Lélek

Függők vagyunk

2136

A szerelem az egekbe röpít, olyan érzelmeket  és motivációt ad az életben, amit semmilyen drog sem és olyan mély károkat is hagyhat bennünk, mint a már említett drogok. Akkor, amikor az élet már semmi másról nem szól, mint a másik emberről, megállapíthatjuk, hogy súroljuk a társfüggőség határát, azaz túlzottan kötődünk. A társfüggő ember érzéseit, akaratát és késztetéseit egy másik ember akarata és azzal való közös függő viszonya határozza meg. Ezt a pszichológia húsz éve ismeri kodependencia néven. Ez bizony nem szerelem, hanem beteges, görcsös és tehetetlen ragaszkodás.

A társfüggő ember 

A nárcisztikus ember totális ellentéte a társfüggő ember. A pszichológia szerint a beteges társfüggőséget családi modell alapján hordozzuk, az otthon látott viselkedésmintát követjük úgynevezett tanult tehetetlenségként vagy tanult önmeghiúsító tevékenységként. A társfüggőségben szenvedők nem is tudják, hogy azok, és azt sem, hogy problémáik valójában önmagukból fakadnak folyamatosan ( jellemzően azt érzik, hogy már megint velük történik a baj, bezzeg mások). Olyan sajátos állapotban élnek besüppedve, amihez érzelmileg, fizikailag és szociálisan is ragaszkodnak. Kezdetben egy tárgyhoz vagy személyhez kötődnek, majd beteges társfüggőségbe torkollhat akkor, ha az életüknek minden területét egy bizonyos emberi kapcsolat befolyásolja és irányítja. Ez valójában egy tanult viselkedés, melyet az önvédelemre fejlesztenek ki, és azon a hibás meggyőződésen alapul, hogy "velem" vannak bajok, míg a másik mindent tökéletesen csinál. Úgy látják, hogy csak akkor van joguk a szeretetre, szabadságra, boldogságra és egyéb jó dolgokra az életben, ha ehhez tehetségük van, és ha képesek mindig jót tenni. Olyan egészségtelen gondolkodást alakít ki a társfüggőség, melyben a boldogságot és fájdalmat aszerint élik meg, ahogy rajtuk kívül álló okok alakítják, azaz tehetetlenségben őrlődnek. Ezen összetett érzelmek miatt a társfüggők igyekeznek kontrollálni az életüket, hogy minimalizálják a fájdalmat az életükben, és növeljék lelki komfortérzetüket.

A kodepis jelek

Ha az élet nem szól másról, csak az aktuális partnerünkről, a hozzá kényszeresen kötődő megfelelési vágyunkról, ha képtelenek vagyunk bármi más mindennapi teendőt elvégezni akkor, ha nincs mellettünk, jó eséllyel társfüggők vagyunk. Ha a féltékenység és a baráti kör hiánya uralja kapcsolatunkat és partnerünk minden kérésére igent mondunk, tarthat szeretőket, lehet alkoholista vagy drogfüggő, egy a lényeg: semmi olyat nem tud tenni, amivel minket eltaszíthatná magától, kodependensek vagyunk.

Amitől kialakulhat

Családi és emberi kapcsolatok alakíthatják ki a kodepit a nem megfelelő kommunikációval és hozzáállással. Ha olyan kapcsolatokban vagyunk, amiben nem lehet a problémákról beszélni, könnyen elfojtásba csaphatnak át érzelmeink, pláne akkor, ha az érzéseinkről nem tudunk nyíltan beszélni, és nem tudjuk ezeket kimutatni sem. Kialakulhat akkor is, ha túlzottan felelősséget érzünk azok iránt, ahogy mások éreznek, és ha ésszerűtlenül azt táplálják belénk, hogy erősnek és tökéletesnek kell lennünk. Ha játszi könnyedséggel fogjuk fel az életet, az mások szemében bűnös lehet, és ez is hozzásegíthet minket ahhoz, hogy társfüggőségben szenvedjünk. Gyakran el akarjuk kerülni a konfliktushelyzeteket, és ezt sokan helyeslik, miközben érdemes szembenézni velük, és vállalni mindazt, ami velük jár. Ezek a szabályok amiket felállítunk - vagy épp felállítanak nekünk az életünkben fontos szerepet betöltő emberek - azt erősítik meg bennünk, hogy szeretetet és elismerést csak feltételekkel kaphatunk, és velünk nincs rendben valami, ha a leírtakat máshogyan látjuk és tapasztaljuk meg. 

Egészséges vagy káros?

Mindannyian függünk embertársainktól, és addig, amíg a függés kölcsönös, addig a lélekre nem ártalmas, sőt létezik olyan kölcsönös függőség, amiben az egyik fél erősebb a másiknál, ám partnerére pozitívan, fejlesztően tud hatni. Akkor egészséges a társfüggés, hogyha a két fél ugyanannyira adja ki magát a másiknak és ugyanannyira szolgálják ki egymást és rendelik alá magukat a másiknak, ezért hasonló mértékben függnek egymástól. Az emberi kapcsolatok akkor egészségesek, ha az egymástól való kölcsönös és egyforma arányú függés jellemzi azokat. Fontos azonban látnunk, hogy ez csak akkor működik, ha bizonyos mértékig mindketten megtartják önállóságukat és senki nem rendeli magát a másik alá. Ez a fajta normális függőség alapja is az intimitásnak. Ehhez az kell, hogy mindkét félben legyen kellő őszinteség és bizalom a másik iránt.

Káros az, ha valaki a másik miatt feladja korábbi nézeteit, barátait, hobbijait, kell, hogy társkapcsolatban is mindenki képes legyen önálló életvezetésre. Sokszor később tudjuk meg partnerünk gyerekkori traumáit és nem árt tisztában lennünk azzal, mit tehetünk meg és mit nem, még ha elborul a fejünk, akkor is. A bántalmazott gyerekek később olyan felnőttekké válhatnak, akiket bántalmaznak vagy ők teszik ezt partnereikkel. A károsság akkor kezdődik, amikor egyik irányba billen a függőség és a másik ezt uralja. Nem csak a gyengébb lehet függő, sokszor az elnyomók saját önbizalomhiányukat és szeretethiányukat vetítik ki a másikra. A beteges társfüggő az, aki csak a másikhoz képest létezik, a másikkal való viszonya alapján értelmezi saját magát. Ők azok, akik mások szemében képtelenek kilépni valamiből, ami már az érthetetlenség szintjén áll a kívülállók számára. Gyerekes ragaszkodás ez, ezért is tartja ezt a pszichológia a nem érett, nem felnőtt viselkedés részének, hiszen a gyerek egyoldalúan függ a szüleitől és ez adja a biztonságot, szigorúan gyerekként.

Következményei

A társfüggőségi helyzetnek súlyos lelki következményei lehetnek. Gyakori a depresszió, a kiábrándultság, a kiégettség és boldogtalanság érzése, az önbizalom- és önértékelés hiánya, a bizonyítási- és megfelelési kényszer. A kiábrándultság, depresszió, kiégettség és boldogtalanság érzése, az önbizalom és önértékelés hiányához vezethet és erős bizonyítási és megfelelési kényszert alakíthat ki. Az erre hajlamos emberek gyakran lesznek szenvedélybetegek, hiszen személyiségüknél fogva hamar válnak rabjává a különböző drogoknak, alkoholnak, játéknak. A lelki bajok kihatnak később az életének más területeire és tönkretehetik a megélhetés, kapcsolatteremtés és családalapítás lehetőségeit is. A beteges társfüggőség komoly probléma és először is szembe kell nézni vele. 

Megoldás

A szembenézés a legnehezebb, legyen az bármilyen betegség. A felismerés után megláthatjuk, hogyan tette tönkre életünket a függőségünk, és az okok hol keresendőek. Érdemes szakmai segítséget kérni a továbbiakhoz, hiszen a beteges társfüggés is egyfajta szenvedélybetegség, amitől nagyon nehéz megszabadulni, hiszen a társfüggők drogként használnak egy embert és ez a viselkedés tanult tehetetlen viselkedés a pszichológia szerint.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások