Közösség

A nagy fogyasztás

1408

Sokat beszélünk arról, hogy bolygónkra jó lenne vigyázni, hogy arcunkra nem őserdőgyilkoló krémeket kéne kenni, hogy jó lenne végre figyelembe venni azokat a szempontokat, amiket eddig, az elmúlt évszázadokban, de inkább évtizedekben teljességgel figyelmen kívül hagytunk.

Eljutottunk már a szelektív hulladékgyűjtés elemi szintjére – annak minden hibájával és megkérdőjelezhető eredményességével -, de ezzel még mindig csak karcolgatjuk a fejlett társadalmak felelősségvállalásának problémáját. A szelektív gyűjtés, és hasonló, hangzatos, látványos cselekedetek valójában nem csak saját lelkiismeretünk megnyugtatását szolgálják a lehető legkisebb kellemetlenség felvállalásával? (Persze ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy ha elkezdted, hagyd is abba.)

Végiggondoltuk valaha teljes összefüggésében a dolgok eredőjét és végkimenetelét? Hogy a fogyasztói társadalom nemcsak erkölcsi züllést hozott ránk, hanem a Föld élővilágának, és a nem fejlett társadalmaknak teljes összeomlását? Annie Leonard filmje, a Story of Stuff, avagy a dolgok története pont ennek megy utána, így ha teljes összeomlásra vágysz, megéri letölteni az egész filmet, melynek itt csak gondolatébresztőjét mutatjuk.

Nem sokkoló képekkel, nem letarolt őserdőkkel manipulál a film, csak tényeket közöl, melyeket legalább egyszer mindenkinek végig kéne gondolnia. A film az amerikaiaknak készült, mint a legigazibb és legpusztítóbb fogyasztói társadalom a földön, mely a világ forrásainak mindössze öt százalékát, ám a fogyasztásnak és a hulladéktermelésnek harminc-harminc százalékát adja.

Ha bírod az angolt, és még érdekel is, nem újdonságokat tudsz meg – legalábbis reméljük, hanem összefüggéseit rögzítheted annak a teljesen abszurd felfogásnak, mely a hipnotizált fogyasztás kiszolgálása érdekében kirabolja a nemfogyasztó világ nyersanyagait, kirabolja munkaerejüket, hogy mindezek felhasználásával végeredményképpen mérgező, toxikus anyagokkal teli árucikkeket és élelmiszereket állítson elő, s adjon el nekünk, amik kilencvenkilenc százalékára semmi, de semmi szükségünk.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások