Közösség

Iszlám országban nőként

1588

Alapvető, hogy bárhova megyünk, maximálisan tiszteletben tartjuk az adott ország szokásait, viselkedési-, érintkezési- és öltözködési kultúráját, valamint természeti értékeit, nem azt várjuk el, hogy ők alkalmazkodjanak hozzánk, hanem mi alkalmazkodunk, és nem ugrálunk a korallokon. (Bár nem erről írunk most, fontos megemlíteni, a Vörös-tenger mellé és Jordániába utazó turisták ugyanis előszeretettel tördelik le a korrallokat, s álldogálnak a zátonyok tetején, amik ugye felfoghatatlanul sok ideig nőttek alant.) Mivel manapság szerencsére egyre több lehetőség van arra, hogy iszlám országba utazzunk, érdemes átvenni, mire számíthatunk, ha ilyen helyen töltjük szabadságunkat, s természetesen kötelező megismerkednünk magával a kultúrkörrel is, a vallással, a szokásokkal, a mentalitással, ha már vagyunk olyan jó fejek, s inkább első kézből szerezzük az információinkat. Érdemes, mert egy csodálatos másik világ tárulhat elénk, ami megéri a felfedezést, s az előítéletek nélküli odafigyelést.

Tapasztalatom azt mutatja, több muzulmán országot is meglátogatva, hogy minden, amit a muszlimokról hallasz a médiából és a közbeszédből - s most szigorúan kerülve a politikát csak az emberekről beszélek -, az mind félelemkeltés. Voltam Egyiptomban, Jordániában, Törökországban, Iránban, s általános, és legfőbb tapasztalatom, hogy az emberek segítőkészek, kedvesek, nagyon szíves vendéglátók, és a legkevésbé sem barátságtalan, zárkózott, kirekesztő figurák. Sőt.

A szigorúak

Persze nem lehet összemosni egy Egyiptomot Iránnal, egészen más a társadalmi berendezkedés, egészen mások a szabályok és a törvények, s hangsúlyosan nem a vallás. Mert gondolnád ugye, hogy Iránban aztán mindenki buzgón vallásos, csakhogy ez egyáltalán nem igaz. Nagyon bonyolult és szövevényes politikai okai vannak annak, hogy miért alakul ki a jelen berendezkedés a maga törvényeivel, legyen elég annyi, hogy ott tényleg oda kell figyelni arra, mit veszel fel, hogyan viselkedsz, hogyan kommunikálsz, ha nő vagy, de persze akkor is, ha egy egészen más kultúrából érkező fiú vagy. De nem azért, mert az emberek veszélyesek, hanem mert a törvény őrei szigorúan ellenőrzik mindezt, ezzel tarva fenn a társadalmi és állami rendszert.

Amit tehát péládul egy iszlám köztársaságban be kell tartanod, de vonatkoznak a hasonlóan szigorú országok, mint péládul Pakisztán vagy Afganisztán, szigorú öltözködést követelnek meg. Nem igaz, hogy neked is csadorban kell itt járnod, ők sem mind teszik mindenhol, de a kendővel eltakart fej kötelező, s országtól függően a fenék vonalát eltakaró, a női test formáit ily módon árnyaló felsőruházat is. Függően attól, hogy az országon belül hol jársz, ennek szigorúsága változhat, Teheránban épphogy földobott kendők, rikító rúzsok, erős sminkek, popsit alig-alig takaró kabátokat látunk (persze nadrággal alatta), ám Irán vallásos központjában, Kumban már azért is szóltak, ha picit feljebb csúszott a táskád miatt a térdig érő szigorúan fekete kabátod. (Egyébként ez az a város, ahonnan Komeini ajatollah is útjára indult.) Itt ugyanazok a szabályok vonatkoznak rád is, mint az ott élőkre. Ha nem figyelsz, elvisz a vallásrendőrség pikk-pakk.

Ha pasival utazol, eszetek ágában se legyen egymás kezét fogni, egymást nyilvános helyen megölelni, s ne nézz idegen férfiak szemébe. A pasid pedig végképp ne nézzen ottani lányok szemébe. Persze zárt ajtók mögött ők sem egészen így élnek, és most az elborasztó történeteket és a nők elnyomását egy picit tegyük félre. Voltam olyan házibulin Teheránban, ahol folyt a szesz, a csajok európai rucikban ropták, s folyékony angolságukkal fennhangon kritizálták saját szokásaikat. Strandolni nem ezek az ideális célállomások, se sort, se bikini, se monokini nem jöhet szóba nyilvánvalóan.

Lazulós-nyaralós

Ennél lazább a helyzet a lazább országokban, amik inkább kedvelt turistacélpontok, így érdemes egy-két félreértésről fellebbenteni a fátylat. Jordánia és Egyiptom, s ide vehetjük Törökországot is, bár többnyire muzulmánok lakta terület, nyíltan nyugatbarátabb és ezáltal elfogadóbb országok. Illik itt is tiszteletben tartani a vallást, s annak szent helyeit. Mecsetbe sosem lépünk be fedetlen vállal, lábbal, de az utcán, tengerparton, de még a nagyvárosokban is nyugodtan hordhatunk a hőmérsékletnek megfelelő ruházatot. Nem kell hivalkodónak lenni, ne erőltessük a tapadós miniruhát, ez nem túl tapintatos még itt sem, de nem kell tetőtől talpig beburkolóznunk, kint lehet a vállad is, a lábad is valamennyire, s a fürdőruha is elmegy - persze csak a strandon. Megbámulni ígyis-úgyis megbámulnak, minél mélyebbre hatolsz az országokban, annál jobban - s nyilván annál visszafogottabbnak kell lenned neked is. A legegyszerűbb, ha beszerzel pár jó nagy kendőt, s ezeket magadnál tartod, mert bármikor adódhat úgy, hogy saját- vagy vendéglátóid komfortérzete miatt szükséged lehet rá.

Ezek azok az országok, ahol együtt él a nyugat és a kelet, (főleg a törököknél, ahol a nők egy része már a vallástalan utat követi), így tökéletes terepet nyújtanak arra, hogy megismerd és megszeresd ezeket az embereket. Ne hagyd magad bepánikoltatni, én barátnőmmel kettesben jártam végig Jordánia és Egyiptom egy részét, s soha semmilyen attrocitás nem ért bennünket, csak és kizárólag könnyfakasztóan megható és kellemes élmények. Útbaigazítást kértünk és megvacsoráztattak, a Holt-tengernél fürdőhelyet kerestünk és természetes jacuzzihoz kísértek, a fenékről iszapot hoztak nekünk, a piacon teára, vízipipára vendégeltek meg, mosolyogtak, érdeklődtek, nem győzték adni a vendégszeretetüket, szerettek minket. Pasival utazva ugyanez a helyzet, tehát ez nem a megfektetésnek szólt. Az elvileg nyugat- és amerikaellenes iráni embereknél kedvesebbet a legbarátságosabb somogyi faluban sem találsz, nem győztek fényképezkedni velünk, nem győztek kérdezgetni, hogy élünk, hol élünk. Vendégül láttak, amire csak tudtak. Persze azért észnél kell lenni, trükkös és erőszakos kereskedők, de ebbe is könnyen belejössz.

A hétköznapi emberekről beszélünk, akik itt is ugyanolyanok, mint bárhol máshol. Békében akarnak teázgatni és pipázgatni, de ha te is tisztelettel, szeretettel és kellő nyitottsággal állsz hozzájuk, egy életre beleszeretsz az arab világba - annak minden zűrösségével és másságával együtt. Az alapszabály ugyanaz, mint bárhol máshol: viselkedj megfelelően, és légy észnél.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások