Lélek

Online love

1857

Eleinte tiszta ciki volt interneten ismerkedni. Olyannak tűnt az egész, mintha egy napilap társkereső rovatába adtál volna fel hirdetést. Aztán jöttek a csetoldalak, titokban - szerintem – mindenki csetelt idegenekkel, aztán félidegennekel, majd eljött az a pont, amikor bizony beregisztráltunk egy-egy társkereső oldalra is. Ki azért mert valóban társat keresett, ki azért mert izgatta az idegenekkel való szex, és voltak olyanok is, akik a szociológia dolgozatukhoz próbáltak anyagot gyűjteni, esetleg a vizsgaidőszakban akarták elütni az időt valami izgalmasabbal.

Csalás és ámítás

Néhány pórul járt ember történetét hallgatva, elolvasva, általános lett az a nézet, hogy az egész internetes társkeresés egy nagy kamu, a kigyúrt Adonisz igazából egy beesett mellkasú, szarukeretes szemüveget viselő, kockafejű, számítógép freak, a csöcsös macanő pedig egy pattanásos, kövér negyvenes nő. És akkor még a saját jellemzésről nem is esett szó, a potenciális kedves természetesen hűséges, romantikus, nagyvonalú, gáláns, úriember vagy éppen finom hölgy, netán vadmacska. Amit épp a másik nem hallani akart, mindig azt lehetett olvasni. Persze, ha valaki már olyan információkat is elmond magáról, amelyek nem éppen pozitív színben tünteti fel személyét, akkor a bizalmi indexe nőhet. Valószínű, hogy az interneten semmivel sem hiányzik jobban az őszinteség, mint a való életben. 

A valóság

Azt hiszem megváltoztak a dolgok. Az a feltételezés, hogy azok az emberek keresnek online partnert, akik nem elég csinosak, vagy rossz a kommunikációs képességük, vagy épp nincs elég nagy baráti körük, akikkel folyamatosan el tudnának járni bulizni – bár biztos vannak ilyenek is -, téves. Az internet olyannyira elterjedt, hogy az életmódunk is megváltozott tőle. Viccen kívül rengetegen online-ok vagyunk szinte éjjel-nappal. Használjuk a munkánkhoz, főzéshez, kajarendeléshez, régi kapcsolati szálak felvételéhez, tanuláshoz, menetrend kereséshez, nyaraláshoz, MINDENHEZ. Nehéz lenne, egyedül a partnerkeresést kihagyni. Ráadásul itt tökéletesen alkalmazható a nagy számok törvénye, több száz, ha nem több ezer csajjal, pasival lehet ismerkedni, már-már bizonyosnak tűnik, hogy meg lehet találni ennyiből az igazit. A netes társkeresés társadalmi hatásaiba fenomenális belegondolni. Nagy valószínűséggel sokkal több olyan párkapcsolat, házasság fog létrejönni, amely távoli országokban élő emberek között kialakult kapcsolattal kezdődik, és olyanok is meg fognak ismerkedni egymással, az interneten, akik egyébként soha az életben nem találkoztak volna.

Vagy nem?

Aztán persze lehet, hogy mégsem, mert bizony nagyon sokszor komoly társadalmi és szociális problémákkal küzdő emberekbe lehet botlani. Ráadásul az egyik fő érv az internetes társkeresés mellett az időhiány. Ebből egyenesen következik, hogy randevúkra, intim együttlétekre sem biztos, hogy lesz ideje, annak, aki kizárólag ezen a platformon ismerkedik. Rengetegen nem állják már meg a helyüket a való világban, és hogy ez attól alakult ki, mert az egész életét áthatja a virtualitás, vagy eleve nem volt szociális, ezért költözött a virtuális világba, nem lehet tudni, mindenesetre feltételezhető, hogy nem egészséges fajta.

Sikersztori

Természetesen vannak mesés történetek, ahogy a offline kapcsolatalakításoknál is, és persze fordítva is. A legnagyszerűbb történetem, amikor egy szociálpszichológia dolgozathoz gyűjtöttem anyagot és regisztráltam egy társkereső oldalon. Tök komolyan vettem és nem határolódtam el, attól sem, hogy esetleg megismerkedek és őrülten beleszeretek valakibe. Így is történt. Persze mire ez beütött, huszonhatszor estem orra, vagy mert egy pernahajder volt és csak kufircolni akart, vagy mert kiderül, hogy egy nyálgép, vagy épp meleg és azt hitte, hogy majd én leszek olyan ügyes, hogy „kigyógyítom”, az általa betegségnek tartott nemi identitásból. Idióta. Na, de néhány hét online ismerkedést követően, írt Ő. Egy levelet váltottunk, aztán találkoztunk és jött két év őrület. Jó volt. Persze, hogy vége lett. McKenna kutatása szerint (2002), az interneten kialakult kapcsolatok sikeresebbek, mint a hagyományosak. A felek jobban szerették egymást és tartósabb kapcsolatot kötöttek. ennek az lehet az oka, hogy az online kialakult kapcsolatoknál, a találkozás előtt már jó sok dolog kiderült a másikról és egy alapos szűrésen ment át a másik. A személyes ismerkedésnél két lehetőség van: vagy bejön a másik és őt választod, vagy nem jön be és nem választasz senkit. Ez az interneten úgy megy, hogy bejön és találkoztok és, ha nem jön be van hatszáz másik, akik közül választhatsz, akár öt perc alatt. Az online kötött kapcsolatok sokkal gyorsabban fejlődnek párkapcsolattá.

Rulez

Az interneten úgy lehet ismerkedni, ahogy azt az utcán, vagy buliban, vagy munkahelyen tehát az általunk reális világnak tekintett térben nem lehetne. Milyen furcsán venné ki az magát, ha egy csaj odamenne egy fiúhoz a villamoson, hogy: "Szia, tetszik a szemed!", aztán két perc múlva egy másik pali válllát kopogtatná meg, hogy az milyen izmos! Ez az internetes társkeresőkön simán kivitelezhető és elfogadott. Nincsenek olyan merev szabályok, a nő is kezdeményezhet akár. A kapcsolatépítésnek kedvező terep, az tuti. Mivel nem csak a kapcsolatépítés könnyebb, hanem a beszélgetések is lehetnek mélyebbek, az emberek sokkal nyitottabbak, feltárulkozóbbak. Ha kedved van – és miért ne lenne – ismerkedni a neten, azért nem árt egy-két dologhoz tartani magad. Az adatlapod ne legyen túl sok, egy fotó bőven elég az, hogy milyen már célirányos kérdés. Nem árt elmondanod alapdolgokat magadról, de ne írj kisregényt. Elvárások, nem mindegy? Majd beüt! Készülj fel, hogy az arctalanság miatt, sokszor kíméletlenül meg fogod kapni, akár a rossz véleményeket is. Szóval ne vedd túl komolyan, légy nyitott és kemény. Ne add meg a teljes neved, telószámod és címed, ez evidensnek tűnhet, de hallottam már zaklatásos rémsztorikat. Az első találkozás legyen nyilvános helyen és ne késő éjszaka egy eldugott sikátorba, ne menj a lakására és te se engedd be, ki tudja milyen pszichopatába akadtál. Na, ha sikerült megijesztenem, regisztrálj!

Persze az internetes társkeresés, az online találkozások nem fogják soha helyettesíteni azokat a tényezőket, amelyek vonzalmat válthatnak ki egy személyes találkozás során. De itt nem is a vonzalom kialakulásáról, hanem a találkozás elősegítéséről van szó.

Te ismerkedtél már neten? Véletlenül vagy te kerested a bajt? És milyen volt? Vélemény?

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások