Mi ez?

Mi ez? Hikikomori

1781

Hikikomori szindróma gyakori a nyugati világban, olyan emberekre jellemző, akik kerülik a társadalmat, annak minden problémáját. Az 1990-es évektől kezdve ismert, ma már a Japán lakosság egy százaléka ebben szenved, összesen egymillióan. Az ottani hikikomorisok 40 százaléka 21 év alatti fiatal. 

A nyugati pszichológusok a hikikomorit társadalmi aggodalommal és agorafóbiával azonosítják, vagy akár asperger szindrómával is, ami az autizmus egyik formája. Egyébként ebben szenvedett Einstein is. Leginkább az érzelmileg sekélyes szülők tehetőek felelőssé ezért, akik hikikomoris gyereküket nem bántalmazták testileg és még csak lelkileg sem, egyszerűen semmilyen érzelmet nem tápláltak gyerekük iránt. Ezeket az embereket poszttraumatikus feszültségzavar jellemzi, mely miatt otthonaikba, azon belül is az ágyba vágynak. Egy Hattori nevű szakértő azt bizonyította, hogy a japán ifjúság és idősebbek közt kulturális és szociális rés van, ezt bizonyítja az, hogy a szülők arca túl komor és tartózkodó. Hattori több páciense nevezte saját szülőjét zombinak, többen pedig úgy érzik, az anyjukban nincs érzelem. Az érzelmileg hűvös szülők pusztán egy tényező, mely a szindrómát kiválthatja.

Jelek

A hikikomoriban szenvedők megérzik a külső világ nyomását, mely elől elmenekülnek. Bezárkóznak hálószobájukba, vagy a szülők házának egy szobájába és hosszas időt töltenek ott, akár éveket is. Általában kevés barátjuk van, de lehet, hogy egy sincs. Egy hikikomoris általában éjjel tévézik, hosszú órákon át, felváltva internetezik és játszik számítógépes játékokat, melynek egyenes következménye, hogy nappal alszanak, azaz későn kelnek és dekoncentráltak. Sok olyan hikikomoris van, aki munkáját is ehhez választja, nem ritka a tőzsdés, aki eszméletlen pénzeket zsebel be szindrómája miatt. Sokan pénzügyi szabadságra törekszenek, mellyel végleg elidegeníthetik magukat a társadalomtól, ám sokan vannak, akik szociális segélyekből élnek és többnyire otthon fekszenek. A társadalomtól való elvonulás fokozatosan történik, az érintettek boldogtalannak tűnnek, elveszíthetik barátaikat, bizonytalanná válhatnak, kevesebbet beszélhetnek és aztán már nem mennek sehova, maximum dolgozni és azonnal mennek haza, feküdni a kanapéra vagy matracra.

Amit okozhat

A szociális lét hiánya még mélyebb magányt okozhat, mely mentálisan olyannyira kihathat az érintettre, hogy teljesen elveszítheti társadalmi készségeit. Azzal, hogy egész nap alszik, éjjel él, akkor megy ki a konyhába, eszik, fürdik, míg családja alszik, tehát minimálisan érintkezik az emberekkel. Azért azt lássuk be, hogy ezt csakis egyedül élve lehet megoldani, mert ezt józan ember nem viselné el. A hikikomoriban szenvedők többsége elveszítheti mindazt, amit az iskolai élvek alatt a beilleszkedés során megtapasztalt és képtelen lesz a társadalomba visszatérni. S hogy ez miért veszélyes? Mert amikor azt halljuk a hírekben, hogy valaki 17 évesen felszállt egy buszra, azt eltérítette, majd megölt egy embert, akkor kiderül, valójában hikikomoroban szenvedett. Azok, akik képesek egyik pillanatról a másikra embereket megölni, mindenféle ok nélkül, gyakran társadalomtól elidegenedett, félelemmel és szorongásokkal teli emberek. Akadt olyan hikikomoris, aki megtámadta szüleit, de nem ritka, hogy éjjel direkt idegesítik az alvókat, például tárgyakat csapkodnak a falhoz.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások