Mi ez?

Szűz, szűz, extra szűz

2152

Az olívaolajat az olajfák terméséből préseléssel állítják elő. Az olajfa ősi kultúrnövény, a Földközi- tenger keleti partvidékén honos, latin neve Oleaceae. Főleg a mediterrán országokra jellemző ez a fafajta, ezért az olívaolajat ott használják fel a legnagyobb mértékben. A mediterrán országok közül is főleg Spanyolország emelkedik ki az olívaolaj előállítását illetően. Egy átlagos olajfán évente több mint negyven kilogramm olívabogyót terem, de kell is ez a nagy mennyiség, hiszen ezekben az országokban a havi egy főre eső fogyasztás eléri az 1,3 litert. Száz gramm olívaolaj körülbelül nyolcszázkilencven kcal energiát tartalmaz, amelyből száz gramm zsír, ez pedig úgy oszlik meg, hogy tizennégy gramm a telítettlen-, hetvenhárom gramm az egyszeresen telítettlen- és tizenegy gramm a többszörösen telítettlen zsír.

Az olívaolaj jótékony hatásai

A tengerparti területeken zsír helyett olajat használnak a főzéshez, valószínű ennek köszönhető, hogy magasabb ezeken a területeken az átlagéletkor, és kevesebb a szív- és érrendszeri megbetegedés. Jótékony hatását a telítetlen zsírsavaknak köszönheti, s bár az előbb említett tizennégy százalék csekélynek tűnhet, más fajta olajok ennél kisebb arányban tartalmaznak ilyen fajta zsírokat. Az olívaolajat sok helyen gyógyszerként is használják, reumás panaszokra külsőleg a bőrbe dörzsölve alkalmazzák. Ez az olajfajta a vitaminok mellett gazdag fermentekben, lipoidokban, lecitinben, klorofillban, jódban és aromaanyagokban is. A nagy mennyiségű antioxidáns hatással bíró anyagnak köszönhetően, mint amilyen például az E-vitamin és a polifenolok, képes csökkenteni a koleszterin szintet és a sejtek oxidációját, ennek köszönhetően kevesebb szabadgyök keletkezik a szervezetben.

Sima, szűz és extra szűz?

Az extra szűz olívaolajat úgy állítják elő, hogy a termés leszedése után huszonnégy órával préselik ki az olajbogyókból az olajat. Különösen ügyelnek arra, hogy semmiféle szennyeződés ne kerüljön az olajba, a csomagolás során vegyi anyagot nem használnak, de még csak hőkezelést sem alkalmaznak. Nincsenek hozzáadott anyagok és tartósítószerek, csak a természetes, tiszta és egészséges olívaolaj.

Szűz olívaolaj alatt azt a fajta olajat értjük, amit közvetlenül a bogyóból préseléses eljárással - mechanikus eszközökkel - nyernek ki. Minőségük gyengébb, mint az extra szűz olívaolajaké, de lényegesen jobb, mint a sansa olajoké.

A kommersz sansa olajok legfőbb alapanyagai a szűz olívaolaj előállítása után visszamaradt, úgynevezett olíva-olajpogácsák. Az ezekből kinyert olajat először vegyi és mechanikai úton finomítják, hogy savasságuk csökkenjen, és eltávolítják a rossz íz- és szaganyagokat is. Miután megkapták az így előállított olajat, egy százalék extra szűz vagy szűz olívaolajat kevernek hozzá. A jogszabályok értelmében így már ráírhatják a címkéjére, hogy olívaolaj. Ez nem változtat a lényegen, hogy míg az extra szűzben száz százalék az olívaolaj tartalom, addig a sansa olajokban csak egy árva százaléknyi. Az olcsóbb, de sokkal silányabb minőségű sansa olajoknak természetesen nincs jelentős pozitív élettani hatásuk, hiszen nem bővelkednek olyan anyagokban, amelyek ezt elősegítenék.

Olívaolajos salátadresszing

A saláta finom és egészséges, de még egészségesebb, ha napraforgóolaj helyett olívaolajjal készítjük el salátánkhoz a dresszinget. Először is a tetszés szerinti zöldségeket apróra vágjuk és egy tálba helyezzük, majd fogunk egy tálkát és összekeverünk majonézt, bazsalikomot, borsikafűt, egy kevés bort és olívaolajat, és ezzel öntjük le a salátánkat. A hozzávalók mennyiségét természetesen a salátánk adagjának nagysága határozza meg.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások