Lélek

Mikor mondjuk ki: szeretlek?

1441

Találkozunk valakivel, összejövünk, egyre gyakrabban alszunk együtt, mélyül a kapcsolat, és erősen fojtogat belül valami, hogy azt mondjuk: szeretlek. De vajon mikor kell mondani? Mikor nem ciki mondani? És ha a másik nem úgy szeret, ahogy ezt akkor mi érezzük? Rengeteg kérdést vet fel, és elképesztő mennyit tudunk néha azon agyalni, a másik szeret-e, és ha igen, akkor úgy szeret-e, szerelemből.

Ki mondja kinek?

A legtöbbször játszunk, ezért nem akkor mondjuk ki, amikor érezzük. Azon parázunk, mit fog szólni a másik, mi van, ha nem szeret, és emiatt inkább várunk. Sokat, mert hátha majd ő lesz az, aki kimondja előbb. Lehet, hogy nem mondja, vagy mert nem szeret, vagy mert ő is játszik, vagy éppen amiatt, hogy elsőnek kimondani ciki. Sokan ezt gondoljuk, pedig ennek az egésznek egyáltalán semmi értelme. Később aztán eltelünk az érzelemmel, és minden szép és jó, és ki is mondjuk egy idő után bármikor. Aztán meg persze vannak olyanok, akik nem is szerelmesek, de mondogatják folyton, mert azok szeretnének lenni, és ha kimondják, hátha azok lesznek, vagy mert azt gondolják, a másik ezt várja, vagy mert épp csak szeretnék hallani a másiktól is.

Szemtől szembe

Elérkezhet egy meghitt pillanat, amikor tele vagyunk érzelemmel, minden jó és szép. Ezt érezhetjük egy különleges helyzetben, vacsorán, séta közben vagy épp szeretkezés közben, amikor emelkedettebb hangulatba kerülünk, és muszáj kimondanunk: szeretlek! Ekkor már nem feszít, hanem magától jön, és a félelem, hogy a másik talán nem így érez, eltűnik. Az effajta pillanatokban szinte biztosak lehetünk abban, hogy érzelmeink viszonzásra lelnek. A másik alkalom a szerelmi vallomásra az, ha gáz van, ha elveszíthetjük a másikat és úgy érezzük, a szeretlek szóval talán megoldódhat minden baj - nyilván ez az, amikor már sokszor késő.

A felsoroltak közül a legbensőségesebb kétségkívül a szeretkezés közbeni szerelmi vallomás, mely akkor észrevétlenül szakad fel belőlünk szemtől szemben. Nem biztos, hogy szükséges az érzelmi telítettség, vannak kivételek, nekem például volt olyan, hogy főztem valakinek egy nem is annyira finomat, ám két falat után rámnézett, és azt mondta: szeretlek. Ez végig is kísérte a kapcsolatunkat, legtöbbször akkor vallott, amikor evett.

Írásban inkább

A meghitt pillanatban sem mindig jön a szánkra, amit valójában érzünk, így sokszor a búcsú utáni sms vallomást választjuk. A hiányzol és szeretlek kifejezések kombóját, melyet remegő kézzel küldünk el és várunk, milyen üzenetet kapunk vissza, egyáltalán kapunk-e választ.  Az írásos verzió jobbnak tűnik, mert talán könnyebb nem szemtől szemben hallani azt, amitől félünk. Olvasni se jó és várni se.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások