán, adjunk esélyt a szervezetünknek, hátha ő jobban tudja.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások