Divat

A míder

1974

A fűzőre emlékeztető ruhanemű hosszan lenyúlik a csípőre, és az alján harisnyatartóban bontakozik ki. Olykor műanyag merevítővel, de általában e nélkül készülnek, így a csípőszorító és a modern értelemben vett korszázs (klasszikus fűző modern változata) sajátos keveréke a míder. Ausztriában a míder a fűzőt is jelenti egyben, akár azt a fajtát is, amelyik önmagában felsőruházatként is viselhető, vagy azt, amelyiket szoknyához varrnak. Itthon a míder szó ismeretlen, aki mégis tudja mit jelent, általában az osztrák értelemben fogalmazott fűzők gyűjtőnevére gondol, ám a fogalmak tisztázásával kézzel fogható a különbség.

A míder gyakorlatilag elődje a fűzőnek, a középkorban szinte minden női ruha teteje míder volt, elől zsinóros fűzés díszítette azokat. Nőies szabásukból kifolyólag a derekat kihangsúlyozták, de nem formáltak homokóra alakot. Ezekből fejlődött ki a XIV. századra a darázsderékkal asszociált, alakformáló fűző, az, amit a Liliomfiban is láthatunk az asszonyságokon. 

Az utóbbi évtizedekben a vállat szabadon hagyó fűzős felsőrészek újból divatba jöttek felsőruházatként, míg a mídereket fehérnemű boltokban és szexshopokban szerezhetünk be a lakktól a bőrön át a finoman áttetsző hálós anyagokig számos típusban

Van mídered? Szereted? Tetszik?

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások